Szinte el is felejtettük már, milyen nagy tömegben együtt ünnepelni március 15-ét a Patkóban, most két év után újra megtelt a tér papírcsákóban szaladgáló gyerekekkel, büszke cserkészekkel, vitézkötéses kabátba öltözött nőkkel és férfiakkal, akik már délelőtt tizenegy órától hangolódhattak az ünnepélyre. Fotók: Hodgyai-Lőrincz Eszter Az ünnep ma még inkább szívhez szól. Eddig mindig tömegben ünnepeltük március 15-öt, aztán jött a koronavírus - Blikk. A szomszédban dúl a háború, az elmúlt éveket megkeserítette a világjárvány, folyamatos konfliktusok, korlátozások közt vergődve jól esik, amikor kicsit felszínre kerül a közösség, az együvé tartozás érzete. Itt ez a nagy tömeg: egytől egyig magyar, s valahol ebben a közös pontban egymásra találunk. A könyvtár mellett elhaladva élénk rajzok csalogatnak közelebb: itt egy napsütötte csatatér, amott a márciusi ifjak kottája, ám a hangjegyeket –az alkalomhoz illően – kokárda, ágyúk és huszárok helyettesítik, a munkák között még egy, az elszántan szavaló Petőfit megjelenítő ceruzarajzot is felfedezni – több mint ötven munkát állítottak ki a könyvtár elé azokból a rajzokból, melyeket iskolások készítettek az intézmény felhívására.
1990-ben választási kampány lett az ünnepből, hiszen csak 10 nap volt hátra az első szabad választásokig. A rendszerváltás után a pártok mind saját szájuk íze szerint értelmezve a történteket, rendszerint saját magukat kiáltották ki 1848 igazi örököseinek. Nem jön át az üzenet A legtöbb ember csupán egy szabadnapnak tekinti március 15-ét, ahogy más ünnepeket is. Eredeti tartalma, üzenete keveseket érint meg – vélekedett Kiszelly Zoltán politológus. A közönyhöz az is hozzájárulhatott, hogy mivel az országgyűlési és az európai uniós választások is tavasszal szoktak lenni, túlságosan közel március 15-éhez, így a forradalom és szabadságharc ünnepe minduntalan átpolitizálódik, amitől sokaknak csömörük van. Kivéve a politika iránt érdeklődő, kevésbé népes tábort, akiknek közösségteremtő lehet minden állami ünnepség. Petőfi hozta be a kokárdát. Március 15 unep.ch. Petőfi hozta be a kokárdát A kokárda eredetileg színes szalagból készített kör alakú, rózsadíszt szimbolizáló, főúri ruhadísz volt. A francia forradalom idején Gilbert du Motier de La Fayette márki készített először kék-fehér-piros szalagszínekből kitűzőt, amikor meg akarta különböztetni magát a fehér szalagrózsás királypártiaktól.
A francia forradalom idején a kokárda kiemelt szerepet kapott, azonban Magyarországon vált igazán meghatározó jelképpé. Megjelenése Petőfi Sándor költőhöz kötődik, aki azt írta naplójában, hogy amíg ő a Nemzeti dalt írta, felesége a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának. Szendrey Júlia ezen az estén készítette el a férjének az első magyar kokárdát. A kokárdát, amely Petőfi tulajdonában volt, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. A kokárda nemzeti összetartozásunk szimbóluma. Fotó: Másnap Laborfalvi Rózával, Jókai Mór feleségével együtt sok kokárdát osztottak szét a forradalmi tömegben, akik azt a szívük felőli oldalon viselték kabátjuk mellrészén, vagy annak hajtókájára tűzték. Március 15 ünnepség. Jókai Mór este, a Nemzeti Színház Bánk bán előadásán felszólította a közönséget, hogy viseljenek kokárdát. Petőfi kokárdáján a belső kör zöld, a középső fehér, a külső piros volt, de a történészek azóta is sokat vitáznak azon, hogy vajon mi is a helyes sorrend. Vannak, akik szerint a nemzeti zászlónk színsorrendje alapján a zöldnek kellene kívül, a pirosnak belül lennie, azonban még manapság is él mindkét vélemény, és emiatt mindkét típusú kokárda kapható.
Két nappal később, október 6-án Aradon kivégezték a forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, akik az " a tizenhárom aradi vértanú " néven váltak történelmünk részévé.
A cikk a dualizmus korára különösen annyira jellemző jogászi, közjogi gondolkodásnak megfelelően fontosnak gondolta azt is kiemelni, hogy a király a "pragmatica sanctióval összefüggő közjogi determinátió terén nem a »közös«, hanem az 1723: I–III. t-cikk szövegének megfelelően a »kölcsönös«-t használta". A Pesti Hirlap azon ellentmondást, hogy az 1848-as alkotmányos vívmányok megőrzéséért folytatott szabadságharc eltiprója ugyanaz a Ferenc József volt, aki most együtt ünnepli "hőnszeretett" nemzetével a '48-as törvényeket, azzal kívánta magyarázni, hogy az akkori ifjú uralkodó ugyan uralkodói képeségekkel rendelkezett, de tapasztalatlan volt, és helyette mások cselekedtek. "Micsoda példátlan Canossa és micsoda világtörténeti megszégyenítés rejlenék e tényben, és pedig nem a magyar nemzetre nézve, ha I. Marcius 15 uennep film. Ferenc József nemcsak emelt fővel, hanem tiszta és nyugodt lelkiismerettel is nem állhatna a trónon! Tiszta és nyugodt lelkiismerettel azért, mert amiket az ő nevében, a tapasztalatlan, az akaratnélküli 18 éves ifjú nevében mások cselekedtek, azokat nem ő cselekedte; s emelt fővel azért, mert amit az ő nevében, sőt talán az ő akarata ellenére mások rosszul, sőt gonoszul cselekedtek, azokat ő nemcsak jóvá tette, hanem azokért ő vezekelt és legtöbbet minden halandó ember között ő szenvedett! "
A magyar nem csak szavalta, de értette is, hogy mit jelent a szabadság és a függetlenség. A rebellis magyarok, így csúfolták apáinkat, vérükben hordozták ezt a tudást. Ez volt az ok, amiért Magyarországon nem maradt sziget a forradalom a parázsló tüze. Ez volt az ügy, amiért kezet nyújtott egymásnak az ország, a költő, a pesti fiatalok, a zsellér és a módos gazda, a polgár és a kézműves, a nemes és a nemtelen. Ez lesz március 15-én: íme a programok listája és az ünnep idei mottója - Blikk. Ez a szövetség volt az, ami megkülönböztette 1848 forradalmát és a szabadság harcát. 30 ezernél is többen álltak be nemzetőrnek csak Pest megyében; ott voltak a legelsők között, a Pákozdi csatában, Ozoránál és Bácskában majd Bécs kapujában. Ott voltak együtt, a magyarok, a szerbek, svábok közössége. Százak, ezrek e vidékről. Amikor eljött a megtorlás, e közösségek elöljárói egyetlenegy katonát sem adtak ki a zsandároknak, kockáztatva önmaguk és szeretteik életét és vagyonát… 1848 forradalma és szabadságharca itt él, itt dobog a szívünkben. Identitásunk része. Magyarságunkban, közösségünkben, nemzetiségi gyökereinkben hordozzuk; megtartott minket a történelem viharaiban a háború, a megszállás, a zsarnokság keserves éveiben-évtizedeiben.
A magyar női ifjúsági kézilabda-válogatott címvédőként 25-19-re legyőzte Németországot a Montenegróban rendezett Európa-bajnokság vasárnapi döntőjében. Az európai szövetség honlapja szerint a podgoricai mérkőzés első négy gólját a németek szerezték, Bohus Beáta edző csapata a nyolcadik perc elején talált be először, de miután a 23. percben átvette a vezetést, az ellenfél már nem tudott fordítani. A magyarok legeredményesebb játékosa Farkas Júlia és Csernyánszki Liliána volt öt-öt góllal, Simon Petra négyszer talált be. Női kézilabda ifjúsági-vb - Döntős a magyar válogatott. Az első félidő hajrájában Varga Emília, a NEKA balátlövője piros lap miatt végleg kivált a játékból. A csapat a csoportkörben Szlovákiát 40-13-ra, Portugáliát 41-22-re, Norvégiát 27-15-re győzte le, majd a középdöntőben Románia ellen 27-17-re, Németország ellen 31-24-re nyert, a pénteki elődöntőben pedig 33-25-re verte Dániát. Borítókép:
Kuczora Csenge átlövő erre rímelve és könnyeit nyelve mondta: "Nagyon szép két hét volt, kár érte, hogy így alakult a vége, de sajnos fejben nem igazán voltunk ma rendben, elfáradtunk a világbajnokság utolsó napjára. " Később azért már örülni is tudott a csapat az ezüstéremnek ( Fotó: IHF) Novák András, a hazai szövetség, az MKSZ főtitkára már nem a pillanat hatása alatt jelentette ki: "Ha hisz az ember abban az útban, amelyen jár, a sportban az eredmény e hitet tényszerűen megerősíti vagy gyengíti. Így van ez velünk is, és a nyári sikerek az útba, a szakembergárdába és a játékosokba vetett hitünket is megerősítették. Érezhetően nagy az összhang a csapatainkon belül, a játékosok és a vezetők között, emellett látunk olyan egyéni képességeket is, amelyek alapján joggal bízunk benne, hogy ha nem történik égszakadás-földindulás, akkor azok a felnőttválogatottban is érvényesülnek majd. Nagy köszönet mindenkinek, aki tett e sikerekért, mi pedig megyünk tovább az utunkon. Ifjúsági női kézilabda világbajnokság - frwiki.wiki. " Például a jövő évi, magyarországi junior Eb felé, amelybe ez a korosztály fog belenőni.
21. 22:20 Spanyolország 26-25-re legyőzte az oroszokat a férfi kézilabda Európa-bajnokság pozsonyi középdöntőjében és így zsinórban ötödik győzelmét aratta az idei …
2021. január 13. szerda A balatonboglári edzőtáborban készül az év feladataira, elsősorban az augusztusi, görögországi U19-es kézilabda-vb-re a fiú ifjúsági válogatott. Balázsi Levente – • A járványhelyzet miatt a 2020-as U18-as Európa-bajnokságot elhalasztották, így a korosztály számára az a világverseny kimaradt. Viszont augusztusban a jelenlegi tervek szerint megtartják az ifi kézilabda-világbajnokságot Görögországban. Kárpáti Krisztiánék az augusztusi vb-re készülnek • Fotó: Cseh Péter/MKSZ A téli időszakot sem tölti munka nélkül a nemzeti együttes, vasárnap óta Balatonbogláron edzőtáborozik a csapat, és készül a nyári vb-re. " A játékosok nagy részén átment már a vírus, úgyhogy ezen szerencsére túl vagyunk – mondta honlapunknak Kárpáti Krisztián szövetségi edző. – Az összetartáson most itt lévő csapatból csak egy meghatározó játékos van, aki nem lehet velünk. Az Eb-re tavaly nem mehettünk el, de most már a világbajnokságra koncentrálunk. " Érdekesség, hogy ennek a 2002-2003-as születésű játékosokból álló válogatottnak az idei, görögországi torna lehet az első utánpótlás-világversenye.