2014. évi XCIX. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról Megjelent a MK ám A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása 371. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény 65. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: "(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka, b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka, c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka. " 372. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény 88. 2015. évi LXV. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A központi költségvetés a 2. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti fenntartók számára az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez.
2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 1 2018. 09. 02. 1. § 2 2. § 3 3. § 4 4. § 5 5–7. § 6 8. § 7 9. § 8 10. § 9 11–13. § 10 14. § 11 15. § 12 16. § (1)–(2) 13 (3) 14 17. § 15 1–3. 16 4–8. 17 9. 18 10. 19 11. 20 12–13. 21 14. 22 15–17. 23 18–19. 24 20. 25 21–27. 26 28–29. 27 30. 28 18. § 29 20. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A 9. § 2015. július 1-jén lép hatályba. (3) A 3. § 2016. január 1-jén lép hatályba. (4) Az 1. §, a 2. §, a 4–7. §, a 14. §, a 16. § (1) és (2) bekezdése, a 17. § 4–8., 10., 12., 13., 15–17., 20., 28. és 29. pontja, valamint az 1. és 2. melléklet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba. (5) A 10. § 2018. Nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi cxc törvény 2021. szeptember 1-jén lép hatályba. 1–2. melléklet a 2015. törvényhez 30 3. törvényhez 31
A maximális csoportlétszám jogszerű túllépése Az ágazati törvény meghatározott feltételek esetén lehetővé teszi a maximális csoportlétszám jogszerű túllépését. A döntést az óvoda vezetője kezdeményezheti, de minden esetben a fenntartó mondja ki a végső szót, engedélyt adva az indokolt túllépéshez. A változások nevelési év közben is végrehajthatók, és nincs szükség a már működő csoportok számának vizsgálatára sem. Nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi cxc törvény változása. Amint arról szó volt, a 25 fős maximális csoportlétszámot jogszerűen csak az ágazati törvény 25. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben lehet figyelmen kívül hagyni. E szerint a törvényi maximális létszám a nevelési év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, a nevelési év során pedig – függetlenül a csoportok számától – akkor is túlléphető, ha az új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális csoportlétszámtól való eltérés A minimális létszámtól (13 fő) csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai jogviszony nevelési év közben történő megszűnése indokolja.
A mellékletben három szám szerepel: a minimumlétszám, az átlaglétszám és a maximális létszám. A három szám közül a maximális létszám (25 fő) a legfontosabb, ugyanis azt jogszerűen csak a törvény 25. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben lehet figyelmen kívül hagyni. Nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi cxc törvény 2022. Photo: designed by Freepik A csoportlétszám számításának speciális esetei A csoportlétszám megállapításánál a gyermekeket általában egy főként kell számításba venni. Vannak azonban sajátos esetek, amikor a gyermekkel való törődés több figyelmet kíván, ezért indokolt, hogy az adott csoport létszáma kevesebb legyen. Ebből kiindulva – a köznevelésről szóló törvény 47. § (7) bekezdése értelmében – az enyhe értelmi fogyatékos, a beszédfogyatékos vagy a pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermeket az óvodai csoport létszámának számításánál kettő, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport létszámának számításánál, ha nevelésük-oktatásuk a többi gyermekkel együtt történik.
4. § 3 5–8. § 4 10. § (1) 5 a) 64. § (1) bekezdésében a "nevelési-oktatási intézmény" szövegrész helyett a "köznevelési intézmény", b) 64. § (4) bekezdésében a "foglalkoztatott" szövegrész helyett a "foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, " c) 64. § (5) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő" szövegrész helyett a "közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő" szöveg lép hatályba. 11–13. § 6 15. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 4. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. 1. melléklet a 2013. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása | Tanügy-igazgatás. évi CXXXVII. törvényhez A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap százalékában A B C 1 Pótlék megnevezése Pótlék alsó határa Pótlék felső határa 2 intézményvezetői 40 80 3 osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői 10 30 4 munkaközösség-vezetői 5 intézményvezető-helyettesi 20 6 nemzetiségi 7 gyógypedagógiai 8 nehéz körülmények között végzett munkáért járó 30
tanév fizikai fittségi mérés 2015/2016. tanévi fizikai fittségi mérés 2014/2015. tanévi fizikai fittségi mérés
És ha jobban belegondolunk, ki szeretné eltávolíttatni 1 vagy akár 4 ép fogát, ha azt ténylegesen nem muszáj? Először is nézzük, mi történik egy fogszabályozó kezelés során (ígérem, szebben rendezem sorba a fogakat, mint rajzolok:D) 1. ábra: A baloldalon egy torlódott fogív látható felülnézetből, a jobb oldalon, hogy hogyan fognak elférni a fogak egymás mellett Jól látható, hogy a kezelés végére a fogív kitágul, ezzel a fogív hossza megnő és kialakul a harmonikus, torlódás mentes fogazat. Egy fog pótlása implantátumra - A jövő megoldásai nálunk már elérhetőek. Viszont a fogív tágításának az lesz a következménye, hogy ha az alsó fogakat nem állítjuk be a felsők alá, akkor a fogak anatómiájának köszönhetően a rögzített fogszabályozó eltávolítása után az alsó fogak rágáskor visszaállítják a felső fogakat az eredeti szűkebb ívre. Ennek valamilyen mértékű fogelmozdulást lesz újra a következménye, hiszen a fogak mérete és a fogív mérete közötti harmónia újra felborul. Ezt a problémát jól szemlélteti a 2. ábránk: 2. ábra: A/1; B/1 fogak találkozása a kezelés előtt – A/2 fogmozgatás iránya csak felső fogszabályozó esetén – B/2 alsó felső fogmozgatás esetén – A/3 instabil találkozási pont – B/3 stabil eredmény Az A/3-as ábrán látszik a legfontosabb érv a mellett, hogy az esetek jelentős részében szükséges az alsó-felső fogív egyidejű fogszabályozása, mert e nélkül nem tudjuk biztosítani a hosszú távú eredményt.
A rögzített fogszabályozó készülékeket akkor lehet alkalmazni, ha már 6-ostól hatosig alul és felül a maradó-fogak a szájban vannak. A kezelésnek felső korhatára gyakorlatilag nincs. A kezeléseknél - ritka kivételektől eltekintve - minden esetben egyszerre a felső és alsó fogíven végzünk kezelést, hiszen mivel szinte mindenkinek van valamilyen harapási eltérése másképpen ennek beállítása nem lehetséges. A rögzített fogszabályozó készülékekkel általában 100%-os eredmény érhető el. Hogy néz ki a rögzített fogszabályzó készülék? A rögzített fogszabályozó készülékek több alkotóelemből állnak. A metszőfogakra, szemfogakra, valamint kisőrlő fogakra un. barcket-ek (ezek a fogakra ragasztott tappancsok), míg a nagyőrlő fogakra un. tubusok (bracket-eknél nagyobb tappancsok) kerülnek felragasztásra. A nagyőrlő fogakra lehet ún. gyűrűt is ragasztani, de tubussal sokkal könnyebben tisztán tartható a fog és a páciensnek is kényelmesebb viselni. A fogakat - tehát a bracket-eket és tubusokat- az un.
Azonnali fogbeültetés a gyakorlatban (esetbemutatás) 32 éves Tiroli páciensünk egyik nagyörlő fogát sajnos semmilyen konzervatív módon nem lehetett megmenteni. Leszámítva ezt az egy fogat, a fogsora, és ínye, és a csontállománya is kiváló állapotban volt, így foghúzást követően azonnal megtörténhetett a fogbeültetése. A műtétet megelőzően, CT felvétel alapján, 3D szoftverrel lemodelleztük a páciens állkapcsát, majd megtervezzük az implantátum helyét, valamint a leendő fog formáját és pozícióját. Ezt követően 3D nyomtatóval készítettünk egy személyre szabott (úgynevezett implantációs) sebészeti sablont. Ennek segítségével lényegesen rövidebb lett a beavatkozási idő, kisebb a műtéti terhelés és rövidebb a gyógyulási idő. Másnap délelőtt a foghúzást követően a sebészeti sablon segítségével tizedmilliméter pontossággal beültettük az implantátumot a csontba. A csontregenerációs hatások azonnal beindultak, emellett a fog körüli lágyrészek is nagyon szépen megmaradtak. A teljes csontosodást azonban az azonnali fogbeültetés esetében is meg kellett várnunk, ami mindössze 11 hét volt.