Fedezd fel az szolgáltatásait! Még jobb online egészség-támogatás, tudatosabban az egészségéért. Regisztrálj most ePatika Card-ért és vásárolj mindent kedvezménnyel! Évek óta vásárolok az Európa Patikából. Áttekinthető árú kínálat, óriási választék, versenyképes árakkal. Öt csillag minden, a webshopból rendelve gyors a kiszállítás is. Nem kérték, hogy értékeljem a boltjukat, de megérdemlik az elismerést. Több terméket rendeltem, alacsonyabb áron, mint máshonnan tudtam volna. Rákóczi tér budapest budapest. Mindenről mailes tájékoztatást kaptam, 2 munkanap és itt volt a csomag, kifogástalan termékekkel. Örülök, hogy rátaláltam a patikára és a webshopra. Elképesztően gyorsan végeztem itt a gyógyszer vásárlással... Kollégám meg is kérdezte: "No mi van? Zárva volt? " A hírleveleik ötletesek és ez is számít, nálam plusz pont. 1084 Budapest, Rákóczi tér 1. H-P: 8:00-19:00 SZ: 8:00-13:00
Egykor ez volt a József körút menti terek közül az egyetlen, amit fásítottak, tavasszal és nyáron szinte úszott a dús, zöld lombokban. Kimondottan úgy festett, mint egy oázis a magas házak rengetegében. Sajnos amikor a 4-es metrót építették, melynek egyik állomása itt található (2014-ben nyitott meg), nem vették figyelembe ezt a zöld hagyományt, hogy milyen volt a tér régen. Így most inkább egy beton- és térkősivatagra emlékeztet, és bár maradtak fák meg némi füves rész is – pár tenyérnyi oázis –, a Rákóczi tér arculatát elsősorban már nem a lombok és a zöld szín határozzák meg. De nem csak a zöld kopott meg a téren – voltak itt szobrok is, amik pedig eltűntek. Valamiért a tér szobrok tekintetében nem volt szerencsés. Elsőként az eredetileg a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székházába készült Négy évszak-szökőkút ( Ybl Miklós és Mátrai Lajos György munkája) került a térre. Rákóczi tér mélygarázs - Garage. 1922-ben hozták át az említett székház udvaráról. A II. világháború vége felé (1944-ben vagy 1945-ben) gyakorlatilag megsemmisült.
kerület Turóci Balázs utca megnézem Budapest XXI. kerület Vág utca megnézem Budapest XXI. kerület Vágóhíd utca megnézem Budapest XXI. kerület Vereckei utca megnézem Budapest XXI. kerület Zsák Hugó utca megnézem Budapest XXI. kerület Zsolnai utca megnézem
Valamint annak is, aki a kézírást írta! Ui. : Aki még nem tudná: az USA államaiban (hármat kivéve) azt a törvényt hozták, hogy nem kötelező a kézírás tanítása.......! Pót ui. : A képet az (1936-tól) Nagy Lajos király út 140. szám ház lépcsőházának ablakából készítette a fotós. A torony szélén még ott látható a javítatlan belövés, ami alapján biztos, hogy a kép 1957-ben készült. Köszönet ismételten Csaba Györgynek. 2014 Húsvétján avatták fel a Bosnyák téri Páduai Szent Antal templom Rimanóczy Jenő által tervezett tornyát. Segítői: Csikós Zoltán és Peity Attila voltak. Bosnyák tri templom honlapja. Sok évtized után iígy kerülhetett helyére a torony. Ideje volt...!
Fotó: Dobó Géza - Urbanista A zuglói Páduai Szent Antal-templomot meglehetősen vérzivataros történelmi időszakban építették fel. 1941-ben kezdődtek a munkálatok. A félkész templomot Mindszenty József hercegprímás áldotta meg 1946. augusztus 18-án. A megáldást azért nem lehetett halogatni, mert a vesztes második világháborút követően, a szovjet jelenlétben lecsaptak volna a világiak az épületre, hogy azt vásárcsarnokként hasznosítsák. A Rimanóczy Gyula tervei alapján épített háromhajós templom területe 1620 négyzetméter. Hét évtized után befejezett: a Bosnyák téri templom. Tehát még véletlenül sem egy külvárosi, apró kis templomocskáról van szó! Ami a befogadóképességet illeti: A Szent István-bazilika után a Bosnyák téri Budapest második legnagyobb temploma. Mintegy háromezer fő befogadására képes. UPDATE: Xavér keresztnevű olvasónk küldte az alábbi pontosítást. Az ökumenizmus szellemében teljes mértékben igazat kell adnom olvasónknak: Kedves Géza, Majdnem igaz lenne a Bosnyák téri templommal kapcsolatos írása, ha nem felejtette volna el a Dohány utcai zsinagógát, amely természetesen szintén templom, s amelybe auditáltan 3 800 ember fér el.
A név magától Ferenc József császártól származik, akit Bosznia megszállása és a Magyarországon szolgáló bosnyák katonák jelenléte ihletett meg. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban annektálta Boszniát (majd később, 1908-ban hivatalosan a Birodalom részévé tette), a megszállt területekről toborzott katonák közül pedig sokakat a Budai Királyi Palota testőrségébe soroztatták be. A testőrök kiképzését és gyakorlatoztatását épp ezen a területen végezték, így kézenfekvőnek tűnt a Bosnyák tér elnevezés. Bosnyak teri templom. A Bosnyák téri piac és a Páduai Szent Antal-templom 1957-ben. Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely A forgalmi telep jelentős fejlesztése (néhány évre a megnyitás után építették fel a 4383 méteres nagy kocsiszínt) mellett szintén fontos ugrást jelentett az 1911-ben létrehozott piac, melyet az 1960-as években megnyitott Vásárcsarnok követett. 1965-ben ide költözött és egészen 1991-ig itt működött a nagybani piac is. A piac mellett sporttelep létesült, 1969-ben pedig felépült a Földmérési Intézetnek, a Kartográfiai Vállalatnak és a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnak (illetve későbbi jogutódjainak) otthont adó irodaház.
Rimanóczy Gyula eredetileg egy jóval merészebb, modernebb épületet álmodott ide, ami bizonyára nemzetközi összehasonlításban is Budapest egyik különlegessége lenne, ha ez a változat épül meg. Végül győzött a konzervatívabb megrendelői ízlés, és egy hagyományosabb templomot tervezett meg a pályázaton győztes Rimanóczy.
A toronyban több új harang lelt otthonra, amelyek mindegyikét egy őrbottyáni műhelyben öntötték. Az épület tömege mostantól valóban olyan, ahogy azt az építész hét évtizede megálmodta, a városrész egy új építészeti jelképpel gazdagodott. 20/32 Páduai Szent Antal Plébániatemplom - fotó: Zsitva Tibor