Szerző: Wehner Tibor 1958-1962: Képző- és Iparművészeti Gimnázium, 1964-1968: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Kmetty János, Barcsay Jenő, Szentiványi Lajos. 1970-1973: Derkovits-ösztöndíj; 1984: Országos Tájképfestészeti Biennálé, Hatvan, ezüstdiploma; 1987: III. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged, fődíj. A Szinyei Társaság, a Folyamat Társaság és a Magyar Festők Társasága tagja. Budapesten él. Az arte Provera és a combine painting műfaj- és stíluskörével állíthatók párhuzamba ~ kompozíciói, amelyek festői gesztusok és a kollázstechnika ötvözésével épülnek. Képeiben fontos szerepet kapnak az applikált felületek (kátránypapír, hullámpapír, textil stb. ). Műveinek atmoszféráját az enyészet, a pusztulás érzete hatja át. Irodalom WEHNER T. : (kat. bev., ~ festőművész kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest, 1991) WEHNER T. : Csonka egész. Novak andrás festő . ~ festészetéről, Új Művészet, 1992/9. WEHNER T. : Humántapéták, művészi falvédők, óriásposzterek, Kortárs, 1996/32. BAKONYVÁRI M. Á. : ~ kiállítása, Új Művészet, 1998/7.
Évekig a tanárképző főiskola művésztanára volt, nyaranta a szabadtéri díszletfestőjeként is dolgozott. Művészetét puritán színszerkezetű, dinamikus ritmusú, expresszív kompozíciók jellemezték, majd drámai erejű, monumentális figurális víziók jelentek meg képein. A '80-as évektől megváltozott festészete, a szépség, az érzékiség jegyében egyre inkább az aktok, olykor a merészebb erotika és a csendéletek izgatták. Díjak, elismerések: Juhász Gyula dij, mezőtúri Pro Natura díj, Magyar táj, magyar ecsettel díj, Szegedi Nyári Tárlat munkajutalom, Szabadtéri Emlékérem, Szegedért Emlékérem, Fesztivál Tárlat – mezőháti Limousine Kft. dija, Szegedért Alapítvány Művészeti díja. Vita:Novák András (festő) – Wikipédia. Köztéri alkotásai: Mohács – sgrafittó (1964), Sály – freskó (1968-69), Domaszék – pannó (1982), Szeged – mozaik (1983), Baja – scrafittó restaurálás (1987), Szeged, SZAB székház – mennyezetkép (1991), Battonya – freskó restaurálás (1999-2001). Munkái megtalálhatók magyar és külföldi magán- és közgyűjteményekben.
forrás:
575 Ft/óra Elveszett jegy esetén fizetendő pótdíj összege 10. 790 Ft/óra Mozgáskorlátozottak behajtása a Margitsziget területére Tájékoztatjuk, hogy a jelenleg hatályos 30/2010. (VI. 4. Margit híd, Budapest 5. ) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló rendelet alapján mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező személy a mozgáskorlátozott igazolvány érvényességének ellenőrzését követően behajthat a Margitsziget területére és a kijelölt várakozóhelyen várakozhat.
Ami megmaradt a hídból, azt a németek 6 hónappal később pusztították el. 1945-ben a szovjet hadsereg pontonokkal oldotta meg az ideiglenes összeköttetést. Az újjáépített híd 1948-as átadásáig "Manci", az ideiglenes híd biztosította az átkelést. Margit híd, a büszke Y - Best of Budapest. 2000-re a híd állapota ismét nagyon leromlott, de több tényező, többek között a Szabadság hídon zajló munkálatok késleltették a felújítást. Végül 2009. augusztus 21-én megindult az építkezés. A forgalomnak a újra átadott hidat kiszélesítették és többek között bicikliúttal is bővítették.
Forgalmi korlátozások még várhatóak lesznek, hiszen a híd teljes egészében 2011 nyarán lesz átadva. forrás: Fővinform: +36 1 317 1173; útinform: +36 1 336 2400/0 A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide
A járművek közül felismerni vélem a Skoda Octaviát (ami tulajdonképpen egy Skoda 445-ös (külön köszönet Dorogman Lászlónak)), egy Moszkvicsot és a 26-os járatszámú Ikarus 620-ast. Érdekesség még, hogy ezen korban is forgalom-irányító jelzőlámpa jelzéseire történt a közlekedés, mint napjainkban (2016. 12. 11. ) is. A különbség annyi, hogy ekkor még lehetett a szigetről balra, Pest felé is fordulni. Ezt a 26-os járatszámú autóbusz meg is tette emlékeim szerint. További szereplők: ostorlámpa, kalapos lámpa, kockakő, GYALOGOS LEJÁRÓ (! Budapest margit híd park. ) és a fekete-fehér lánckorlát. És talán a legfontosabb ide vonatkozó tény: A Margitszigetet a Margit híddal összekötő (éppen itt látható) szárnyhíd csak 1900. augusztus 19-től állt és áll ma is a Margitszigetet meglátogatni szándékozók rendelkezésére. Itt ragadom meg az alkalmat, és harmadszor is felteszem a kérdésemet a Tisztelt Látogatóimnak. A gyalogos lejáró lépcső-fordulóiban az aszfaltba volt öntve rézzel a következő felirat: SÁRKÁNYBETON. Sajnos én magam semmi információt nem találtam erről.
A legtöbb elképzelés figyelembe vette, hogy a folyó eltérő szögben érkező két ága egyesül a Margit-sziget alatt, és ezért a hídpálya a pályázók szinte mindegyikénél középen megtört, kivéve egy elképzelésnél, amelyet Brett és Vattson tervezők nyújtottak be, ők egyenes hidat képzeltek el. A későbbi nyertes, Ernest Gouin 3 tervet adott be. Budapest margit híd airport. Az első, a később megépült hídhoz hasonló, bár még ötnyílású, a másodikat a korabeli leírás ívláncként írta le, míg a harmadik egy többtámaszú rácstartós hídterv volt. A bírálóbizottság december 14-én ült össze, elnöke Tisza Lajos közmunka- és közlekedésügyi miniszter volt, a tagok között ott volt Reitter Ferenc, Steindl Imre, Tolnay Lajos MÁV-igazgató, Lechner Gyula és Kherndl Antal statikus, a műegyetem tanára. A bizottság 5 tagú albizottságot választott a tervek megvizsgálására és csoportosítására. Az elbírálás során a pályázatokat három csoportra osztották, az elsőben a pályázati feltételeknek megfelelt 17 pályázó 23 pályázata került, a másodikba azok, amelyek valamely pontnak nem feleltek meg, de műszakilag pontosak, ez 5 pályázó 6 tervét érintette, míg a harmadikba a nem pályaképes, nem kivitelezhető tervek kerültek, ez 14 pályázó 17 tervét jelentette.