2022. január 24. 14:16 Január 22-én több zalai városban is ünnepi rendezvény keretében emlékeztek meg a magyar kultúra napjáról. Szexuálisan zaklatta élettársa 11 éves lányát egy Zala megyei férfi. A zalai megyeszékhelyen – a többéves hagyománynak megfelelően - a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben rendezett gálaesten köszöntötték a város kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézményeinek képviselőit. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, valamint Balaicz Zoltán polgármester elismerését fejezte ki azok számára, akik a város kulturális életét tevékenységükkel gazdagítják és segítik. A múzeumi ágazatban elismerést vehetett át Bokor Józsefné, a Göcsej Múzeum titkárságvezetője, a közművelődési ágazatban Varga Miklós, a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ gépkocsivezetője, továbbá a díjazottak közt szerepelt könyvtári szakterületen Tóth Renáta, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgató-helyettese, valamint a levéltári ágazatban Csomor Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára nyugalmazott főlevéltárosa is.
2022. június 23. Aki ilyen minőségű mozgóképet fogyaszt – és erre így vagy úgy mindannyian rákényszerülünk – az fokozatosan passzívvá, bénulttá válik, mert csak megtömik információval és előregyártott érzetekkel, akár az etetőgépek alá terelt nagyipari haszonállatokat. Az olvasóban ennél valami rejtélyesebb folyamat játszódik le. Aki olvas, az képeket lát maga előtt, olyanokat, amelyeket csak ő láthat, ez által a privát szférája erősödik, a saját belső világa épül. HAON - Múltidéző sétára hív a levéltár. A fantáziája ekkor megmozgatja, megedzi az összes érzékszervét. A szerkesztősége kiválasztotta öt magyar szerző, öt kiváló könyvét, amelyeket mi magunk is elolvasunk a következő hetekben. Önzés és idiokrácia Almási Miklós: Közeli jövőnk és a távoli jelen ( a digitális társadalom kritikája), Joshua Könyvek, 2021 Almási Miklós ( filozófus, esztéta, az MTA rendes tagja) könyve a virtualitásba szorult tömegtársadalmak kritikájának egyre bővülő repertoárját erősítik. Almási szerint a digitális újkapitalizmus felszámolta a közösségeket, a valódi szolidaritást és fokozatosan teret nyitott a totálisan egocentrikus életvitelnek, az önmagunkra fókuszáló perspektívának, melyből mindenki más, ami nem én vagyok: ki van zárva.
A kötet fejezetei kiadják a nagypolitika fordulópontjait, azok mentén veszi végig a megye történetét. Végigkísérhetjük a közigazgatás kommunista megszállását 1945-től kezdve, a választások lebonyolítását (nem a végeredményből kiindulva, hanem a kampányokból felépítve), a '48-as kollektivizálási hullámot, a téesz-szervezést, de kitér arra is, ahogy a kommunisták kiszorították az egyházakat a nyilvános terekből. A kötet az 1950-es tanácsválasztásokkal záródik. Az olvasmányos kötetből feltárul a szovjetizálás anatómiája és roncsoló hatása a társadalomra. A kötet Zala megyéről szól, de a szerző nem önmagában álló közigazgatási egységként, hanem Magyarország szerves részeként vizsgálja azt, s lényegében az országos folyamatok tükrét látjuk megelevenedni sorait olvasva. Horváth Gergely Krisztián bemutatja a Magyar vidék a 20. században könyvsorozat 6. Zalamegyei levéltár. kötetét (Káli Csaba: Zala megye szovjetizálása, 1945–1950). Fotó: Ú / Szőts Zoltán Oszkár A könyvek megjelenési adatai: Csikós Gábor– Horváth Gergely Krisztián (szerk.
Kallós Zoltán (néprajzkutató, népzenegyűjtő) és Domokos Pál Péter (történész és néprajzkutató, a csángó sors avatott krónikása) nyomdokain, hasonló módszertannal. Mindezt a Ceaușescu diktatúra ideje alatt, egy olyan korban, amikor ezen a tájon nemhogy magyarnak, hanem embernek lenni sem volt éppen rutinfeladat. Itt a magyar gyökerek megható, sokszor veszélyeket rejtő megőrzése mindmáig az emberek rendíthetetlen katolicizmusának, a mindennapjaikat átjáró, nagyon intenzív hitéletnek köszönhető. A végeredmény egy lenyűgözően személyes kordokumentum, amely messze túlmutat a táncházmozgalom rajongói idealizmusán és népi fanatizmusán. Zala megyei leveltar. Rengeteg költői mélységű, de maradandó, forrásértékkel bíró fotográfia, különböző nyelvjárásokban lejegyzett beszélgetések, eddig nem publikált kéziratok, eddig soha nem olvasott és hallott népköltészeti törzsanyag. Egyfajta lexikon, alapmű ez, amely nemcsak múltunk megismerését, jelenünk megértését segíti, de a magyar nemzet egésze számára szellemi és lelki táplálékul szolgál.
Magyarországi Németek Háza - Heimatstube-tájszoba - Bonyhád Cím: 7150, Bonyhád Rákóczi Ferenc utca 74. Telefonszám: (20) 952-1951 Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján Nyitva tartás Előzetes bejelentkezés alapján Szolgáltatások tárlatvezetés Magyar és német nyelven Ingyenes belépés mindenki számára
A magyarság etnikailag mindig is rendkívül sokszínű volt, már a népvándorlás korában sokféle nemzettel került kapcsolatba, és a történelem folyamán is számos nemzetiség élt együtt a Kárpát-medencében, amely gazdagította az országot. Bár az asszimiláció mára némiképp elmosta a határokat, ma is több népcsoport őrzi saját hagyományait. A magyarországi németek meghatározó nemzetiségnek számítanak hazánkban, a statisztikák alapján 200 ezer fő körülire becslik számukat, ám tévedés lenne őket egységes csoportként kezelni: bár gyakran általánosan sváboknak nevezik, valójában gyökereikben, hagyományaikban is különböznek egymástól az ország egyes tájain élő közösségek. A dunai svábok A sváb nemzetiség, azaz a dunai svábok valójában a Duna menti németeket jelenti elsősorban, akik nevüket származási régiójukról, a németországi Svábföldről kapták, mely nagyrészt Bajorország és Baden-Württenberg tartomány területéhez tartozik. Magyarországra telepítésük a 18. századra tehető, célja a török hódoltság alatt elpusztuló, elnéptelenedő területek felélénkítése volt.
Hírek Július 2-án Budapesten tanácskozott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának közgyűlése. A 47 fős testület ezúttal is részben technikai jellegű napirendi pontokat tárgyalt, de számos érdemi kérdésben is határozat született. A pénzügyek, folyamatban lévő és tervezett beruházások, valamint ok... Választások Másodszor is sikerült: az április 3-i országgyűlési választásokon ismét képviselői mandátumot szerzett a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) listája, Ritter Imre teljes jogú képviselő személyében így a következő négy évben is erős érdekképviseletet kap a hazai német közösség....
Debreceni egyetem főépület Kecskemét Wéber Ede utca cím térképen Magyarorszag németek háza Gyermek bántalmazása a családban Mill and joy vélemények dr. Kiss Szőke Anna pszichiáter szakorvos bejelentkezés: +36 (30) 200-6896 1996 –ban végeztem a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen (ma SZTE), s Budapesten kezdtem el pszichiáter rezidensként dolgozni az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, közismertebb nevén, Lipóton. A nagy múltú képzőhelyen tanultak, tapasztaltak határozták meg a pszichiátrián belül a pszichoterápiás irányultságomat. 2001-ben tettem pszichiátriai szakvizsgát, majd ismét Szegedre költöztem. 12 éve a pszichiátriai gondozóban dolgozom, amely jelenleg a Pszichiátriai Klinika részeként működik. 2010-től részt veszek az orvostanhallgatók oktatásában, amit munkám fontos részének tekintek és a mellett, hogy igyekszem gyakorlati tapasztalatimat legjobb tudásom szerint átadni, ez a feladat engem is folyamatos tanulásra sarkall. Autogén tréninget, analitikusan orientált időhatáros terápiát, Bálint-csoport vezetést tanultam, jelenleg Szimbólumterápiás képzésen veszek részt.
(Tóth Árpád) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Dr. ÉDES ISTVÁN 2020. május 31-én, életének 97. Felejthetetlen halottunktól 2020. június 19-én, 13. 00 órakor Apc (Heves megye) Községi ravatalozójában veszünk végső búcsút, a római katolikus egyház szertartása szerint. Drága emléke szívünkben örökké él! Táviratcím: Dr. Édes István, 4032 Debrecen, Szikes u. 4/2. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal akik ismerték és szerették, hogy SOMFAI ANDRÁSNÉ Kárpáti Eszter nyugalmazott tanítónő kiskunfélegyházi lakos, életének 95. évében eltávozott közülünk. Temetésére 2020. június 4-én szűk családi körben került sor Kiskunfélegyházán, az Alsó temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak akik fájdalmunkban együtt éreznek velünk. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BÓCSAI JÓZSEF orgoványi lakos, 82 éves korában, hosszú szenvedés után, 2020. június 10-én elhunyt. (1 idzet) 1786. mjus 8. — 1859. augusztus 4. eredeti nevn Jean Marie Baptiste Vianney, francia egyhzi szemly, a plbnosok vdszentje Figyels Aki szeretetben l, nem bszke, nem akar msokon uralkodni, nem halljtok soha, hogy hibztatna vagy gnyolna msokat.
Nevük eredetére a legvalószínűbb magyarázat, hogy a Kőszeget alapító Henrik (Heinz) népének tartották magukat. Bár gyökereik nem tisztázottak, a Nagy Károly frank császár által 800 körül az avarok lakta területre telepített bajor és frank népek utódai lehetnek - írta Vende Ernő a Vasvármegye népe című lapban. Hozzájuk az évszázadok során szlávok, avarok, osztrákok, német nemesek és jobbágyok, majd protestánsok olvadtak. Nyelvük bajor és osztrák-stájer hasonlóságokat mutatott, ám még településenként is változott. A leírásokban művelt, de zárkózott embereknek tartották őket, a férfiakat magasnak, délcegnek, a nőket csinosaknak. A cikk az ajánló után folytatódik Stifollerek és a híres szalámijuk A stifollerek egy Baranya, illetve kisebb részben Tolna megyei német ajkú közösséghez tartoznak, elődjeik elsősorban a németországi Fulda környékéről származnak. Elnevezésük is erre utal, Stift Fuldaernek nevezték őket, amely Fuldai Apátságból származót jelent. A Hessen tartomány keleti részéről a török hódoltság után Magyarországra érkező németek hozták magukkal állattartó, húsfeldolgozó életmódjukat, melynek egyes elemeit ma is őrzi a lakosság.