Bújj bújj medve… A népi megfigyelések szerint február 2-án, ha kibújik a barlangjából a medve és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik, és még várat magára egy kicsit a tavasz. Ezen a napon nehéz volt kiigazodni az időjáráson… Ehhez kapcsolódóan az oviban Mackós hetet tartottunk, ahol volt barlang építés, megismertük a különböző medvefajtákat, a medvék életmódját, valamint sok-sok mackós feladat, kézműves foglalkozás és ének tette színesebbé a hetet.
A kézműveskedés mellett tarthatunk tematikus napot is osztályban, csoportban, vagy otthon. Készítsünk barlangot plüssmaciknak, csalogassuk elő őket, énekkel, mézzel! Vidám mackónapot és brummogást! Az első kép Jason Ruddy illusztrátor munkája.
Bujj_bujj_medve_1_kotta Eredeti játékleírás: Körbe állunk, és kiolvasással vagy másképp kiválasztunk valakit medvének. A medve a kör közepére áll. Énekeljük: Bújj, bújj, medve, Gyere ki a gyepre, Úgy gyere ki, szép csendesen, Hogy a vadász meg ne lessen, Bújj, bújj, medve, Gyere ki a gyepre! Közben a medve igyekszik valahol kiszökni a körből: nekiszalad a kézfogásnak, és megpróbálja átszakítani. Ha nem sikerül, máshol próbálkozik. Ha sikerül valahol átszakítania a kézfogást, akkor az ott álló egyik játszóval cserél: beáll a helyére, és az lesz a következő medve. Forrás és részletek Forrás: Lázár Katalin. Gyertek, gyertek játszani IV. Eötvös József Könyvkiadó, 2008, p. 281. Helység: Bélmegyer (Magyarország – Békés) Játéktípus: különféle ügyességi és erőjáték ( variáns – mozgásos játék – vonulás – bújó-vonuló páratlan) Korosztály: 6 éves kortól (variánst 3 éves kortól) Gyerekeknek ajánlott hangmagasság
A légköri áramlások a természetes földfelszínre – pl. mezőgazdasági területekre, tavakra, erdőkre –és az ember alkotta objektumokra – pl. közlekedési műtárgyakra, hidakra, építményekre – egyaránt hatással vannak, ennek megfelelően az Atmoszférikus Áramlások Laboratórium (AÁL) egyszerre nyújt kutatási lehetőséget építészmérnökök, építőmérnökök, gépészmérnökök és meteorológusok számára. Első világháború fronton.com. Mint megtudtuk, a projekt keretében a BME a középső campus AE épületében található, 1938-ban létesült Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumot – benne Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájával – élvonalbeli szintre fejlesztette úgy, hogy az alkalmas legyen atmoszférikus áramlások nemzetközi színvonalú vizsgálatára. A BME kutatómérnökei a Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájának helyet adó AE épületben alakítottak ki korszerű laboratóriumot épület- és környezeti aerodinamikai vizsgálatokra. A szélcsatornák két típusa használatos a kutatásban: labor és terepi szélcsatorna vizsgálatok.
A laboratóriumban így a projekt eredeti céljaival összhangban álló kutatási programok biztonsággal elvégezhetők. A szélcsatorna alkalmas a légköri szennyezőanyagok terjedésének modellezésére is, valamint városok, városrészek átszellőzésének elemzésére. A vizsgálatokkal megállapítható a talaj porosodásának mértéke és szintje, ami figyelemre méltó problémát jelent, hiszen a jó minőségű csernozjom talaj termőképessége a folyamat hatására csökken. Kiállítás az első világháborús frontok múzsáiról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Emellett tavaink vízbiztonságának fokozásához a szélhatás pontosan meghatározható valós domborzati, érdességi viszonyok között. A szélcsatorna fontos eszköze a rohamosan fejlődő áramlástani numerikus szimulációs szoftverek pontosításának, megbízhatóságuk növelésének. A laboratórium így nemzetközi színvonalú kutatási hátteret biztosít a következő évtizedek építész-, építő- és gépészmérnöki kutatásainak a földközeli légköri áramlások vizsgálatában, egyúttal segíti a magyar szakemberek bekapcsolódását a nemzetközi kutatói hálózatokba. A szakemberek a hagyományokat folytatva, de korszerű eszközökkel képes szélre érzékeny szerkezetek, magas épületek, hidak vizsgálatára is.
A Közép-európai Kulturális Intézet a világháború befejezésének közelgő 90. évfordulója alkalmából állítja most ki az alapítvány gyűjteményét, amelyet számos magyar vonatkozású anyaggal egészített ki. A kiállításon 38 fotótáblakép, színes plakát, Mednyánszky László Lövészárokban és Hét katona című rajzai, valamint Elesett katona című olajfestménye, Nagy István pasztellképe, Vaszary János Lótetemek című alkotása, illetve képeslapok, fotók, személyes tárgyak egyedi gyűjteménye látható. A Sajtóhadiszálláson különböző nemzetiségű művészek dolgoztak, köztük olyan nagyságok, mint Stefan Zweig, Rainer Maria Rilke, Roda Roda, Egon Ervin Kisch, magyar részről többek között Molnár Ferenc, Jászi Oszkár, Vészi Margit, Pór Bertalan, Vaszary János és Mednyánszky László. (Múlt-kor/MTI) Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? Első Világháború Frontok – Devrimay. kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
1882 -ben létrejött a hármas szövetség, a központi hatalmak szövetsége Németország az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország részvételével. 1893 -ban kötött szövetséget Oroszország és Franciaország, ezt kiegészítette az Entente Cordiale ( antant — szívélyes megegyezés) az angol-francia egyezmény. Oroszország és Anglia 1907 -es katonai szövetségével zárult a rendszer. Mindkét szövetségnek vannak erős és gyenge pontjai. A központi hatalmak szövetségének kedvezett az államok földrajzi helyzete, azaz hogy összefüggő terület, így könnyebb a csapatok mozgatása, az élelem- és a fegyverszállítás. Hátránya, hogy ezen országoknak nincsenek gyarmataik, ezért nem rendelkeznek számottevő tartalékkal. Mivel a központi hatalmak Franciaország és Oroszország között helyezkednek el, ezért előreláthatólag többfrontos háborút kell vívniuk. Az antant előnye, hogy óriási gyarmatbirodalommal rendelkezik, ami szinte kimeríthetetlen nyersanyagbázist jelent számukra. A gyarmataik védelme érdekében igen komoly hadiflottát alakítottak ki, ezért tengeren erősebb pozícióba kerülhetnek.