Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe! Teljes táv: 31 km Össz. emelkedő: 220 m Össz. lejtő: -210 m Magasság max. : 229 m Magasság min. : 159 m Lenti A Kerka völgyében fekvő Lenti három néprajzi táj találkozásánál található (Göcsej, Őrség, Hetés). A termálfürdő, az egykori vár, a római katolikus templom, a Kisvasúti Múzeum csak néhány azok közül a látnivalók közül, amelyekhez érdemes ellátogatni. Kistolmács Kistolmácson halad át a Dél-dunántúli Kéktúra, és innen indul a csodás tájakon átzakatoló erdei kisvasút is. A település népszerűségéhez nagyban hozzájárul az 1989-ben épült mesterséges tó is, amit strandolók és horgászok egyaránt szívesen használnak. Csömödéri erdei kisvasút Fotó: MTDMSz/Cartographia © A keskeny nyomtávú erdei kisvasút a legforgalmasabb kisvasút az országban, tekintve, hogy ez az egyetlen, ami máig a teherszállításból tartja fenn magát. Persze rengeteg turista is használja, mióta évtizedekkel ezelőtt megnyitották a vasutat az utazóközönség számára. Amellett, hogy évente több tízezer köbméter faanyagot szállít, legfőbb vonzereje, hogy a lenyűgöző zalai dombságon át zakatol, rengeteg érdekes látnivalót érintve.
Aqua Barbara Termálfürdő és Kemping Csömödéri erdei vasút A Csömödéri Erdei Vasúté a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon, a Zala megyében található rendszer hossza 102, 9 kilométer. Érdekessége, hogy ennek mindössze a harmadán van személyszállítás, a forgalom nagy részét még ma is a fát szállító tehervonatok jelentik. Vonalai hangulatos településeken át haladnak, számos turisztikai látnivalót kötnek össze. Vonzó zalai tájak, dombok és erdőségek között kanyarog az a keskeny nyomsávú vasútvonal, amely az elmúlt időszakban a térség egyik legjelentősebb turisztikai vonzerejévé vált. A Zalaerdő Rt. Erdei Vasútüzeme által működtetett kisvonat igen kedvelt a kirándulóknak, túrázóknak. A zalai erdei vasút megépítése több mint száz évvel ezelőtt kezdődött meg, pusztán gazdasági szempontok miatt. Az agyagos talajú erdőből a felázott, s emiatt járhatatlanná vált földutakon problémát okozott a kitermelt faanyag szállítása. A XIX. század végén ezért épült meg az első keskeny nyomsávú vasútvonal.
A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 kilométer hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva 32 kilometer hosszban összekötik a térség kirándulóhelyeit. A kisvasút menetrendszerűen májustól szeptemberig közlekedik, de igény szerint ettől eltérő időpontokban is biztosítunk különvonatot. A hidegebb hónapokban fűthető zárt szerelvények állnak az utasok rendelkezésére. A kisvonaton kerékpár szállítására is lehetőséget biztosítunk. 2004 óta néhány újdonsággal is szolgálunk; minden második szombaton nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon, melyet az Erdélyből származó, Ábel névre keresztelt nosztalgia gőzmozdony húz. Külön megrendelésre a gőzmozdonyt és a szalonkocsit ettől eltérő időpontban is az utasok rendelkezésére tudjuk bocsátani, amennyiben nincsen tűzgyújtási tilalom.
Igen ritka vendéget, egy hiúzt sikerült lencsevégre kapni Nógrádban egy kihelyezett kamera segítségével az erdőben, fényes nappal. A hiúz is különlegességnek számít Magyarországon. Index - Mindeközben - Hiúzt láttak Nógrádban. Az Európa legnagyobb macskaféléjéről készült képet a Vadászok Baráti Közössége tette ki a Facebook-oldalára. A fokozottan védett kárpáti hiúzok valaha gyakoribb portyázók voltak, de mivel érintetlen, sűrű erdő a természetes élőhelyük – melyből mára kevés maradt –, az állatok egyedszáma is vészesen lecsökkent. Fotó: Vadászok Baráti Közössége Borítófotó: illusztráció
Nógrád megyében januárban és február közepén is felbukkant egy hiúz, de a Tátrában is levideóztak egy nem mindennapi találkozást a közelmúltban. A Börzsönyben, a Zemplénben és az Aggteleki-karszton tudnak hiúzokról, de a Mátrában és a Bükkben is mutatkoztak már az állatok. A megye tekintetében az utóbbi tíz évben rendszertelennek mondhatóak a felbukkanások, ellentétben Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, ahol összességében megnőtt az észlelések száma - írja a Nógrád megyei hírportál. Vadászok Baráti Közössége - Vadászok - Blikk. 1 / 5 Illusztráció Idén először január 20-án este bukkant fel egy példány egy erdei vadkamera előtt, amit a Vadászok Baráti Közössége posztolt a Facebook-oldalára. Ezután február 15-én jelent meg egy fotó ugyanazon az oldalon, amelyen egy hiúz sétálgat Nógrád megye északkeleti részén. 2 / 5 A vadkamerás felvételek Annak ellenére, hogy a tél a Tátrai Nemzeti Park területét sem kerülte el, az elmúlt hónapokban a turisták gyakran futhattak össze a vadon élő lakókkal. A Koœcielisko-völgyben egy kirándulónak egy hiúz nyomait követve sikerült őt levideóznia.
Bár az is meglehet, hogy mivel nincsen fiútestvérem, genetikailag én örököltem a vadászat szenvedélyét a családban – mesélte nevetve Lilla. – Nagyapát elkísértem a cserkelésekre, ott voltam minden vaddisznóhajtásnál, másztam én is fáradhatatlanul a kökényesben. Igazán akkor szerettem bele a vadászatba, amikor papa elejtett egy bikát. Előtte sokat kijártunk hallgatni a bőgést, figyeltük a szarvasokat, s akkor az egyik nap kijött a tisztásra egy nagyon szép bika. Nagynak találta papa, aztán látta, hogy csalódott vagyok, meg valójában neki is nagyon tetszett, végül terítékre hozta. Innen már egyenes út vezetett a vadászvizsgához: Lilla 20 éves korában megszerezte az engedélyt. Első vadászatán a csarodai erdőben egy vaddisznót hozott terítékre: süldőt ejtett el. Talán mondanunk sem kell, akkor este is a nagyapjával volt kint a magaslesen. Éppen sötétedett, mikor kijött a sűrűből egy konda, s a kiválasztott vad az első lövésre tűzbe rogyott, vagyis éppen szíven találta el. Vadászok Baráti Közössége. Aztán őzet is lőtt a fiatal leány, a közelmúltban pedig dámbikát ejtett el.
Rostás Lilla már óvodásként ott sertepertélt a vadászok között. Immár két esztendeje, hogy 2015 októberében útjára indította szerkesztőségünk a Horgász, vadász oldalunkat, azonban csak most van az első alkalom, hogy egy olyan vadászt mutassunk be, aki a gyengébbik nem képviselője. Megyénk vadászai között több hölgy is van, de egy kicsit háttérbe szorultak. Eddig. Apáról leányra… A most Vásárosnaményban élő Rostás Lillával a közelmúltban Máriapócson a megyei trófeamustrán találkoztunk, s ott idézte fel kérésünkre azt, hogyan is kezdődött a vadászat iránti érdeklődése, vonzalma. – A nagypapám szintén vadász, s már egészen pici koromtól mindig ott sertepertéltem körülötte. Gyakran kijött hozzá Vásárosnaményból vadászbarátja, Vári Pista bácsi is, sokat voltam velük. Vári István egyik vadásznovellájában a főszereplőnek, a Berti vadkannak én vagyok a névadó keresztanyja, ugyanis kis óvodásként mindig arra kértem őket, ejtsék el nekem Bertit, mert egy mesében hallottam róla. Nemcsak nagyapa, hanem édesapám is vadász, így aztán már nem vonhattam ki magamat a csarodai táj szépsége és a vadászat varázsa alól.
Visszatekintés és búcsú Húsz évvel ezelőtt indítottam el a honlapot, amelyet most, kissé szomorúan, az év végével bezárok. Mielőtt azonban – pestiesen szólva – "lehúznám a rolót", szeretnék visszatekinteni az elmúlt húsz évre, feleleveníteni az indulás izgalmas éveit, felidézni a két évtizedes elkötelezett munka gyümölcseit, megemlékezni vadászbarátaimról, segítőimről. 2000-ben vettem a fejembe, hogy vadászati honlapot indítok, amelynek hasznosságát abban láttam, hogy apróhirdetéseket jelentetek meg. Ez manapság már nem kunszt, de annak idején, ha egy vadász el akarta adni puskáját, távcsövét vagy bármi egyebét, csak az a lehetőség állt előtte, hogy meghirdeti a vadászújságban, ahol – helyhiánnyal küzdő havilapokról lévén szó – egy-két hónappal később jelent meg a hirdetés, amikor már nem is volt biztos, hogy aktuális. Na, az volt az én nagy találmányom, hogy az interneten ez az idő egy-két napra rövidíthető. Kissé ingatag önbizalommal felkerestem a Nimród szerkesztőségét azzal az ötlettel, hogy működjünk együtt, szívesen megjelentetem a Nimród apróhirdetéseit is.
Ezek arról szóltak, hogy rövid időn belül felújítják és megnyitják az épületet a nagyközönség előtt. A lap múlt heti ottjártakor azonban a nagyszabású tervek megvalósításából semmi sem látszott. A kastély kertjében dolgozó, magát a tulajdonos cég alkalmazottjának mondó munkás viszont azt mondta, hogy a napokban bejárás lesz a kastélyban, ahol a jelenlegi és a jövendő tulajdonos készíti elő az újabb átadást. Ő úgy tudta, hogy hasonló jövő vár a rábasebesi vadászkastélyra, mint a turai társára: az átalakítás után elit, exkluzív vendégkört fog kiszolgálni. Egyelőre a látogatóktól elzárva alussza Csipkerózsika-álmát a már említett Zichy–Hadik-kastély is. Helyi források úgy tudják, hogy a korábban kastélyhotelként szolgált épület csak arra vár, hogy a Pharaonnal anno üzletelő kormányfői vő, Tiborcz István ebből is luxusvadászkastélyt alakítson ki. Egyelőre azonban a hagyatéki ügyek rendezetlensége nehezíti az indulást. A térség látványosságát jelentő kastély külvilág előli elzárása a helyieket is bosszantja.
A vadásztársak, nagy örömömre, éltek az új lehetőséggel és számtalan élvezetes és tanulságos történettel színesítették a portál tartalmát. (A vadásztörténetek további sorsáról még nincs döntés, mivel ezeket nem tekintem saját tartalomnak, keresem a módját, hogy valamelyik portálon továbbra is elérhetőek legyenek. ) A harmadik évben felvettem a kapcsolatot Mangi nénivel, gróf Széchenyi Zsigmond özvegyével, akinek hathatós támogatásával katalogizáltam a Természettudományi Múzeumban féltve őrzött vadászati könyvtárat. Nagy megtiszteltetésnek éreztem Széchenyi Zsigmond vadászkönyvtárát feldolgozni, vigyáztam, véletlen se legyek méltatlan a munkára. Közben megjött az étvágyam, és mindenféle kutatási engedélyeket lobogtatva befurakodtam a Magyar Rádió archívumába és sok-sok órai magnóhallgatással kibogarásztam régi nagy magyar vadászaink (Fekete István, dr. Nagy Endre, Kittenberger Kálmán, gróf Széchenyi Zsigmond) hatvanas-hetvenes évekből származó hangfelvételeit, amelyeket aztán elérhetővé tettem a honlapon.