Kiállítással, tudományos ismeretterjesztő előadásokkal, valamint kreatív foglalkozásokkal idézték fel a jeles kutató-feltaláló szerteágazó munkásságát. A BME Gábor Dénes Napon ismeretterjesztő prezentációval, tárlattal kísérleti bemutatókkal és hologram-készítéssel is megemlékeztek Gábor Dénes szakmai tevékenységéről és fél évszázaddal ezelőtt elnyert Nobel-díjáról. A BME, a NOVOFER Alapítvány, valamint a Gábor Dénes-díjasok Klubja által közösen szervezett esemény része volt a jelenleg zajló Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatnak, és a Műegyetem 240. tanévét ünneplő rendezvényeknek. Az ünnepi alkalom egyszerre nyújtott találkozási lehetőséget Gábor Dénes-díjas kutatóknak, és tudományos élményeket mintegy 80 középiskolás diáknak Czigány Tibor rektor köszöntötte az ünnepi szimpóziumon megjelent Gábor Dénes-díjas mérnököket, az ipari szakembereket, az érdeklődő diákokat és tanáraikat, majd életképeket villantott fel a Nobel-díjas kutató életéből. Hangsúlyozta, a több mint hatvan találmányt jegyző tudóst már diákkorában kreatív elmének ismerték, tehetsége kibontakoztatásához azonban támogató környezetre is szüksége volt.
Gábor Dénes első műegyetemi tanévét kiváló eredménnyel végezte: a matematikából és mechanikából letett első szigorlaton az 1921. június 24-i jegyzőkönyv tanúsága szerint "kitűnően megfelelt". A következő tanévben megnyerte a gömbi ingát az elméleti mechanika apparátusával tárgyaló pályaművével a Műegyetem Tanács által megítélt 200 koronás szorgalmi díjat. A tehetséges diák a műegyetemi szemeszterek után, 1920-ban már a Berlin-Charlottenburgi Műegyetemre iratkozott be: ennek oka a hazai mérnöki és tudományos lehetőségek származása miatti beszűkülése volt, angol életrajzírója szerint pedig egy katonai behívó is megerősítette a külföldre távozását. Berlinben többek között Albert Einsteinnel, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel, Neumann Jánossal és Polányi Mihállyal is megismerkedett. Németországban doktorált és kutatólaborokban dolgozott. Gábor Dénes – egy rövid magyarországi, a Tungsram kutatólaboratóriumában töltött idő után – 1934-ben véglegesen Angliában telepedett le. Kutatólaboratóriumban dolgozott Rugby-ben, majd az Imperial College professzora lett.
Nemcsak a családja, hanem középiskolája is meghatározó volt számára: a Markó utcai Főreál Gimnáziumba járt, amely olyan kiválóságokat bocsátott útjára, mint az író Karinthy Frigyes, a festő Szőnyi István, a gépészmérnök Bánki Donát vagy az építész Hajós Alfréd. A BME rektora Gábor Dénes szerteágazó munkássága társadalomtudományi és jövőkutató vonatkozását is felidézte: az 50 évvel ezelőtt létrejött Római Klub alapító tagjaként számos, ma is érvényes gondolatot megfogalmazott tudóstársaival a fenntarthatóságról. "A jövőnket nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni" – idézte zárszavában Gábor Dénest a rektor, majd hallgatóságát szólította meg, "hívom a középiskolai és egyetemi ifjúságot, találjuk fel együtt a jövőt! " Gábor Dénes (1900 – 1979) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. A középiskolát a budapesti Markó utcai Főreáliskolában végezte: már ekkor megjelentette az "Aeroplán körhinta" szabadalmi leírását. A később világhírű tudós közvetlenül az első világháborús rövid frontszolgálatának befejezése után, 1918 októberében iratkozott be – szülei kérésére – a Műegyetem Gépészmérnöki Karára, amely ekkor az alig tíz éves, 1909-ben felavatott modern kampusz központi épületében helyezkedett el.
Gábor Dénes hagyatékát Angliában, Londonban az Imperial College-ban őrzik; ott állandó kiállításon mutatják be azokat a tárgyakat, amelyek a professzort körülvették, kitüntetéseit is, köztük a Nobel-díjat. Az Imperial College-ban tisztelettel és szeretettel őrzik Gábor Dénesünk emlékét. Büszkék arra, hogy ott tanított ő, akit oly szerény és áldozatos lelkű tudósnak ismertek. Gábor Dénes előre sejtette a jövő változásait. Írásaiban megmutatta számunkra azt az utat, amerre haladnunk kell. A jövőnk feltalálása című könyvének alapgondolata: "A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni. " Műveiben foglalkozik az egyéni és a társadalmi fejlődésnek a fejlett technológia korszakában való lehetőségeivel. A jövő kulcskérdése a társadalmi méretű tanulás. A pedagógiát évszázadok óta nem érte olyan kihívás, mint századunk második felében. Követelmény lett a tudásalapú társadalom megalkotása, az információs társadalom kimunkálása. "Jövőnk feltalálásához" a társadalmat a teljes körű, lehető legmagasabb színvonalú tudományos ismeretanyagra kell felkészíteni!
1974 -ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban. Emlékezete [ szerkesztés] Nevét megörökíti a Gábor-érem (Gabor Medal). A "NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért" [6] 1989-ben hozta létre a Gábor Dénes-díjat, amelyet minden évben azoknak a - határainkon belül és azokon kívül élő - magyar természettudósoknak, mérnököknek, feltalálóknak, kutatóknak, oktatóknak adományoznak, akik kiemelkedő innovációval vagy kutatási eredménnyel, illetve a felsőfokú képzésben nyújtott teljesítményükkel járultak hozzá a magyar tudományos-műszaki haladáshoz, az ország fejlődéséhez. Nevét viseli a Gábor Dénes Főiskola, amelynek Magyarországon és a határon túl ( Erdélyben, a Felvidéken) több nagyvárosban van campusa. Szegeden található a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, amely minden évben megrendezi a Gábor Dénes Országos Számítástechnikai Emlékversenyt. Gábor Dénes emléktáblája Londonban Születésének 100. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzt adott ki.
Gábor Dénes 1949-től a londoni Imperial College-ban adott elő elektronikát. 1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezték ki. Szerkesztett egy Wilson-féle ködkamrát, s abban a részecskék sebessége is mérhető volt. Alkotott holográfiai mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet, lapos, színes tévéképcsövet és egy új típusú termionikus átalakítót. Elméleti munkája elsősorban a hírközléselmélet területén volt számottevő. Az Imperial College professzori székfoglaló előadását elektronikai találmányairól és azoknak a civilizációra gyakorolt hatásáról tartotta. A holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért 1971-ben kapott fizikai Nobel-díjat. E díj átadásakor tartott beszédében a holográfia további felhasználásának a lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A hologramban tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolható információ sűrűségét, ráadásul az információ is sokkal gyorsabban előhívható. Ugyanakkor a megfelelő módon készített hologram megvalósítja a rendezetlen kódolás információelméleti ideáját: a hologramnak egy-egy kicsinyke részlete is tartalmazza a hologramon egyenletesen eloszlott teljes információt.
"A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni! " "Most, hogy a jövőm nagyrészt már mögöttem van, szenvedélyesen érdekel a jövő, amelyet sohasem látok majd, azonban remélem, hogy írásaim hozzájárulnak a sima átmenethez egy igazán új korszakba. " "Három nagy veszéllyel kell szembenéznie a civilizációnknak. Az első a nukleáris háború pusztítása, a második a túlnépesedés fenyegetése, a harmadik a tétlen kényelem kora. " "Eddig az ember magával a természettel küzdött; mostantól a saját természetével kell megküzdenie. " "Az emberi társadalmat azzá, ami ma, az embernek az a képessége tette, hogy tud feltalálni. A feltaláló első feladata az, hogy képzelete segítségével láthatóvá tegye azt a dolgot vagy állapotot, amely talán még nem létezik, de számára valahogy kívánatosnak tűnik. Aztán elkezdi a meglevő és az elképzelt között a párhuzamot keresni mindaddig, míg megoldást nem talál. " "Ama néhány szerencsés fizikus egyike vagyok, aki megérte, hogy elgondolása a fizika komoly fejezetévé nőtte ki magát. "
Foulkes szerint "Gyermekek dre az élet vagyok … úgy tűnik, hasonló az éber képzeletükhöz és elbeszélésükhöz "- magyarázza tanulmányában: A gyermekek álma és a tudat fejlesztése. "Az állatok emberi aggodalmakat hordoznak, és könnyen az azonosítás tárgyává válnak. " Az 5–9 éves gyerekek mozgó képeket és karaktereket kezdenek látni. Az álmok most több eseményt tartalmaznak egymás után felfűzve. A gyerekek fejlődni kezdenek. nagyobb képesség az álmok megemlékezésére. Mégis, ez nem mindig így van: Amikor a REM alvás során felkeltették, a Foulkes-féle tanulmányban részt vevő gyerekek 25% -a nem emlékezett az álomra, ez a tendencia 9 éves korig folytatódik. Általában 8 éves kor körül a gyerekek központi szereplőként jelennek meg álmaikban. Az álomelbeszélések bonyolultabbá és hosszabbá válnak. A gyerekek nemcsak a cselekvés közben álmodják meg a gondolatot, hanem az álomban is vannak gondolataik és érzéseik. Végső gondolatok: miről álmodoznak a csecsemők? Mikor kezdenek látni a baby online. Már nem kell csodálkoznod, miről is álmodnak a csecsemők?
A kismamák rettegett rémálma, hogy a babájával nem lesz minden rendben. A szülés pillanatában a legtöbben már megnyugodnak, hiszen látják, alaptalanul aggódtak. Sajnos azonban egyes problémák – például a hallásnál fellépők – később is kialakulhatnak, amik ellen azonban még a várandós korszakban lehet tenni. A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségére. Mikortól hall a magzat? Mikortól hall engem a babám? | Babafalva.hu. Igazából a pindúr hallását ellenőrizni csak a születése után tudjuk, bár, vannak jelek, melyek már az előtt is elgondolkodtathatnak. Igen, a babák már az anyaméhben is hallanak, illetve érzékelik a hangokat, méghozzá már igen korán. A belső hangokat egyszerűbb érzékelniük, mint a külsőket, hiszen ezektől nem választja el őket az anya szervezete. Ennek megfelelően az édesanyjuk szívverését és hangját már nagyjából a 18. hét környékén észlelik. Az anya hangja megnyugtatja, ellazítja a babát, de ha játékosan szól hozzá, akkor mozgásra is ösztönözheti, vagyis a reakció egyértelmű. A külső hangokra is reagál a baba már az anyaméhben, átlagosan a 22-25. hét környékén.
A közelben sétálva is képesnek kell lennie követni a mozgásokat. A baba hallása is javul. Milyen messzire lát a baba 3 hónaposan? Fokozott látás: Bár a babának még mindig nincs mélységérzékelése (nem tudják megítélni, milyen távol vagy közel vannak a tárgyak), nagyon tisztán felismeri a 8-15 hüvelyk távolságra lévő tárgyakat. Fókuszálás a szemre: Eddig normális volt, hogy a csecsemőknek problémái voltak a szemük fókuszálásával. Hány évesen kezdenek színt látni a babák? Mikor kezdenek látni a baby mama. A szemek csak az ötödik hónap környékén képesek együttműködni, hogy háromdimenziós képet alkossanak a világról, és kezdjenek el mélyre látni. Bár a csecsemők színlátása nem olyan érzékeny, mint a felnőtteké, általában úgy tartják, hogy a csecsemők 5 hónapos korukra már jó színlátással rendelkeznek. Honnan tudhatom, hogy a babámnak csecsemőkori görcsei vannak? A csecsemőkori görcsök (IS) tünetei Emelje fel a karjukat a fejük fölé, vagy nyújtsa egyenesen oldalra. Merevítsék meg a lábukat, vagy "húzzák a hasba", mintha gyomorfájdalmat éreznének.