A szakszervezet véleményezési joga: A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. Sztrájk: Sztrájkot a munkavállalók érdekképviseleti szervei, elsősorban a szakszervezetek kezdeményezhetnek. Közigazgatási halállistáról beszélnek az érdekképviseletek. a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására - a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényben meghatározott feltételek szerint. Társadalmi és érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezet vagy alapítvány, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a kisebbségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet.
Optimális, ha alacsony a munkanélküliségi ráta, az álláskeresők pedig gyorsan találnak számukra megfelelő munkát. A munkaerőpiac optimális működéséhez elengedhetetlen feltétel a jól működő oktatási rendszer. Komoly fennakadást okozhat azonban, ha társadalmi csoportokat zárnak ki a piacról, vagy ha nem elég hatékony a forrásfelhasználás. A munkaerőpiac legfontosabb jellemzői közé tartozik a munkavállaló korú népesség aránya, ezen belül pedig a foglalkoztatottak és foglalkoztathatók szakma, végzettség és kor szerinti összetétele. Ezeket az adatokat jelentősen befolyásolja az adott ország gazdaságának struktúrája, fejlettsége. Hogy milyen mértékben meghatározó ez a szegmens, annak igazolására elég visszaemlékezned arra, amit Japánról, Indiáról vagy Etiópiáról már korábban tanultál. Mivel a foglalkoztatási helyzet alapvetően meghatározza a társadalmi viszonyokat, ezért a problémák a mindenkori kormányok számára nagy politikai kihívást jelentenek. Munkavállalók Érdekképviseleti Szervei. Például a gazdaságilag inaktív és az aktuálisan munkanélküli lakosság eltartása, különösen válságos gazdasági helyzetben, nagy terhet róhat a foglalkoztatottakra.
A lépést a 2012 évi hiánycél teljesítésével, illetve a hatékonyan működő állam kialakításával indokolja a rendelet, az elbocsátások határidejeként pedig meglehetősen rövid határidőt, mindössze egy hetet szab meg. A január 18-i határidő alól egyedül Külügyminisztérium kap felmentést, amelynek az elbocsátások 50 százalékát csak 2013. január 18-áig kell teljesítenie.
A család veszélyes üzem – ha irodalmi tapasztalatokat keresünk ehhez, hát visszanyúlhatunk egészen az Oidipusz királyig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. "Emlékszem, régen volt, / Mikor még együtt élt a család... " Kex, amit tuti, hogy nem ismer az a nemzedék, amelynek tagjai, az alkotók az Örkény Színházban bemutatott Apátlanok című előadás előtt az előcsarnokban pörgő videókon (feliratozva, de aki akarja – én akartam –, az fülhallgatóval hangot is hallhat) a gyerekkorukról, vagyis a rendszerváltás körüli évekről beszélnek. Kevés kivétellel inkább a gyerekkorról, és nem a rendszerváltásról jut eszükbe ez-az, és ez elég természetes. Kerekes Éva Ahogy az is, hogy Mikó Csaba darabjában sem ezzel vannak elfoglalva a szereplők, hiszen egy (pontosabban két) kivétellel gyerekek mind. Jegyek rendelése Apátlanok, Budapest ~ Örkény Színház. Van köztük "szupermen", "királylány" meg "kovboj", aztán születik még kettő, és van egy láthatatlan, aki beteg (de megéri a felnőttkort). És van egy apa, aki szintén láthatatlan – illetve olykor átsuhanó árnyék –, mert éjt nappá téve agyondolgozza magát, a családért, mi másért.
Fotók: Puskel Zsolt, Gáspár Ildikó viszont elszántan küzd azért, hogy színre vigye a rendszerváltás idején kisgyerekkorú nemzedék apátlanságát, vagyis tragédiáját. Elszántan és erővel menetel egy olyan úton, amelyet a dráma nem tapos ki a számára. És közben elsikkad a színészekkel illetve a színészi alakításokkal való közvetlen kapcsolat; az nevezetesen, hogy a hozott anyagból szülessen meg, ami benne van, vagy némi javítással benne lehetne. Örkény Színház Apátlanok. A második részben aztán meredeken zuhan mind a darab, mind az előadás, hogy a végére nagyjából semmit ne értsünk. Az egyenetlen, itt-ott szájbarágós előadás a rendezői alaptézisről – nevezetesen a rendszerváltásba belenőtt nemzedék sajátos helyzetéről – nem rág a szánkba semmit. Ahogy a családról sem, azon kívül, hogy, mint fentebb jeleztem, veszélyes üzem.
Kortárs magyar dráma, Mikó Csaba Apátlanok című műve látható péntektől az Örkény István Színházban. A darab egy család történetén keresztül mutatja be Magyarország elmúlt évtizedeit, a rendszerváltozás időszakát. Az Apátlanok egy súlyos titkokkal és problémákkal terhelt család tagjainak életét mondja el, miközben a gyerekek, az "apátlan nemzedék" növekedésével párhuzamosan Magyarország elmúlt évtizedeinek képe is kirajzolódik. Mikó Csaba az MTI-nek elmondta, hogy az Apátlanok 2012-ben született. Egy amatőr színtársulat vezetője, Csuja László kérte fel arra, hogy írjon a fiatalokból álló csapatnak egy darabot. "Elmentem a próbáikra, megismertem őket, nyáron pedig megszületett a darab, amelyet személyre szólóan rájuk írtam. Nem az ő történeteikből, de általuk inspirálva születtek meg a figurák, amelyek a társulat tagjainak neveit viselik" – mondta, hozzátéve, hogy mire ősszel bemutatták volna a darabot, addigra a társulat feloszlott. Az Apátlanok 2013-ban elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhétől a legjobb új magyar drámának járó Vilmos-díjat.
Gáspár Ildikó rendezi az Apátlanokat. Úgy építi fel az előadást, hogy az nem szájbarágósan, nem didaktikusan magyarázza el a nézőknek, hogy mit kell érteniük. Nem mondja meg nekik a "tutit", felnőttként kezeli őket. Akinek van füle a hallásra, az úgyis hallja, amit kell. És ez így van jól, így helyes. Földesdy Gabriella Tíz év alatt hat gyerek született ebben a Mikó Csaba által bemutatott apátlan családban, a színre került család azonban csonka lett, sem a Josa nevű gyereket nem szerepelteti (beteg, akit ápolni kell), sem apát, aki mindig dolgozik, csak beszélnek róla. Apa állandó látens szereplője a darabnak, hisz tudjuk, hol van, mit csinál, hogy megy tönkre, betegszik és hal meg, de hát az ő hiányáról szól Mikó színdarabja, persze, hogy nem szerepel. A színdarab 2013-ban az Évad Legjobb Magyar Drámája díjat nyerte el. Műfaja: családtörténet hét képben. A negyedik kép után tart a színház szünetet. A nevenincs család egy gödöllői négyszobás, kertes házban él. A gyerekek 1977 és 1987 között születtek, mi azt a folyamatot látjuk, amíg belenőnek az új, rendszerváltó korszakba, majd felnőttként hogyan boldogulnak.