Helyszín: Svábhegyi Csillagvizsgáló, 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós u. 15-17. A tanfolyam ára: 19. 000 Ft Addig is, amíg eljön a várva várt tavasz, és vele együtt a derült ég, és készen állsz az észlelésre a frissen vásárolt és beüzemelt távcsöveddel, álljon itt néhány hasznos cikk még a témában! Ha távcsövet keresel, az alábbi kérdésekre mindenképp tudnod kell a választ: Mire szeretnéd használni (szabad szem, fotózás, mély-ég vagy fényesebb objektumok)? Mekkora összeget szeretnél/tudsz ráfordítani? Csillagászati spektroszkópia. Szeretnéd-e sűrűn ide-oda vinni, vagy inkább egy helyben nézelődnél vele? Számos kérdés felmerülhet még, így mindenképp javasoljuk a megfelelő tájékozódást, lehetőség szerint több cikk olvasását a témában, szakemberrel történő konzultálást. Javasoljuk a lenti cikkeket a témában, melyek mindenképp jók kiindulási alapnak. Kezdőként milyen távcsövet vásároljak? Milyen távcsövet válasszak? Az első távcső vásárlása Reméljük cikkünk segített abban, hogy egy lépéssel közelebb kerülj az Univerzum kémleléséhez!
A csillagászati égitestek különböző hullámhosszúságú, amplitúdójú bonyolult elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. Az amatőr- és professzionális csillagászatban ennek hasznos tanulmányozási eszköze, a fényt színeire bontó ún. spektroszkóp. A spektrográf egy olyan spektroszkóp ami képes a felbontott fényt detektálni, rögzíteni. A fényt többféleképpen bonthatjuk színeire, égitestek vizsgálatakor főként prizmával, optikai ráccsal és reflexiós ráccsal. A csillagvizsgálómban alkalmazott Baader gyártmányú Dados típusnevű résspektrográf 200 és 900 vonal/mm felbontású reflexiós rácsokat használ, bár létezik hozzá akár 1200 vonal/mm-s rács is. A fizikából tudjuk, hogy a fény – és az elektromágneses-sugárzás – egyszerre mutat hullám és részecske tulajdonságokat, amit a hullám-részecske kettősség elveként ismert. Csillagaszati távcső működése. Ezt a látszólagos paradoxont a kvantummechanika tudománya magyarázta meg, oldotta fel a XX. század elején. Optikából azt is tudjuk, hogy az elemi, pontszerű fényforrások az adott közegre érvényes fénysebességgel, az adott pontból gömbszerűen, vagyis gömbhullám-szerűen terjednek azaz sugárzódnak ki.
A diffrakciós kép ilyen esetben a rács előtt és nem mögötte keletkezik. Működési elve - az alapegyenletek elhagyásával – itt látható: Egy korszerű spektrográf felépítése: Működése a következő: A D T átmérőjű és f T fókusztávolságú távcsövünk fókuszpontja épp a résbe esik (a Dados-nál 3 db rés van! ), egy D 1 átmérőjű és f 1 fókusztávolságú kollimátorlencse párhuzamossá teszi a fénnyalábot, ami α szögben esik a W szélességű reflexiós rácsra. A távcsövek fajtái és működése | LifePress. A rács β szögben téríti el a fénnyalábot. A párhuzamos fénysugarakat a D 2 átmérőjű és f 2 fókuszú kameralencse képezi le a képérzékelő detektor felületére. (2). A Littrow-féle spektrográf elrendezése is hasonló de a kollimátor és a kameralencse egy és ugyanaz. A spektroszkóp felbontó képessége: Egy optikai rács elméleti felbontóképessége a következő összefüggés adja meg: ahol W a rács karakterisztikus mérete, d a beeső fénnyaláb mérete, β az elhajlási szög, m a spektrális rend (m=0, 1, 2, …), ρ=1/a, a rács vonalainak sűrűsége. A valóságban azonban az elméleti felbontóképességet a műszer elemei befolyásolják, így a tényleges felbontóképesség: ami azt mutatja meg, hogy egy adott λ hullámhosszon, mekkora a legkisebb megkülönböztethető Δλ részlet a spektrumban.
2011-08-26 Tudomány A távcsövek a legalapvetőbb csillagászati eszközök: olyan mesterséges szemek, amelyek sokkal több fényt fognak fel, és gyűjtenek össze, mint az emberi szem, így halvány égitestek is láthatóvá válnak. Formájuk változatos: bár a legegyszerűbbek nem sokat fejlődtek 4 évszázad óta, ahogy akkor használták őket, ám a legkorszerűbb amatőr eszközök olyan nagy teljesítményű optikát és számítógépes vezérlést kínálnak, amely néhány évvel ezelőtt csak a hivatásos csillagászok számára volt fenntartva. Egy távcsőnek az a feladata, hogy távoli objektumok fényét leképezze a fókuszba, aztán a képet felnagyítsa. Csillagászati alapismeretek 1 -A Newton távcső használata- - YouTube. Ennek két alapvető módja van: lencsét vagy homorú tükröt kell alkalmazni. A lencse megtöri a rajta áthaladó fénysugarakat, és befelé téríti őket, hogy valahol mögötte a gyújtópontban találkozzanak. A homorú tükör visszaveri a fénysugarakat, hogy összetartó pályáik a gyújtópontban találkozzanak valahol előtte. Mind a tükrök, mind a lencsék csak azokat a fénysugarakat tudják fókuszálni, amelyek csaknem párhuzamosan lépnek a távcsőbe, de szerencsére valamennyi csillagászati objektum éppen elég távol van ehhez.
Több hullám találkozása olykor erősíti, olykor gyengíti egymást és jellegzetes ún. interferenciaképet rajzol ki. A diffrakció egy olyan hullámjelenség, ami akkor jön létre amikor a hullám a hullámhosszával összemérhető méretű akadállyal találkozik. Ha az akadályon a hullám hullámhosszához képest nagyméretű rés található, akkor a nyíláson áthaladó hullámok nagyjából egyenesen haladnak tovább. Ha a rés kellően szűk – összemérhető az adott hullám hullámhosszával -, a hullámok behatolnak az akadály által árnyékolt térbe is – ezt nevezzük a hullám elhajlásának, másnéven diffrakciónak. Fény elhajlása egy résen: Ha egy elegendően keskeny rést rá merőlegesen monokromatikus fénnyel világítunk meg, akkor a rés mögötti ernyőn (vagy képérzekelő CCD, CMOS detektoron) világos és sötét csíkokat, vagyis interferenciaképet kapunk. A réstől megfelelően távol lévő detektoron megjelenő képet a Huygens–Fresnel-elv értelmében a résből kiinduló elemi hullámok interferenciája adja meg. A detektor különböző képpontjaira a különböző utakat megtevő elemi hullámok különböző fázisban érkeznek, méghozzá úgy, ahol a beérkező elemi hullámok éppen kioltják egymást, sötét sávot látunk, ahol viszont erősítik egymást, ott világos csíkot érzékelünk.
A tükrös távcsöveket reflektoroknak, a lencseobjektíveseket refraktoroknak nevezzük. A Palomar-hegy tetején 1948-ban felállított "Hale Telescop"objektívje egy 5 m átmérőjű paraboloid tükör. Tükrös távcső
Ez az optikai rendszer, két lencséből áll, egy domború (konvex) objektívből és a mögötte elhelyezkedő homorú (konkáv) szemlencséből. A homorú lencsét az objektív fókuszpontján belül találjuk meg. Ez a lencsés távcső, egyenes állású képet ad, de a látómező mérete a többi lencsés távcsőben megfigyelhető elrendezéshez képest meglehetősen pici. Manapság ezt a rendszert kutató munkára nem használják, mert az egyszerű lencsék miatt számos optikai hibával terhelt képet ad, de színházi távcsőként ma is közkedvelt. Kepler-féle lencsés távcső A refraktorok továbbfejlesztett változata a Kepler-féle lencse elrendezés. Ez az optikai rendszer tekinthető a mai lencsés teleszkópok ősének. Itt is két fő lencsét találunk, de a Galilei-féle elrendezésben szereplő homorú lencse helyett domború lencsét használunk, mely az objektív primér fókusza mögött van. A négy kisebb, erre a célra szánt 1, 8 méteres kiegészítő távcsővel (Auxiliary Telescope, AT) azonban a VLTI minden éjszaka működhet. További információk ezen az oldalon érhetők el.
Húsvét közeledtével érdemes a bejáratra koszorút gyártani, egyrészt azért, hogy a várakozás izgalmasabb legyen, másrészt azért, hogy tudasd a locsolókkal, te bizony tárt karokkal várod őket. A következő koszorúk elkészítése nem igényel különösebb erőfeszítést, de néhány alapanyagot igen. Mindenképpen szükséged lesz egy vesszőalapra és egy ragasztópisztolyra, illetve koszorúja válogatja, hogy milyen egyéb dekorációs elemre. Húsvéti asztaldísz Kedvet kaptál a kézműveskedéshez? Koszorú alap készítése online. Akkor az asztalra is készíts egy szép díszt. Mutatunk egyet!
000 Ft felett ingyenes szállítás! Követekező munkanap átveheti a csomagját! Valós raktárkészlettel dolgozunk! Kérdése van? Hívjon! 06-70-382-6597
Nem szeretnél lemaradni az újdonságokról? Új bejegyzés, új technika, új virág? Akkor iratkozz fel a blogértesítőre, hogy elsőként értesülj az újságokról! [mc4wp_form id="1444″] Szólj hozzá! hozzászólás