A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikipédiának van ilyen témájú szócikke: Lilla Magyar Kiejtés IPA: [ ˈlilːɒ] Tulajdonnév Lilla Lilla női név a Lívia és a Lídia régi magyar becézéséből alakult önálló névvé. Csokonai Vitéz Mihály szólította így Vajda Julianna nevű múzsáját, a név a Lilla-dalok hatására terjedt el és vált népszerűvé. A lap eredeti címe: " " Kategória: magyar szótár magyar tulajdonnevek Rejtett kategória: magyar-magyar szótár
1795 után Árpádiász címen eposzt kezdett írni. 1794 tavaszán Komáromba ment a franciák ellen készülő nemesi bandériumok zászlóavató ünnepségére. Verses folyóirat kiadását tervezte Nyájas Múzsa címmel. Komáromban ismerkedett meg Vajda Juliannával – Lillával – egy jómódú kereskedő lányával. Házasság alapjaként megpróbált állást szerezni, de eközben a lányt szülei férjhez adták. Néhány évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán juttatta be 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig helyettes tanárnak a Csurgói gimnáziumba, majd visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Lilla szerelem története Csokonai verseinek tükrében A reneszánsz óta divat a szeretett hölgyek átkeresztelése. Ez a szokjs Petralcánál jelent meg először, aki egy ismeretlen nőt nevezett verseiben Laurának. Csokonai Vitéz Mihály 1797 -ben ismerkedett meg Lillával, akinek a valódi neve Vajda Julianna. Egy jónevű kereskedő lánya volt, szülei nem igazán kedvelték a szegény költőt. Csokonai szerelmes versei három csoportra bonthatjuk, melyek összhangban vannak érzésvilágjval: Az első szakaszban a boldog szerelem hatása alatt ír.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2008-12-12 Feltöltötte: Eduline Csokonai költészetének legnagyobb remekműve a Lilla-dalok, melyet élete szerelme Vajda Julianna köré épített fel. Tantárgy: Irodalom Típus: Jegyzet hirdetés
Himfy Musájának képzelődési nagyok, mint a teremtés; érzései hol melegek, mint a nyári nap, hol égetők és erőszakosok, mint a felháborodott Aetna; találmányi egyenlők, tarkák, kifogyhatatlanak: egy szóval az egész munkája olyan, mint valamely igéző vidéke a Cyprus boldog szigetének; virágokon tapod az ember mindenütt, és még ott is, ahol irtódzni kellene, a kőszirtokon, a meredek tengerpartokon, Grátiákat talál az ember, s hizelkedő Ámorokat a cataractákon. 1. oldal, Előbeszéd (Franklin Társulat, 1895)
Síremlékére Kazinczy az "Árkádiában éltem én is" sort akarta vésetni, amit Debrecenben sértésnek vettek, Árkádiát marhalegelőnek tekintve. A vitában Kazinczy győzött, a Fazekas körüli írócsoportot parlagisággal és maradisággal vádolta, népiességét is elítélte. 1817-ben Kölcsey írt szigorú és értetlen bírálatot Csokonai verseiről. A vita évtizedeken át folyt, a népies költészet csak az 1840-es években, Petőfi és Arany révén került igazi helyére. Egy évszázaddal halála után, a Nyugat nemzedéke ismerte fel Csokonai jelentőségét, Adyval az élén, aki saját előfutárának látta őt. A Vitéz Mihály ébresztése (1911) című versében így emlékezett a hajdani költőtársra: "Szavak, szárnyatok bársonyára / Szedegessetek violaszagot, / Midőn felröpködtök Őt dicsérni. "
A szpeleo- és klimatóterápiás kezelés tulajdonképpen egy bizonyos meghatározott ideig való földalatti tartózkodásból és a bánya sóslevegőjének a belélegzéséből áll, és kiválóan alkalmas a légúti megbetegedések esetében (asztma, bronsitis, allergiák). A kezelésre jelentkezők életkora 2 és 60 év között lehet.
Lejárat a Tordai Sóbányába Séta a magasban A Rudolf bánya mennyezete Óriáskerék a Tordai Sóbányában Sport lehetőségek a Tordai Sóbányában Díszvilágítás a sóbányában Csónakázó tó a Tordai Sóbányában A Mária Terézia bánya mélyén A sófelvonó része, ahol a lovak dolgoztak Salina Turda Gyakran történik meg velem az, hogy megkérnek, hogy segítsek egy 5 napos erdélyi kirándulás megtervezésében. Általában a fő kritérium az, hogy minél többet lehessenek a természetben és autóval megközelíthető helyek legyenek egymástól nem túl távol. Én pedig készségesen elmondom a legjobb ötleteimet, majd amikor már nagyjából összeáll a kép, akkor visszakérdek: – Na és ha végig esni fog az eső? Belépő árak |Nyitvatartás | Parajdi Sós Strand. Erre rendszerint megdöbbenés a válasz, erre nem gondoltunk, ez eszünkbe se jutott… Én pedig ilyenkor szoktam megosztani másokkal a legütősebb kártyáimat, amelyek megmenthetik a kirándulást rossz idő esetén is. Most pedig hadd osszam meg önökkel az egyik legjobb kártyámat, amely garantáltan tetszeni fog kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A kagylófejtés első művelete a "réselés" volt. Egymástól padnyi távolságra jelölték meg a vésendő szakaszokat. A kivésett árkot, kötött rés-seprűvel, a "porvonóval" tisztították meg a "millyesótól" (törmeléksótól) a harmadrendű sóvágók, vagy alkalmi munkások. A már megtisztított árok alatti résbe kétféleképpen verték be a szögeket (faékeket): a nagyokat elölről hátrafelé, kissé ereszkedően, vízszintesen "supálták" (ütötték) beljebb, amíg a sóból jövő hang élessé vált, akkor egyszerre ütötték, vezényszóra. Az enyhén lefele tartó repedések mentén, hátul ívesen, kagylóformán tört ki a pad a sótömzsből (az "anyasóból"). A kagylószerű alaksó fejtési módja tulajdonképpen a külszíni talpfejtésből ered, de ugyanúgy fejtettek a tárókban (a "homlok"-on) és a harang alakú bányákban is. A sószállítás a 19. század közepétől a József-bányában kiépült "gépely" (lovas-felvonó) segítségével történt. Nyolc ló húzta a csigát és forgatta a vaskarikát. Parajdi Sóbánya Belépő: Vatikán Belépő Foglalás. A József-bánya és az Erzsébet bánya [ szerkesztés] 1864-ben a József-bánya mellett egy új bányát nyitottak, a Párhuzamos-bányát, amely 96 m magas, 40 m széles és 100 m hosszú.
A szabad székelyek II. Rákóczi Györgyhöz intézett panasza nyomán, az 1651-es diéta visszaadta a szabad székelyek sóját, de korlátozta a só fogyasztását házi használatra. Apafi Mihály fejedelem 1661 után sikeresen védte meg az erdélyi sóbányákat a törökök támadásaival szemben. A székelységet jogilag megillető ingyen sót a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idejére adták vissza. 1714-ben a sóbányászat Habsburg kiváltság lett. Ebben az időben a só ára nagyon megnőtt, a Székelyföldre is Óromániából csempészték át. Mária Terézia külön rendeletben, 2000 mázsára korlátozta a székelyek szabad sóját. Az 1848-as szabadságharc előtt felvirágzott a csempészet, a csíki székelyek nyíltan kereskedtek a darabsóval, faluról falura hordták és fele áron adták. Ezért Parajd alig tudott 25 000 mázsát eladni évente. A forradalom után a termelés megnőtt 90 000 mázsára, miután visszaszorították a sócsempészetet. Orbán Balázs szerint 1861-ben az egész Székelyföld és Szászföld parajdi sót használt. Parajdon a földalatti sóbányászat 1762-ben kezdődött, ekkor nyitották meg a Sóhát délnyugati felében, Frendl Aladár osztrák bányamérnök vezetésével, a József-bányát.
Mindkettőnél otthagyhatod a kavicsos, füves parkolóban az autót. A nagyobbik parkolóban mindig van hely, illetve itt találsz piknik asztalokat és egy menedékházat is. A román autópályáról és autópályamatricáról írt kisokost itt találod. Túra, túraútvonal A majd 2 km hosszú Tordai hasadékot nem csak belül érdemes végigjárni (a szurdok belsejében), hanem az afelett futó túraútvonalakat is, ahonnan a szoros belsejébe remek kilátás nyílik. Maga a hasadék hossza 1270 m, de amíg a parkolóból oda és vissza sétálsz, rászámolhatsz nagyjából plusz 1-2 km-t. A szurdoktúra során számos barlang mellett el fogsz haladni, hiszen a hasadékban összesen 32 barlangot tártak eddig fel, amiből kb. az egyharmada nagyobbacska mélyedés. A legnagyobb barlang a 75 m hosszú, és 19 m széles Porlik barlang. A bejárathoz legközelebb eső látnivaló az úgynevezett sárga torony, majd később egy tavacskába is, a Danila tó ba ütközünk. Túraútvonal a Tordai hasadékban A hasadékban hol a patak melletti kavicsos ösvényeken, hol azon átkelve fahidakon vezet az utad.