Fontos leszögezni, hogy bármi is legyen a zöld rendszámra vonatkozó jogszabálymódosítás vége, az ne visszamenőleges hatállyal történjen, nem szabad az elektromobilitás térnyerését lassítani kiszámíthatatlan jogszabályi környezettel. Bárhogyan is alakul, most még érdemes plug-in hibrid autót vásárolni. ( A cikk eredetije a Haszon online felületén jelent meg először. )
A zöld alapszínű rendszám a környezetkímélő járművek (gépkocsik) megkülönböztető jelzése, melynek segítségével jól beazonosíthatók a többi közlekedő, illetve a parkolást felügyelő ellenőrök számára. (Magyarország több nagy- és kisvárosában ugyanis a zöld rendszámmal felszerelt autók ingyen parkolhatnak a fizetőövezetekben lévő közterületi parkolókban. Az ingyenes parkolást nem egy országos hatályú jogszabály, hanem minden esetben az adott önkormányzat parkolási rendelete biztosítja. ) Mely autók jogosultak a zöld rendszámra? a zéró emissziós, a tisztán elektromos hajtású, elektromos meghajtással legalább 25 km megtételére képes, külső forrásból tölthető hibrid, az elektromos meghajtással legalább 50 km megtételére képes, hatótávnövelő belsőégésű motorral szerelt elektromos autók. Milyen egyéb előnyökkel jár a zöld rendszám? A jelenlegi szabályozásban közvetlenül a zöld rendszámhoz más előny nem kötődik. Az egyéb ösztönzők – mint a mentesség a gépjárműadó, a cégautóadó, az átírási illeték vagy a regisztrációs adó alól – nem a zöld rendszámhoz kötődnek.
Egy hazai városban már készülnek arra, hogy megvonják az ingyenes parkolást a zöld rendszámos konnektoros hibridektől. A zöld rendszám 2016-os bevezetése óta rendszeresen felmerül, hogy a tölthető hibridektől meg kellene vonni az ingyenes parkolásra jogosító kedvezményt. Pécsen már 2020 elején felmerült az ötlet, hogy a zöld rendszámos járműveken belül kizárólag a tisztán elektromos modellek parkolhassanak ingyenesen a belvárosban, majd – talán a koronavírus miatt bevezetett országos ingyenes parkolás miatt – elsüllyedt a javaslat – írta a.
A fenti két hajtáslánc esetében elmondható, hogy a legkevesebb autóra januárban, a legtöbbre pedig márciusban kaptak zöld rendszámot a tulajdonosok. Tehát a parkolási költségek elkerülése végett már nem éri meg a zöld rendszám, van azonban számos egyéb előnye – vonja le a konklúziót a VG, példaként említve, hogy az adók egy jelentős része megspórolható így, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis nem kell gépjármű- és regisztrációs adót sem fizetni. Az állam a közlekedés zöldítését, többek között az elektromos személygépjárművek vásárlását az elmúlt években összesen csaknem 20 milliárd forinttal segítette. Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs
A nemzetközi érdeklődés a fővárosi és a vidéki Magyarország szálláshelyein is növekvő tendenciát mutat. A pünkösdi hosszú hétvége forgalma felülmúlta a húsvéti napokét is, a vendégéjszakák száma 76 százalékkal magasabb volt, mint tavaly ilyenkor, 240 ezer vendég mintegy 450 ezer vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a legtöbben a Balaton, a Mátra-Bükk, Debrecen és térségét keresték fel, sokan érkeztek külföldről is, leginkább a fővárosba. Debrecen és környéke szállás. Ismertetik, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján a pünkösdi időszakban a szálláshelyek forgalmának 69 százalékát a belföldiek adták. A teljes vendégforgalom negyede realizálódott Budapesten, ahol a vendégéjszakák 73 százaléka külföldiekhez köthető. A szobafoglaltság mindhárom napon kimagasló értéket ért el, a szállodákban szombaton 70 százalékos volt. A vendégek 48 százaléka szállodákban, 31 százaléka magán- és egyéb szálláshelyeken, 8 százaléka panziókban, 7 százaléka kempingekben, 4 százaléka közösségi szálláshelyeken, míg 2 százaléka üdülőházakban szállt meg – részletezték.
Látnod kell! Látnivalók Budapesten Várak Fürdők Kirándulóhelyek Rejtett kincsek Múzeumok Borvidékek Világörökségi helyszínek Látnivaló-kereső Kiemelt úti célok Budapest környéke Balaton Tokaj és Nyíregyháza Pécs - Villány Debrecen és térsége Sopron - Fertő Bük - Sárvár Mátra - Bükk Győr - Pannonhalma Szeged és térsége Gyula és térsége Ti fotóztátok!
Ma is előkelő ételnek számít a juhhúsos kása, amibe az állat tüdejét, szívét, lépét, veséjét és máját is belefőzik. A juhhúsos kása elkészítése még a hortobágyi pásztor- és betyárnóták közé is bekerült: Magunk megesszük a húsát, A zsírjába főzzünk kását. Kutya issza meg a vérét, Zsidó veszi meg a bőrét. Juhhúsos kása Hozzávalók: 1 kg vegyes birkahús, 30 dkg köleskása, só, bors, 1-2 sárgarépa és zöldség, 1 nagyobb fej hagyma Elkészítése: A feldarabolt birkahúst a megtisztított zöldségekkel és a hagymával sós vízben megfőzöm, habját gondosan sűrű szitával leszűröm. Debrecen és környéke program, látnivaló és szállás ajánlatai. Mielőtt a hús teljesen elkészülne, hozzáadom a köleskását, majd sűrűre főzöm. Borssal ízesítem. A kenyér, mint korábban, ma is fontos szerepet játszik a tiszántúli magyar emberek étkezésében, mondhatni, a 20. század közepéig a legfontosabb ételük volt. A legnagyobb szegénységet az jelentette, hogy ha valakinek kenyere sem volt. A legnagyobb átok régen Debrecen környékén ez volt: "Az Isten se sót, se kenyeret ne adjon neki! " A vidék lakossága azt tartotta, hogy a legjobb sütemény a kenyér.
A tiszántúli régióban élő emberek között még ma is tartja magát az a mondás, "hogy nem is ebéd az, ha nincs leves". Mindebből azonnal következik, hogy az ott élők nagyon kedvelik a különféle leveseket. Levesekből a 20. század közepén is háromfélét különböztettek meg. - A pergelt levesbe hús nem került, a "szegény nép" ilyet evett a legtöbbet. HAON - A pünkösdi hétvégén is vonzó volt Debrecen és környéke. - A főleg marha- és tyúkhússal főzött húsleves a szegényebb népeknél ünnepi eledel, a jobb módúaknál gyakori fogás volt. - A gyümölcs és tejleves szintén a szegényebb réteg eledeleként volt jelen, de néhanapján a tehetősebbek is fogyasztották. A pergelt leves ( tésztaleves, lebbencs) mellett kell megemlíteni az öhömöt, vagy más néven slambucot, ami már pirított tésztából, krumplival készült, és a tájegység kései, de jellegzetes étele lett, mivel a krumpli az Alföldön csak az 1850-es években terjedt el. Kedvenc, mondhatni népeleség volt a cibere. (Elnézést azoktól, akik cibereként a vörösbor-kóla összetevőkből álló italt értik, ismerik, ez nem az a cibere! )