A keverékben jelenlévő gázok parciális nyomásának kiszámítása Az ideális gáz törvény alkalmazható a Dalton parciális nyomás törvényével együtt a gázkeverékben jelen lévő különböző gázok résznyomásainak kiszámítására. A kapcsolat érvényes: P = nRT / V A keverékben jelen lévő gázok nyomásának megállapításához. A vízben összegyűjtött gázok térfogata Olyan reakciót hajtunk végre, amely gázt eredményez, amelyet kísérleti tervezéssel gyűjtenek össze vízben. A gáz teljes nyomása plusz a víz gőznyomása ismert. Ez utóbbi értékét egy táblázatban lehet megkapni, és kivonással kiszámítható a gáz nyomása. A kémiai reakció sztöchiometriájából meg lehet kapni a gáz móljainak számát és az összefüggést alkalmazva: V = nRT / P Kiszámítják az előállított gáz térfogatát. Számítási példák 1. Feladat A gáz sűrűsége 17 ° C-on 0, 0847 g / l, nyomása 760 torr. Mekkora a moláris tömege? Mi a gáz? Az egyenletből indulunk ki M = dRT / P Először konvertáljuk a hőmérsékleti egységeket kelvinné: T = 17 ° C + 273, 15 K = 290, 15 K A 760 torr nyomás pedig 1 atm nyomásnak felel meg.
Ekkor az egyesített gáztörvény alakja:. Szokás a hőmérséklettel megszorozni az egyenlet mindkét oldalát, így tört nélküli alakra jutunk:. Ezt az egyenletet az ideális gáz állapotegyenleté nek nevezzük. Újra hangsúlyozzuk azt, hogy ez az egyenlet a valódi gázok állapotát nem túl nagy sűrűségek mellett megfelelő pontossággal írja le, tehát ilyen értelemben közelítő leírásnak, modellnek tekinthető. A gázok fizikai viselkedése azért különleges, mert minden gázt (anyagi minőségüktől függetlenül) kis sűrűségek esetén ugyanaz a modell, az ideális gázmodell ír le.
A kötet figyelmen kívül hagyása hibákat okoz az ilyen esetekben. Az első feltevés szerint meg kell fontolnunk, hogy nem létezik molekuláris kölcsönhatás a gáz-molekulák között. A valóságban azonban legalábbis gyenge a kölcsönhatás. A gázhalmazállapotú molekulák azonban gyorsan és véletlenszerűen mozognak. Ezért nem rendelkeznek elegendő idővel ahhoz, hogy kölcsönhatásba lépjen más molekulákkal. Ezért ha ebben a szögben nézünk, kissé érvényes az első feltételezés elfogadása is. Bár azt mondjuk, hogy az ideális gázok elméletiek, nem mondhatjuk, hogy ez 100% -os igaz. Vannak olyan alkalmak, amikor a gázok ideális gázok. Az ideális gáz három változó, nyomás, térfogat és hőmérséklet jellemzi. A következő egyenlet meghatározza az ideális gázokat. P = abszolút nyomás V = térfogat n = molek száma N = molekulák száma R = univerzális gáz állandó T = abszolút hőmérséklet K = Boltzmann konstans Habár vannak korlátozások, a fenti egyenlettel meghatározzuk a gázok viselkedését. Mi az a Real Gas? Ha a fent megadott két vagy mindkét feltétel egyike érvénytelen, akkor a gázok valódi gázok.
Más gáztörvények, mint a Van der Waals-egyenlet az ideális gáztörvényt korrekciókkal látja el a valóságos gázok viselkedésének megfelelően. Más fontos gáztörvényt fogalmaz meg a Dalton-törvény a gázok parciális nyomásáról. Források [ szerkesztés] Pattantyús Gépész és villamosmérnökök kézikönyve. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1961. ↑ sulinet. (Hozzáférés: 2010. január 7. ) További információk [ szerkesztés] Interaktív Java szimuláció a gáztörvény grafikus megjelenítésével. Szerző: Wolfgang Bauer
A gáztörvények az ideális gáz ( fizikai kémiában célszerűen a tökéletes gáz kifejezést használják) abszolút hőmérséklete ( T), nyomása ( p) és térfogata ( V) – ún. állapotjelzők – közötti matematikai összefüggések. A három gáztörvényt: Boyle–Mariotte-törvényt, a Gay-Lussac-törvényt és a Charles-törvényt összevonva az egyesített gáztörvényt kapjuk:. E gáztörvénynél figyelembe véve az Avogadro-törvényt a tökéletes viselkedésű gázokra érvényes egyetemes, vagy általános gáztörvény vezethető le: ahol p a nyomás Pa -ban V a térfogat m³ -ben n a gáz kémiai anyagmennyisége mol -ban R az egyetemes gázállandó (8, 314 J/(mol. K)) T az abszolút hőmérséklet K -ben továbbá: [1] N a résztvevő anyag darabszáma ( atomszám vagy molekulaszám) N A az Avogadro-szám m a tömeg kg -ban M a móltömeg kg/mol-ban (A gáztörvény természetesen bármely koherens mértékegységrendszerben igaz. ) Azokat a gázokat, melyek ezen törvények szerint viselkednek, ideális gázoknak nevezzük. Ténylegesen ideális gázok nem léteznek, a valóságos gázok csak többé-kevésbé követik a gáztörvényeket.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Fehér libatop ( Chenopodium ambrosioides / Chenopodium album, Syn:) Más neve(i): Fehér libatalp, lágyparéj, libaparéj, lisztes laboda, burján, libatop, cigányparéj, fostos paréj, laboda, lisztes paraj, östörparéj, pulykakása. Mind magyar, mind tudományos (Chen: liba, podion: lábacska) nevét libalábra emlékeztető fiatal leveleiről kapta. Felhasználható része(i): Fiatal levelei és megőrölt magja ehető, Észak-Indiában régóta termesztett haszonnövény. Magas kalcium, fehérje és vastartalma miatt használják, de számos libaparéj és labodafajjal összetéveszthető Gyógyhatása (i): Idegbántalmak, menstruációs zavarok, máj-, vese és hólyagbántalmak, hasmenés. Teája erősítő, étvágyjavító és vizelethajtó hatású. A disznóparéjfélék családjába tartozó növényfaj, a magyarországi kertek, szántóföldek egyik leggyakoribb gyomnövénye. * Fehér libatop (Növény) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Bár rendszeresen irtott gyomnövény, a fehér libatop ehető is; magas kalcium-, vas- és fehérjetartalmával a spenóthoz hasonlóan felhasználható levélzöldségféle Tavasszal az egész növény, később csak a hajtáscsúcsok gyűjthetők fagyok beköszönte után Leves, főzelék formájában, tésztába főzve, vagdaltként(csak fiatal 20-30 cm-es példányai vagy később hajtáscsúcsai).
Az ágak göcsörtösek. Lándzsás leveleinek fonáka ezüstösen szőrözött. Egylaki. Illatos virágai a rövidhajtások levélhónaljaiban 1-3-asával nyílnak, kívül zöldes-, belül sárgásfehér színűek. Valójában a sziromlevelek hiányzanak, szerepüket a csészelevelek veszik át. Csonthéjas termése tojásdad alakú, fán maradó. A termés kezdetben pikkelyszőrös, ezüstös színű, később sárgásbarna, csupasz. Ehető, de lisztes ízű, a madarak igen kedvelik. Nyersen nem élvezhető. Ami az ezüstfa előnye az a hátránya is egyben Valószínűleg a török uralom idején került hazánkba. Szik- és homokfásításra, szélfogóként mezővédő erdősávok létrehozására használták, nagyobb mennyiségben ültették autópályák mentén. A gyökerein szimbiózisban élő sugárgombák segítségével nitrogént képes megkötni. Gyors csírázásának, a szimbionta nitrogénfixálásnak, gyors növekedésének, korai termőre fordulásának, jó regenerációs képességének köszönheti gyors terjedését. Erőteljes terjedéséhez hozzájárul gyors növekedése is. Leginkább az árasztásos és szikes területeken terjed, és az őshonos fajok rovására elszaporodhat.
Szára egyenes, felálló, a talaj nedvességétől és tápanyagtartalmától függően 20–200 cm magas, erősen elágazó; oldalágai is felfelé törekvőek. Zöld szárán tompa, néha bepirosodó, hosszanti barázdák láthatók. Gyökere vastag, erőteljesen elágazó karógyökér. Levelei változatos alakúak, rombuszos-tojásdadtól a lándzsásig, szélük egyenetlenül fogazott. Az alsó levelek kb. olyan szélesek, mint amilyen hosszúak; a szár közepén már kétszer hosszabbak szélességüknél. A levelek kopaszak, elsősorban a fonákjukon erősen "lisztesek" (viaszosak). Június közepétől késő őszig virít. Virágzata piramis alakú, gomolyos fürtvirágzat. Apró virágai zöldek, szirom nélküliek és a levelekhez hasonlóan fehéren lisztporosak; porzót és bibét egyaránt tartalmaznak. Magjai aprók, feketék, kissé csíkozottak, folyamatosan érnek. Egy növény akár 20 ezer magot is hozhat. Kromoszómaszáma n=9, de többnyire különböző poliploid változataival lehet találkozni. Az általánosan elterjedt vad formája hexaploid (6n=54), míg a termesztett változat tetraploid (4n=36), de 18-108 között többféle kromoszómaszámú növény megtalálható.