törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék) a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit 7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223/0232 8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány alapvető kérdéseiről; átlátják és értik a nyelvnek, illetve irodalomnak a történetiséggel, a kultúrával és a társadalommal fennálló meghatározó összefüggésrendszereit, változatosságát. Megszerzett ismereteik és képességeik birtokában képesek valamely nyelv-, illetve irodalomtudományi résztéma önálló megismerésére, elméletileg és módszertanilag megalapozott, új eredményeket feltáró elemzésére.
Tanulj tovább az újvidéki Magyar Tanszéken! Részletek Készült: 2022. június 07 FELVÉTELI VIZSGA ÉS INFÓK Felvételit magyar irodalomból és nyelvtanból kell tenni. Mindkettő írásbeli (teszt) és szóbeli részből áll, amelyeken legtöbb 15-15 pontot (azaz összesen 60-at) lehet szerezni. A sikeres felvételi vizsgához minimum 14 pont kell (irodalom és nyelvtan írásbeli és szóbeli összesen). A négyéves iskolai átlageredmény legtöbb 40 pontot ér. Ahhoz, hogy valaki állami költségvetésre (büdzsé) kerüljön be, legalább 50 pontot kell szereznie (iskolai eredmény + felvételi), aki ennél kevesebbet ér el, csak önköltséges helyre iratkozhat. FONTOS IDŐPONTOK 2022. június 21., 22. és 23. – Jelentkezés a felvételire az Bővebben... Virtuális Magyar Tanszék Az újvidéki Magyar Tanszék online felületére, a Virtuális Magyar Tanszékre a weboldalon a bf3wzf osztálykód megadásával lehet regisztrálni. Miért érdemes regisztrálni? Első kézből értesülhetsz a Magyar Tanszék középiskolásokat is érintő programjairól, a felvételi felkészítőkről, a jelentkezéssel, felvételivel és beiratkozással kapcsolatos információkról.
A Magyar szólások és közmondások szótára a mai magyar nyelv állandósult szókapcsolatait mutatja be. A szótár vezérszók (kulcsszók) alapján alfabetikus sorrendbe van rendezve. A vezérszavak alatt találhatóak a címszavak, vagyis az adott kulcsszót tartalmazó állandósult kifejezés(ek). A címszót végül a jelentésdefiníció(k) követi(k). Magyar szólások és közmondások szótára Szerző Forgács Tamás Sorozat A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 6. tagja Kiadás Kiadó Tinta Könyvkiadó Kiadás dátuma Első kiadás: 2003, Második kiadás: 2003, Harmadik kiadás: 2004 Oldalak száma 822 oldal ISBN 963 9372 83 8 A szótár szócikkeinek felépítése Szerkesztés A szótárban a szólások és közmondások vezérszavak szerint vannak rendezve, jelölésük vastagon szedett nagybetűkből áll. Ezek alatt találhatóak az állandósult szókapcsolatok, mint címszavak, félkövér betűkkel szedve. Ezt követik az állandósult kifejezés(ek) vonzatai, normál betűkkel szedve. A következő sorokban olvashatóak a kifejezések jelentései, sorszámokkal elválasztva egymástól.
FIGYELEM! Régi típusú főiskolai vagy egyetemi diplomával is érdemes jelentkezni, a Kreditelismerési Bizottság tudja megállapítani az elvégzett tanulmányok kreditértékét. Amennyiben felsőfokú végzettséggel rendelkezel, de a mesterszakra való bejutásodhoz nem ismerhető el megfelelő számú kredit, és nem vagy az Egyetem hallgatója, az előtanulmányok elvégzése céljából – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges részismereti képzésben is részt vehetsz. Erről bővebb információ ITT olvasható. *A kreditelismerési kérelmeket a tavaszi szorgalmi időszak végéig lehet benyújtani, tehát még a tavaszi tantárgyfelvételkor is van lehetőséged a választott mesterszakhoz szükséges kreditek beszerzésére. Az elmúlt év felvételi ponthatára: 71/93 pont. Önköltséges képzés esetén: 375 000 Ft / félév. A felvételi vizsga követelményei itt találhatóak. További információk az aktuális felsőoktatási felvételi tájékoztatóban olvashatóak. A képzést elvégző hallgatók átfogó ismeretekkel rendelkeznek a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány alapvető kérdéseiről; átlátják és értik a nyelvnek, illetve irodalomnak a történetiséggel, a kultúrával és a társadalommal fennálló meghatározó összefüggésrendszereit, változatosságát.
A magyar alapképzésben megismert dualizmus mesterszintű folytatásán a hallgatók részben nyelvészeti, részben irodalmi kurzusokat látogatnak. Az irodalom- és kultúratudomány mesterképzéshez hasonlóan, egy választott szakirány adja meg a képzés egyediségét. A szak elsősorban a nyelvészeti, vagy vegyes érdeklődésű hallgatóknak ajánlott, mélyebb irodalmi ismereteket az Irodalom- és kultúratudomány mesterképzés ad. Intézetünk oktatói az alapképzésnek megfelelően az irodalmi, irodalomtörténeti, valamint irodalomelméleti érdeklődésű tárgyakat vezetik. További részletekért olvassa el a szak tanegységlistáját. Ízelítő a szak (nem szakirányos) irodalmi kurzusaiból: Az irodalomtudomány diszkurzív alakzatai (kánon, korszak, episztémé, paradigma) A magyar irodalomtudomány történeti és elméleti hagyományai európai kontextusban Kritika és tanulmányírás Választható szakirányok: Irodalom Irodalom- és kultúratudomány Az Összehasonlító irodalom- és kultúratudomány szakirányhoz hasonlóan elméleti irányultságú szakirány, amelyen a hallgatók az irodalomelmélet számos kérdésével ismerkedhetnek meg behatóan.
Az arcvédő és szemvédő eszközökkel szemben támasztott követelmények (MSZ EN 166) 10. Használatra vonatkozó ismeretek chevron_right 10. Arcvédő és szemvédő eszközök típusai 10. Különleges követelmények a fedett ívű hegesztéshez alkalmazott szűrőkre (MSZ EN 169) 10. Szem- és arcvédő eszközök hegesztéshez és hasonló eljárásokhoz (MSZ EN 175) 10. Önműködő hegesztőszűrők (MSZ EN 379) 10. Az arc- és szemvédő eszközök megjelölése (MSZ EN 166) chevron_right 11. Légzőszerveket védő eszközök chevron_right 11. Veszélyforrások 11. A veszélyes anyagok osztályba sorolása chevron_right 11. Légzőszerveket védő eszközökkel szemben támasztott követelmények 11. Használatra vonatkozó ismeretek 11. Légzőszerveket védő eszközök típusai 11. Izolációs légzésvédő készülékek chevron_right 12. Hallószerveket védő eszközök 12. Veszélyforrások 12. Hallószerveket védő eszközökkel szemben támasztott követelmények 12. Használatra vonatkozó ismeretek chevron_right 12. Hallószerveket védő eszközök típusai 12. Msz en 206. Fültokok 12.
Füldugók 12. Hallásvédő sisak chevron_right 13. Védőruházat 13. Veszélyforrások 13. Védőruházatokkal szemben támasztott követelmények 13. Használatra vonatkozó ismeretek chevron_right 13. Védőruházatok típusai 13. Mozgó gépalkatrészek környezetében használandó védőruhák (MSZ EN 510) 13. Motorkerékpárosok védőruházata (MSZ EN 1621-1, MSZ EN 1621-2, MSZ EN 1621-3, MSZ EN 1621-4) 13. Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére (MSZ EN ISO 11393-2:, MSZ EN ISO 11393-5, MSZ EN ISO 11393-6) 13. Védőruházat kézi kések használatához (MSZ EN ISO 13988 Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kötények, nadrágok és mellények) 13. Védőruházat hideg ellen. Ruhaegyüttesek és ruhadarabok hideg elleni védelemhez (MSZ EN 342) 13. Hideg környezet ellen védő ruhadarabok (MSZ EN 14058) 13. 7. Eső ellen védő ruházat (MSZ EN 343) 13. 8. Jó láthatóságot biztosító ruházat (MSZ EN ISO 20471) 13. 9. Védőkötények 13. Magyar Szabványügyi Testület. 10. Derékvédők 13. 11. Az egész testet (szervezetet) védő eszközök 13. 12. Hő és lángok elleni védelem 13.