Amikor 1971-ben megalkották a "településhálózat-fejlesztési koncepciót", minisztertanácsi rendelet formájában, ennek a húsz évvel korábbi rendelettervezetnek a törvényerőre emelése köszönt vissza – jegyezte meg. Másodlagos rangba szorították a falvak népességét Százharminc "városias" településnek központi funkciót, az ez "alatt" elhelyezkedő, több mint 3 ezer településnek azonban semmiféle funkciót nem szántak. Ezek a települések "intézményi elsorvasztás" alá estek, a rendelet pedig 1984-ig volt hatályban – hívta fel a figyelmet a történész. 1949-től, 35 éven keresztül egy olyan hivatalos településpolitika volt Magyarországon, amely a falvakat hátrasorolta, az ott élő népességet pedig másodlagos rangba szorította – húzta alá Horváth Gergely Krisztián. 1984-től, a pártállam gazdasági, erkölcsi válsága, illetve a Szovjetunió bomlása hozta azt a lehetőséget, hogy több lélegzethez jusson a vidék. Vagyis nem az erőforrásoknak ebbe az irányba történő mozgósítása volt az, ami kedvező fordulatot hozott a nyolcvanas évek második felében – fűzte hozzá.
Ön jelenleg a(z) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Videotorium aloldalát böngészi. A keresési találatok, illetve az aloldal minden felülete (Főoldal, Kategóriák, Csatornák, Élő közvetítések) kizárólag az intézményi aloldal tartalmait listázza. Amennyiben a Videotorium teljes archívumát kívánja elérni, kérjük navigáljon vissza a Videotorium főoldalára! Horváth Gergely Krisztián: A jobbágyfelszabadítás végrehajtásának historiográfiájáról
Ennek összege csupán havi 260 forint volt – emelte ki. Egymillió agrárkereső hagyta el a mezőgazdaságot A téesz-tagoknál volt a legrosszabb a havi átlagkereset, 936 forint 1966-67-ben, ehhez képest a bányászatban egy havi kereset 2580, a kohászatban pedig 1906 forint volt. A legrosszabban fizetett ipari ág a textilipar volt, de még itt is 1482 forint volt a havi kereset akkoriban – húzta alá. Ezekhez az összegekhez viszonyítva a havi 260 forint a kor viszonyai között is egy alamizsna, ami az éhenhaláshoz is kevés volt. Így érthetővé válik, hogy 1949 és 1970 között miért hagyta el egymillió agrárkereső a mezőgazdaságot, illetve a falvakat – zárta szavait Horváth Gergely Krisztián. (Kossuth Rádió) Kapcsolódó:
Kalákában építkeztek a falvak lakói A történész megjegyezte: a korabeli magyar településpolitikában az állam szerepvállalása az elhanyagolásban érhető tetten, míg a városokban állami lakásépítések zajlottak, addig a falvak lakói "kalákában", vagyis családi, rokoni, baráti segítséggel építették meg saját "kockaházaikat", vagy "sátortetős" otthonaikat. Az ötvenes évek elejének a gyakorlata jól feltárt, a téeszesítés végrehajtására először a Rákosi-rendszer tett kísérletet. Ez volt a "kuláküldözés" és a "padláslesöprés" politikájának, valamint a beszolgáltatásoknak a lehetetlenségig való emelésének az időszaka – emlékeztetett Horváth Gergely Krisztián. A hatvanas évek emléke úgy hagyományozódott ránk, hogy az a "konszolidáció időszaka" – jegyezte meg, majd úgy folytatta: lényegében ezt a politikát továbbvitték, csak nem annyira direkt formában, mint az ötvenes években, hanem a társadalombiztosítási szabályokba volt bekódolva az az eszköztár, amely azt volt hivatva elősegíteni, hogy a falusi népesség inkább válasszon valamilyen ipari munkát, vagy városi lakóhelyet.
Bejelentkezés Fórum Habilitációs előadások Személyi adatlap Nyomtatási kép ARCHÍV OLDAL Az adatok hitelességéről nyilatkozott: 2018. V. 02. Elérhetőségek drótpostacím horvath_gergely_krisztian telefonszám +36 1 224-6700/4666 Fokozat, cím tudományos fokozat, cím PhD fokozat megszerzésének éve 2005 fokozat tudományága szociológiai tudományok fokozatot kiadó intézmény neve ELTE Jelenlegi munkahelyek 2014 - MTA BTK további (tudományos főmunkatárs) Témavezetés témavezetői tevékenysége során eddig vezetésére bízott doktoranduszok száma 1 ezek közül abszolutóriumot szerzettek száma témavezetettjei közül fokozatot szereztek: Lencsés Gyula 2019 SDI-ELTE Kutatás kutatási terület magyarországi vidéki társadalom, 18-20. sz. jelenlegi kutatásainak tudományága történelemtudományok Közlemények 2017 Horváth Gergely Krisztián, : A "torlódott szerkezettől" a "zsilipelésig", In: Szerk. : Horváth Zita, Szerk. : Rada János Társadalomtörténeti tanulmányok Tóth Zoltán emlékére. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 2017. pp.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014-ben megalakított... 370 pont Igénylés leadása Igényelhető Magyar dúlás - Tanulmányok a kényszerkollektivizálásról Galambos István 1958 decemberében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága úgy határozott, a korábbi... Vakvágány - A "szocializmus alapjainak lerakása" vidéken a hosszú ötvenes években 1. A szovjetizálás 1948-ig tartó bevezető időszaka, majd a Kádár-kor megszilárdulása közé eső másfél... Események 2022. Július H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
MTA BTK - NEB. Plébániai földek reformja a Veszprémi Egyházmegyében 1945-ben. Magyar vidék a 20. században (1. ). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, pp. 531-574. ISBN 978-963-416-053-3 A "torlódott szerkezettől" a "zsilipelésig": történelemszemlélet és fogalomhasználat Tóth Zoltán életművében. Társadalomtörténeti tanulmányok Tóth Zoltán emlékére. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, pp. 13-34. "Megváltva" - Birtokok a veszprémi egyházmegyében az 1945. évi földosztást követően. "Nehéz időkben dönteni kell" A veszprémi püspökség a második világháború idején. Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Veszprém, pp. 85-104. ISBN 978-963-12-6132-5 Vidék egy agrártársadalomban? A rurális társadalomtörténet lehetőségei. Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon. Rendi Társadalom - Polgári Társadalom (28. ). Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, Budapest, pp. 11-28. ISBN 978-963-89463-4-8 A "torlódott szerkezettől" a "zsilipelésig". Történelemszemlélet és fogalomhasználat Tóth Zoltán életművében.
A nyári melegben felfrissülést jelentett a fürdőzés. Köszönjük a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő felajánlását, hogy a vendégeink számára ingyenesen biztosított belépőt. Bacsó Ilona szervező oktató
Bezárt hely Az egészség és a családok szolgálatában! A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő egyre szélesebbre tárja kapuit. Az újonnan átadott fedett gyermekfürdőnek és szaunavilágnak köszönhetően mára az intézmény egy igazi családi fürdővé vált, egy olyan többgenerációs intézménnyé, ahol egész évben, a család minden tagja egyaránt gyógyulhat, pihenhet és kikapcsolódhat. Nyáron 21 medence áll a vendégek rendelkezésére, a téli hónapokban pedig 16 medencét (14 fedett és 2 szabadtéri medence) használhatnak. Az országosan is egyedülálló szaunapark - összesen 11 szaunával és a hozzá relax medencetérrel - tökéletes kikapcsolódást nyújt a szülők, nagyszülők számára. A fürdő széleskörű gyógy- és wellness szolgáltatásaival, fedett és szabadtéri élménymedencéivel, 15. 000 m2-es parkosított zöldfelületével nem csupán a gyógyulni, hanem a kikapcsolódni, pihenni, valamint a sportolni vágyok igényeit is maximálisan kielégíti. Adatok: Cím: Szent László park 4., Mórahalom, 6782
Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő by alexa frei
A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő Facebook-oldalán tette közzé a hírt, miszerint július 8-án, pénteken a szerbiai lakcímmel rendelkező vendégek számára mindössze 1600 forintba kerül a fürdőbelépő. A fürdő 8 és 22 óra között tart nyitva. Mórahalom a határmenti együttműködés és jószomszédi kapcsolatok támogatójaként 2019. óta július 8-án ünnepli Szerbia Napját. (Fotó: Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő/Facebook) Bővebb információkat a kaphatnak az érdeklődők.