Román stílus: A román stílus főleg az építészetben jelentkezett, - elsősorban a templomépítészetben; de a világi építészetben is megtalálhatjuk nyomait. Legfrissebb mozgóképes hírünk: További mozgóképes hírek... román stílus: romanika, 10-13. századi egységes stílus Európa művészetében romantika: regényességet jelent, érzelem gazdag, gyakran patetikus, fantázia dús kifejezésmód rozetta: stilizált rózsára emlékeztető, karéjos, soktengelyes díszítő motívum, olykor így nevezik a rózsaablakot is... A román stílus ú építészet emlékei A román stílus ú építészet a karoling építészetből a X. század második felében Németországban és Franciaországban alakul ki. A XI. század folyamán terjed el egész Nyugat- és Közép-Európában. Fejlődése országonként és ezeken belül vidékenként is erősen eltérő. A ~ tól való eltávolodás lassanként kiterjed a templomok minden részére. A hajók viszonya megváltozik. A mellékhajók és főhajók arány a a tervezők akarata és területkiszabó érzése szerint alakul. A ~ t időben a gótikus stílus követte.
A kor építészetéből főként templomok maradtak fenn, ezeknél általános alaprajzi megoldás a háromhajós, valamint a kereszthajós térelrendezés; jellemző még a szentélykörüljáró és az ahhoz kapcsolódó kápolnakoszorú. A templombelsőket mozaikok és freskók egyaránt díszíthették. Jelentős volt még a korszak művészetében az ötvösség, az elefántcsont-faragás, a zománcművesség valamint a miniatúrafestés. A megjelenő díszítőmotívumokban és figurális alkotásokban a középkor ízlésvilága és életvitele enciklopédia-szerűen tárul fel. Ilyen stílusú például A román stílus legelevenebb, legmarkánsabb, legkiforrottabb megjelenéseit természetesen Nyugat-Európa egyházi építészetében találhatjuk meg (clunyi kolostor, 1095 körül; Notre-Dame-la-Grande, Poitiers, 1130-1148. ). Magyarországon a romanika építészetét képviseli például a lébényi bencés apátsági templom (1208 után), valamint a Szt. György bencés apátsági templom, közismertebb nevén: a jáki templom (1220 körül). - cp -
A Jáki templom A román stílus a Római birodalom egykori területein alakult ki. Átvették, illetve továbbvitték a római művészet elemeit. Jellemzői a vastag falak, tornyok, szűk ablakok, boltíves szerkezetek, díszes kapuzat. Mivel az építkezések támogatója az egyház volt, ezért a legjelentősebb emlékek templomok. A munkák során a legjobb mestereket alkalmazták. A templomokat a települések központjába tervezték. A bejárat általában nyugatra néz, s előkelőségét tornyok hangsúlyozzák. Feladatuk az volt, hogy a nép erőt meríthessen a mindennapi élethez s érezzék Isten jelenlétét. A Jáki emplom egyik legnagyobb értéke a bal oldali szentély szárnyasoltára a Madonnával. Restaurálás közben találták az egyik barokk oltár közepén. Táblaképén Szent Pétert, Szent Pált, Szent Bertalant, Keresztelő Szent Jánost láthatjuk. Védelmi funkciója is volt. A masszív falak védelmet nyújtottak a bemenekült lakosságnak. Általában hosszanti elrendezésűek. Részeiket hajóknak nevezik. Így lehet egyhajós, kéthajós, háromhajós, ill. kereszthajós.
Képgaléria - A clunyi kolostor Történeti tények Román kori művészetnek vagy romanikának a 11-13. századi Nyugat-Európa művészetét nevezzük. Ahogy a keletről Európába érkező barbár törzsek végleg letelepedtek, valamint megerősödtek a térség keresztény uralkodói, úgy terjedt el mind szélesebb körben a román stílus, amely főként az ókori római, az ókeresztény és a bizánci művészeten alapult. Kelet felé némi késéssel kezdte éreztetni hatását a romanika, így Magyarországon is főként csak a 12-13. századtól kezdődően beszélhetünk jelenlétéről. Meghatározó stílusjegyek A román stílus főleg az építészetben jelentkezett, - elsősorban a templomépítészetben; de a világi építészetben is megtalálhatjuk nyomait. Az építészeti eljárások, technikák fokozatos tökéletesedése újszerű megoldásokat tett lehetővé, bár még erősen érezhető a római hatás. És noha újból feléled az érdeklődés a díszítőművészet iránt, az elsődleges szempont mindazonáltal az épületek védelmi szerepének érvényesítése marad. A román kor építészetére jellemzőek a tömörebb, zártabb formák, a vaskos falak, a nagy tömegek; gyakori megoldás a vízszintes vagy félköríves térlefedés (ez utóbbit nevezzük dongaboltozatnak); az ajtók és az ablakok általában kisméretűek, félköríves záródásúak; az oszlopok négyzetes fejezetűek, a rajtuk megjelenő alkalmazott plasztikák motívumaikban erősen stilizáltak; a kor építőmesterei előszeretettel képeznek még kupolákat és tornyokat.
Román légitársaság Stílus - új épülettípusok jelentkeznek így pályaudvarok, könyvtárak, gyárak, bankok, stb. - középkor, főleg gót stílus formái felélednek - keleti-, bizánc i-, mór és román stílus elemek keveredése - elhanyagolt középkori épületek helyreállítása, várak, kastélyok restaurálás a... Olaszországban még éltek a román stílus, Németországban a gótika hagyományai. Pap ízlése olaszos. Kiadványaiban még a liturgiákban megkívánt gót típusok vonalai is finomabbak és kerekdedebbek, mint az Alpoktól északra eső vidékeken. Olaszos ízlésű és magyar érzelmű. Van egy kis park épp a két híd, a Brooklyn- és Manhattan-híd lába közt, közepén egy nagy nyárfa, néhány bokor, a szeméremdomb hídlábtól hídlábig, és a vízparti fapadlós sétányig, zöld pázsittal betakarva. Hátulról régi, századfordulós, román stílus ú raktárépületek övezik a parkot. Henry Hobson Richardson (1838-1886) a párizsi Ecole-de-Beaux-Arts-on végezte tanulmányait, onnan ered vonzódása a délfranciaországi román stílus iránt.
Az 1960-as évek közepén ismerkedik meg a munkásságára sorsdöntő hatást gyakoroló Makovecz Imrével, az akkor Magyarországon uralkodó technicista-modernista építészet szürkesége, egyhangúsága ellen lázadó organikus építészet megalapítójával. Ettől kezdve főként Makovecz belső tereinek társalkotója, a magyar organikus belsőépítészet, bútortervezés különös, szürrealizmusba hajló, egyéni hangú mestere lesz. Mezei Zsolt r. alezredes munkáját is elismerték a Rendőrség Napja alkalmából | Hevesi Hírportál. Az ő ülőbútorai díszítik többek között Makovecz Imre templomait, a budapesti Farkasréti temető ravatalozóját, a magyar zenei oktatás egyik fellegvárát: a kecskeméti Kodály Intézetet, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületeit. Mezei Gábort 1994-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével, 2015-ben Érdemes Művész címmel tüntetik ki. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Szentes, 2003. 02. 13.
Az asszisztens hölgy is mindig nagyon kedves. Tovább Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk nem volt elégedett, nem szívesen venné újra igénybe a szolgáltatást és nem ajánlja másoknak a szolgáltatást. Tovább a teljes értékeléshez
belsőépítész (Budapest, 1935. november 29. -) Mesterei: Makovecz Imre. Egyéni kiállítások 1985 - Fényes Adolf Terem, Budapest [Makovecz Imrével].
Az oldalbordaműtét előtti egyedüllét élethelyzetének többször felvillantott abszurditása, sőt humora ("mi az a szeretkezés. kér- / dezte ádám rosszkedvűen"; "hisz / nincs senki a világon távol") például az egyik olyan vonulata a kötetnek, amit épp a szigorú szerkezet nem nagyon enged igazán érvényesülni. Mezei Gábor Dandártábornok, Csizmadia Gábor Rendőr-Dandártábornok: A Tisztesség Csak A Bírósági Eljárásban Követelmény!. Többségükben nemcsak enigmatikus, hanem - a kötet másik fontos szimbóluma - bebábozódott versek is ezek, amelyek noha új fénytörésben dolgozzák fel régről ismerős alapmítoszainkat, fogalmainkat, de leginkább "csak" az intellektuális és formai kihívásokkal mérkőznek meg sikeresen. Így viszont, minden jogos lelkesedés ellenére, csak ígérik a bábállapotot követő stádiumot. L'Harmattan, 2012, 56 oldal, 1200 Ft
Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest - Magyar organikus építészet, Graz 1984 - Magyar organikus építészet, München 1985 - Magyar élő építészet, Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén 1988 - Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1989 - Magyar organikus építészet, Nederlands Architecturinstituut, Rotterdam 1991 - Magyar organikus építészet, Építészeti Biennálé, Velence - Magyar organikus építészet, University of Toronto 1998 - A Művészetek Háza, Sárospatak. Művek közgyűjteményekben Iparművészeti Múzeum, Budapest. Irodalom Makovecz I. : Balatonszepezd, üdülő, Magyar Építőművészet, 1968/1. Kubinszky M. : A Szövterv fiatal építészei, Magyar Építőművészet, 1970/5. Vámossy F. : Belsőépítész kiállítás - belsőépítész hivatás, Magyar Építőművészet, 1971 Bálint S. : A győri jezsuita patika, Új Ember, 1971/8. Mezei Gábor (1935) Magyar művész életrajza. Kerényi J. : Töredékes vallomás, Művészet, 1975/6. Decorative Art and Modern Interiors, London New York, 1975 Kerényi J. : Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Magyar Építőművészet, 1976/ 4.