Ez az üzemeltetési eljárás azt jelenti, hogy a jövőben a szénhidrogén származékok helyett a vizet tankolják fel az autók, a gépek és az égés végterméke is a Föld biológiai lényeit éltető tiszta víz lesz" - fogalmaz a Vízenergia Alapítvány weboldalán közölt ismertetőben. Gyöngy Patikák Vác, Dr. Csányi László körút 23 >> Nyitvatartás. Gróf Spanyol Zoltán 1992-ben Németországban szabadalmaztatta találmányát, azóta Magyarországon szeretne támogatókat szerezni a megvalósításhoz, mert az ország boldogulásának egy lehetséges gazdasági esélyét látja találmányában. "Én Németországból azért hoztam Magyarországra, hazámba ezt a tudományt, mert én magyar vagyok, - nem csak "állampolgár", - ezzel tartozom a magyar hazának, a magyar nemzetnek. Ugyanis, az autók, repülőgépek, kazánok sorozatos átépítése és gyártása, világpiaci forgalmazása gazdasági felemelkedést, újra-iparosítást jelent" - fogalmaz az Indexnek küldött közleményében. 1998-ban és 2000-ben Gróf Spanyol Zoltán a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz fordult a találmány hasznosíthatósága ügyében.
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
i Ez az űrlap tárolja nevedet, e-mail címedet, nemedet és a megadott várost. Az adatokat arra használjuk fel, hogy rendszeresen személyre szabott e-maileket küldjük a kiválasztott promóciókkal. A fiókod beállításaiban könnyen megváltoztathatod vagy letörölheted az általad benyújtott adatokat. Gyöngy patika Pest megye - Arany Oldalak. Az adatokat kizárólagosan ccsak a jó minőségű, és személyreszabott szolgáltatás nyújtásának céljából használjuk fel. Az adatokat csak olyan partneri platformokkal oszthatjuk meg, amelyeken keresztül biztosítjuk a szolgáltatást.
Hirdess nálunk! Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!
Gyöngy patikák további megyében
A lány ragaszkodása megérintette a megpihenni vágyó költőt, aki egy hirtelen elhatározással megkérte Berta kezét, mire a zord apa nemet mondott, s ez mélyen sértette Adyt, aki számára a remélt megpihenés helyett ismét harc következett. Most már dacból is kitartott a nősülés mellett. Hosszas utánjárással megkapták az árvaszéki engedélyt, és 1915 márciusában megtartották az esküvőt. Józan pillanataiban azonban maga is megijedt, riasztotta a korkülönbség, megromlott egészsége, függetlenségének feladása. De közben remélte, hogy ennek a fiatal lánynak a szerelme megadja számára azt, amit egész életében hiába keresett. A házasság tehát végül létrejött, de a háború, a körülöttük zajló események, Ady megrendült egészsége, alkoholfüggősége bizony jócskán rányomta bélyegét az idillre. Ennek ellenére ekkor született szerény véleményem szerint az egyik legszebb szerelmi költeménye, az Őrizem a szemed. Ady és Csinszka Csucsán () Ady és Csinszka tehát a háború kellős közepén a csucsai kastélyban éltek, s csak egymásban bízhattak, egymástól remélhettek támogatást.
Talán egy kandalló előtt ültek, és fogták egymás kezét: Már vénülő kezemmel / Fogom meg a kezedet, / Már vénülő szememmel / Őrizem a szemedet. A kézfogás a testi kapcsolat kifejezése, a léleké a szem. Nem hiába szól annyi közmondásunk és szólásunk a szemről, ami mindig is a varázslat, a bűvölés egyik eszköze volt. A szem tükrözi leginkább Csinszka erejét, fiatalságát, ezért néz mélyen a lány szemébe a költő: lélekben is belekapaszkodik. Ezek a sorok az otthon békéjét, biztonságát, nyugalmát tükrözik. Hangulatuk már-már idilli. Az egyik oldalon ott áll az idegen világ rideg valósága, a másikon ezzel szemben a társra lelt ember. Az egymásra nézés, az egymásba kapaszkodás fontosságára, jelentőségére utal, hogy Ady a hétköznapi őrzöm helyett, a régiesebb, pátoszosabb őrizem formát használja. Az egymást fogó kéz és az egymásba mélyedő szem képe biztonságérzetet, nyugalmat áraszt. A megismételt "vénülő" melléknévben az öregség és a szerelem ellentétének feszültsége húzódik meg. A második szakaszban a kozmikussá váló kép (világok pusztulása), a sor elején lévő metafora (ősi vad), s a rímek eltűnése a háborús rettenetet, a riadalmat közvetíti.
Az Őrizem a szemed típusa szerelmi költemény (Csinszka-vers). Hangulata elégikus, lemondó, rezignált, egyrészt a kiszolgáltatottság, a szorongás érzését sugallja, másrészt érezni a megható gyöngédséget, a ragaszkodást is, a megtalált boldogság által adott bensőségességet és nyugalmat, a meghittséget és az ezért érzett hálát. Hiszen az alapkép az egymást fogó kéz és az egymásba néző szem, ami biztonságérzetet áraszt és az összetartozás érzését emeli ki. És ez az érzés kölcsönös: egymást védő, becéző, szeretgető, egymásról gondoskodó szerelmespár képét látjuk. A vers témája: kitartás a szerelemben az arra való méltatlanság és a körülmények ellenére. Ez egy kései szerelem volt, mellyel kapcsolatban Adyt sok kétség gyötörte: nem volt biztos benne, hogy öregedő, beteg férfiként joga van-e magához láncolni egy olyan fiatal lányt, mint amilyen Boncza Berta volt. Méltatlannak érezte magát felesége szerelmére, ez adja a vers első jelentésrétegét. Ugyanakkor Ady a kései szerelem beteljesülésének motívumát összekapcsolja a történelmi menekülés motívumával, hiszen a világesemények is fenyegetőek voltak körülöttük, kitört az első világháború, a magyarság sorsa bizonytalanná vált.
Nemzete pusztulásának, a történelmi katasztrófa sejtésének kínzó tudata elől Ady a szerelemben keresett menedéket, felesége volt a biztos pont az életében. Így a versben a Csinszkával való kapcsolat jelentése feldúsul, de ugyanígy feldúsul, többletjelentést nyer általában a szerelem motívuma is: mindkettő az egzisztenciális menedék metaforájává válik. Az Őrizem a szemed két fő motívuma az intim együttlét és a világvége-hangulatot árasztó háborús pusztítás. Érezhetjük, hogy bár a felszín idillikus, nyugodt, a szerelmi boldogság mögött bizony ott rejlik a bizonytalanság, a kétely, a félelem érzése is. A lírai énben titokban ott munkál a kétség, a bizonytalanság egyrészt kettejük sorsa, másrészt mindnyájunk, a magyarság közös sorsa felől. És mintha érezné a halál közeledtét is, mindenesetre nagyon hangsúlyos saját öregségének megjelenítése, amelyet a többször megismételt "vénülő" melléknév fejez ki. A versnek két alapellentéte is van: nemcsak a szerelem-háború ellentét jelenik meg benne, hanem az öregség-szerelem ellentét is.
De a kezedet fogom / S őrizem a szemedet. " Az egymásba kulcsolódó kezek és az egymást őrző szemek harmadszor visszatérő motívuma az élet diszharmóniájával szemben a harmónia, a boldogság igényét hangsúlyozza. Az öregedő, betegségekkel küzdő Ady és a fiatal, életerős, a szerelem rózsaszín ködéből bizonyára hamar kiábrándult Csinszka kapcsolatát sokan sokféleképpen értékelték, minősítették. Egy azonban bizonyos: a "vénülő", "a rettenet által űzött vadként" érző Ady a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét írta hozzá…
Itt már nem tekinthetjük egyértelműnek a békét, tudván, hogy mi folyik kint a világban. Ezt a békét már komor fenyegetés rombolja. Ady gyűlölte a pusztítást, az értelmetlen gyilkolást. A háború azonban saját személyes világába is behatolt. Bár korábban nem sorozták be egészségi állapotára való tekintettel, most mégis váratlanul alkalmasnak találták katonai szolgálatra. Néhány barát igyekezett elintézni, hogy Ady felmentést kapjon, de a várt irat csak nem akart megérkezni. Ráadásul kíméletlen bírálatokkal is illették emiatt. A harmadik versszakban megismétli az első strófát, amiért az érzelmi hangulati háttér megváltozott. Ezek a sorok már nemcsak a biztonságérzetet sugallják, hanem a riadt egymásba kapaszkodást is. Az utolsó versszakban harmadszor is megismétli a költő az egymásba kapaszkodás képeit. Ezt azonban egy fordulópont előzi meg, amely jelzi, hogy nem hagyják legyőzni magukat. A háborús fenyegetésre teszi fel a kérdést: Nem tudom miért, meddig / Maradok meg még neked. A kérdésre azonban nincs válasz, a világ és az egyén sorsa kiszámíthatatlan, csak a remény marad számukra, hogy együtt túlélhetik, hogy a szenvedések árán békét teremthetnek ebben a kegyetlen világban.