A Szent István egyike annak a kevés hajónak, melyeknek elsüllyesztését filmre vették. A másik kettő az angol HMS Barham és az amerikai USS Arizona. A filmből befolyó pénzt a Vöröskeresztnek ajánlották fel. A Szent István csatahajó roncsa – az iszapba fúródva 120 fokos dőlésszögben, a gerincével felfelé, balra fordított lövegtornyokkal – napjainkban a Premuda-szigettől 9 mérföldnyire, délre 66 méter mélyen nyugszik. Jugoszláv búvárok első ízben, 1974-ben merültek le a hajóhoz, majd 1979-ben ismét ők készítették el az első víz alatti felvételeket. Ezután 1990-ben az olaszok, 1994-ben az osztrákok is lemerültek a roncsokhoz. A magyar Szent István Búvárrégészeti Expedíció (SZIBEX) tagjai – a debreceni Czako Laszlo vezetesevel -1994 októberében látogathatták meg először e tengeri kegyeleti emlékhelyet. A hajótesten akkor 4 lyukat is találtak. Ezekből kettő a MAS-15, egy pedig, a MAS-21 becsapódó torpedóinak volt az eredménye. A Szent István csatahajó réz névtáblája és más maradványok a pólai múzeumban láthatók.
Végül a hajó függőlegesen merült a tengerbe, ezért a még életben maradt matrózok felkapaszkodtak a magasban álló hajófarra, hogy onnan belecsússzanak a hullámokba. A hajó fenekére tapadt tengeri kagylók éle a matrózok meztelen testét mélyen felszabdalta, de a vérző sebek csak előfutárai voltak a matrózokra váró további szenvedéseknek. 89 matróz, a csatahajóval együtt, 6 óra 12 perckor hullámsírba merült. A tragédiáról felvétel is készült, ami igen ritka a tengeri csatahajózás történetében. Számos titkos körülmény merült fel az SMS Szent István csatahajó tragédiájával kapcsolatban. Többek között ezekről a tényekről is beszél Zetényi Csukás D. László előadása során. Miként lehetett volna a csatahajó tragédiáját elkerülni, hiszen ez volt az első eset, hogy torpedónaszád lőtt ki egy hatalmas csatahajót. Az életben maradt legénység nagyon jól tudta ezeket a körülményeket, de életveszélyesen megfenyegették őket, ha valamit is elárulnak ezekről. Testi, lelki terror várta az életben maradt matrózokat, az örök hallgatás céljából.
Az SMS Szent István az Osztrák? Magyar Monarchia haditengerészetének Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, amelyet Szent Istvánról, az első magyar királyról neveztek el. A magyar országgyűlés megajánlotta a csatahajók megépítéséhez szükséges pénzt, azzal a feltétellel, ha az egyiket a magyar Ganz-Danubius építheti meg. Montecuccoli admirális állapodott meg a magyar királyi kereskedelmi miniszterrel a magyar részvétel arányában. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. Az építés megkezdése előtt új sólyateret kellett építeni, mert a korábbi nem volt alkalmas ilyen méretű hajó építésére. A Szent István annyiban tért el testvérhajóitól, hogy ezen a hajón az első kémény köré egy platformot építettek, ami a parancsnoki hídtól egész a hátsó kéményig tartott, és számos fényszórót helyeztek rá. További különbség volt még, hogy ez a hajó nem volt torpedóhálóval ellátva, valamint a főárboc előtt is a többi hajón lévőtől eltérő ventilátor helyezkedett el. Míg a testvérhajói négy, addig a Szent István kettő hajócsavarral rendelkezett.
A hajó végül 1915 novemberében állt szolgálatba. A Szent István A Szent István több ponton eltért a három testvérhajójától. A kéményei 1, 5 méterrel magasabbak voltak, más kazánt építettek be, és négy helyett kettő hajócsavar hajtotta. A beépített Babcock-Wilcox-kazánok ugyan 48 tonnával nehezebbek voltak, ám jobb hatásfokkal működtek. A hajón több újítást is bevezettek, a tengelyek kenéséhez használt rendszert beépítették a szintén akkor épülő Tegetthoff és a Prinz Eugen csatahajókba is. A Szent Istvánnak rövid élet és szerencsétlen sors jutott osztályrészül. 1918. június 10. hajnalán, első éles bevetése alkalmával egy olasz torpedóvető motorcsónakról kilőtt két torpedó végzetes sebeket ütött rajta, s három órás küzdelmet követően felborult, majd elsüllyedt. A Tegetthoff nevű hajó fedélzetéről filmfelvételen örökítették meg a csatahajó utolsó pillanatait. A kiállítást kísérő tanulmány letölthető a múzeum honlapjáról. A Szent István csatahajó vízrebocsátása című kiállítás május 31-ig látható a Közlekedési Múzeumban ( XIV.
Idén ez a negyedik ökölnyi gyémánt, amit a Lucara hozott a felszínre. A most talált ökölnyi, 472 karátos gyémánt. Forrás: Lucara Diamond Corp. A világ legnagyobb gyémántjait szinte kivétel nélkül Botwsanában találták, és mindet a Lucara Diamond Corp. hozta a felszínre. Hozzájuk köthető a világ legnagyobb és legtisztább gyémánjtának, az 1109 karátos Lesedi La Rona megtalálása is – ezt tavaly adták el 53 millió dollárért, vagyis karátonként nagyjából 47 ezer dollárért. A Bloomberg cikke szerint most egy újabb ökölméretű gyémántot talált a társaság. A most fellelt követ a Karowe-i bányában találták, a mintegy 472 karátos barnás gyémánt idén a társaság negyedik 100 karát feletti lelete. A barna gyémánt ugyanakkor piaci alapon kevesebbet ér, jellemzően 4-7 ezer dollárt adnak karátjáért, mivel ez a színváltozat kevésbé kedvelt. Gyémánt karát árfolyam lekérdezés. Az azonban, hogy egy ilyen hatalmas darabot találtak, már csak a méretéből adódóan felkeltheti néhány gyűjtő figyelmét. Ráadásul egy-egy ügyesebb ékszerész akár a színén is tud változtatni, megfelelő csiszolás segítségével, így a Lucara ebben az esetben is jó bevételre számít.
A gyémántpiacon, mint más piacokon is, természetesen vannak tisztességes és kevéssé tisztességes szereplők. A drágakövek mégsem ajánlhatók jó szívvel befektetésként a laikus átlagemberek számára. Az átláthatatlan piacon forgó, nehezen felmérhető értékű, egyedi, ráadásul nem is túl nehezen hamisítható áruk ugyanis - akárcsak az ingatlanok vagy a műtárgyak - kiválóan alkalmasak a balekok megtévesztésére, kiváló terepet nyújtanak a csalóknak. Gyémántutánzat (Fotó: Wikimedia Commons) Az egyik egyszerű módszer a túlárazás. Mindent újraterveznek a világ egyik legfontosabb gyémántbányájánál. Sajtóhírek szerint hasonló történhetett a 2004-ben nálunk bezárt Dt. Diamond nevű cégnél, amely jóval kisebb értékű ipari gyémántokat adott el magas áron. (Egyes adatok szerint a kibányászott gyémántok mindössze 15 százaléka ékszerminőségű, a többi fúró- és vágóberendezésekben végzi ipari eszközként. ) Jó életük lesz a bányászoknak és a kőfaragóknak? De az említett négy paraméter és a nyilvános árinformációk hiánya miatt két hasonló nagyságú nemes gyémánt között is óriási lehet az árkülönbség.