Az elsõ magyar alkotmányról, annak kritikájáról a jogászi szakma és a politikai közítélet lényegileg minden fontosat elmondott. Tudjuk, hogy lényegileg fordítói munka eredménye volt az 1949. törvény, ideológiai dekrétumok összessége, normatív erõ nélkül. Ebbõl a törvénybõl mára, a ma hatályos alkotmányban szinte semmi nem maradt. 1989-tõl, a politikai és a jogi rendszerváltás felgyorsulásától a folyamatos alkotmányozás állapotában volt a magyar parlament és a magyar kormányzat. 2010. évi CXIX. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. Nemcsak az alkotmány tartalma és szövege változott meg, hanem olyan új alkotmányos erejû és jelentõségû törvények elfogadtatására került sor, mint a párttörvény, az egyesülési törvény, az Alkotmánybíróságról szóló törvény vagy a büntetõ törvénykönyvnek a többszöri módosítása. Az alaptörvényen, az alkotmányon túl mintegy tucatnyi más törvény adja a magyar alkotmányos berendezkedés alapját. Az alkotmánytörvény és a kapcsolódó törvények megteremtették a demokratikus jogállam, a parlamenti demokrácia, a versengõ többpártrendszer, az emberi jogok érvényesülésének normatív alapjait és garanciáit.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 40/D. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszert felügyelő, ellenőrző és szabályozó szerve. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete törvényben meghatározott módon felelős a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalan működéséért. (2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, alelnökeit a miniszterelnök nevezi ki hat évre. (3) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a Felügyelet tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke törvényben meghatározott feladatkörében, törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti. " "(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal. "
Az új alkotmány Magyarországot népköztársaságnak nyilvánította, melyben "minden hatalom a dolgozó népé". A szövegbe foglaltak egy sor demokratikus alapjogot (így a gyülekezés, a szólás, a vallás szabadságát), az ezeket biztosító intézmények hiányoztak. Továbbá rögzítette, hogy az ország és a társadalom vezető ereje a MAgyar Dolgozók Pártja. A köztársasági elnökről szóló 1946-os törvény hatályát az alkotmány megszüntette, magával az elnöki intézménnyel együtt, helyébe az ún. Elnöki Tanácslépett, melynek első elnöke az utolsó köztársasági elnök, Szakasits Árpád lett. Az alkotmány elvileg – és hangsúlyozandó, hogy tényleg csak elveiben – megfelelt a ma elvárható elveknek is, így többek közt rendelkezett az állampolgári jogokról, sőt, még ki is szélesítette az ún. gazdasági, szociális és kulturális jogokról is. Illetve érvényben voltak ehhez kapcsolódóan természetes és elidegeníthetetlen emberi jogok védelméről szóló vagy ahhoz kapcsolódó törvények is, ám nincs arról tudomásunk, bárkit elítéltek volna ezen jogok megsértése miatt.
Akkor azt is elmondta, hogy tőzsdére is akarják vinni a céget. A CIG legnagyobb részvényese a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft., mely 57, 27 százalékos tulajdoni hányaddal bír.