Behringer izgalmas könyve plasztikusan mutatja be az olvasónak, hogy elődeinknek milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, és azt is, hogy néha milyen rendkívül kellemes időjárási körülmények között éltek, például a Római Birodalom virágkorával egybeeső klímaoptimum vagy a fejlett középkori meleg időszak alatt, amikor egyébként Magyarországon az Árpád-házi királyok uralkodtak. A könyv eligazít napjaink klímakutatásról, környezetvédelemről, károsanyag-kibocsátásról és új energiaforrások használatáról szóló, nemegyszer politikai színezetű vitáiban. A történeti áttekintés alapos érvrendszerrel szolgál ahhoz, hogy miként viszonyuljunk a felmelegedéshez, hozzásegít, hogy merjünk szembenézni korunk nagy kihívásával, a klímaváltozással. Kiadó: Corvina Kiadó Kiadás éve: 2010 ISBN: 9789631358834 Terjedelem: 284 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 23. 00cm, Magasság: 15. 00cm Kategória:
• Amikor a Duna jegén választottak királyt, vagy amikor szőlőt termesztettek Oslóban? • Mennyiben befolyásolta a klíma az emberi nem fejlődését? • Hogyan hatottak a klímaváltozások eleink életmódjára és a kultúrára? Könyvünk szerzője, Wolfgang Behringer, a Saar-vidéki Egyetem történészprofesszora lebilincselő időutazásra viszi olvasóit, amelynek során bemutatja az elmúlt korokban történt klímaváltozásokat és azok kulturális következményeit. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
Az Ön által beírt címet nem sikerült beazonosítani. Kérjük, pontosítsa a kiindulási címet! Hogy választjuk ki az ajánlatokat? Az Árukereső célja megkönnyíteni a vásárlást és tanácsot adni a megfelelő bolt kiválasztásában. Nem mindig a legolcsóbb ajánlat a legjobb, az ár mellett kiemelten fontosnak tartjuk a minőségi szempontokat is, a vásárlók elégedettségét, ezért előre soroltunk Önnek 3 ajánlatot az alábbi szempontok szerint: konkrét vásárlások és látogatói vélemények alapján a termék forgalmazója rendelkezik-e a Megbízható Bolt emblémák valamelyikével a forgalmazó átlagos értékelése a forgalmazott ajánlat árának viszonya a többi ajánlat árához A fenti szempontok és a forgalmazók által opcionálisan megadható kiemelési ár figyelembe vételével alakul ki a boltok megjelenési sorrendje. Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete - A jégkorszaktól a globális felmelegedésig könyv Termékleírás Milyen volt az ember élete a Földön olyan korokban, amikor lényegesen hidegebb, illetve jóval melegebb volt, mint napjainkban?
A KLÍMA KULTÚRTÖRTÉNETE (2. KIADÁS) | 9789631364309 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva A KLÍMA KULTÚRTÖRTÉNETE (2. KIADÁS) Milyen volt az ember élete a Földön olyan korokban, amikor lényegesen hidegebb, illetve jóval melegebb volt, mint napjainkban? Amikor a Duna jegén választottak királyt, vagy amikor szőlőt termesztettek Oslóban? Mennyiben befolyásolta a klíma az emberi nem fejlődését? Hogyan hatottak a klímaváltozások eleink életmódjára és a kultúrára? Könyvünk szerzője, Wolfgang Behringer, a Saar-vidéki Egyetem történészprofesszora lebilincselő időutazásra viszi olvasóját, amelynek során bemutatja az elmúlt korokban történt klímaváltozásokat és azok kulturális következményeit. A történeti áttekintés alapos érvrendszerrel szolgál ahhoz is, hogy miként viszonyuljunk a felmelegedéshez, hozzásegít, hogy merjünk szembenézni korunk nagy kihívásával, a klímaváltozással. Eredeti ára: 4 500 Ft 3 214 Ft + ÁFA 3 375 Ft Internetes ár (fizetendő) 4 286 Ft + ÁFA #list_price_rebate# Jelenleg nem kapható!
Összefoglaló Milyen volt az ember élete a Földön olyan korokban, amikor lényegesen hidegebb, illetve jóval melegebb volt, mint napjainkban? Amikor a Duna jegén választottak királyt, vagy amikor szőlőt termesztettek Oslóban? Mennyiben befolyásolta a klíma az emberi nem fejlődését? Hogyan hatottak a klímaváltozások eleink életmódjára és a kultúrára? Könyvünk szerzője, Wolfgang Behringer, a Saar-vidéki Egyetem történészprofesszora lebilincselő időutazásra viszi olvasóját, amelynek során bemutatja az elmúlt korokban történt klímaváltozásokat és azok kulturális következményeit. A történeti áttekintés alapos érvrendszerrel szolgál ahhoz is, hogy miként viszonyuljunk a felmelegedéshez, hozzásegít, hogy merjünk szembenézni korunk nagy kihívásával, a klímaváltozással.
Amikor a Duna jegén választottak királyt, vagy amikor szőlőt termesztettek Oslóban? Mennyiben befolyásolta a klíma az emberi nem fejlődését? Hogyan hatottak a klímaváltozások eleink életmódjára és a kultúrára? Könyvünk szerzője, Wolfgang Behringer, a Saar-vidéki Egyetem történészprofesszora lebilincselő időutazásra viszi olvasóját, amelynek során bemutatja az elmúlt korokban történt klímaváltozásokat és azok kulturális következményeit. A történeti áttekintés alapos érvrendszerrel szolgál ahhoz is, hogy miként viszonyuljunk a felmelegedéshez, hozzásegít, hogy merjünk szembenézni korunk nagy kihívásával, a klímaváltozással. Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
86 éves korában elhunyt Robin Hardy brit filmrendező, írja a BBC. A hírt Hardy egyik barátja is megerősítette, aki szerint a rendező pénteken halt meg. Hardy leghíresebb munkája A vesszőből font ember, amelyben olyan nevek szerepeltek, mint Edward Woodward, Christopher Lee és Diane Cilento. Az 1973-as filmet 2010-ben a Guardian minden idők negyedik legjobb horrorjának választotta. A tavaly elhunyt Christopher Lee szerint a több mint kétszáz szerepe közül A vesszőből font emberben való alakítására a legbüszkébb. Ez volt egyébként Hardy rendezői debütje, később már csak két filmet dirigált: A titokzatos telefonáló 1986-ban, 13 évvel az első filmje után jelent meg, a The Wicker Tree pedig öt évvel ezelőtt, 2011-ben. A vesszőből font ember teljes filmadatlap | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. Hardy halála kapcsán Edgar Wright, a Scott Pilgrim a világ ellen és a Haláli hullák hajnala rendezője csak annyit mondott, hogy a Vaskabátok című filmje egész biztosan nem készülhetett volna el, ha nem látja A vesszőből font embert. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Howie azonban nem adja fel a nyomozást, ám a hangsúly fokozatosan átkerül a vallási ellentétekre. A rendőr, aki bigott katolikus, mintha egymaga akarná katolicizálni ezt a pogány szigetet, melynek erkölcstelensége elfogadhatatlan számára. A szigeten nyílt téma a szex, amely alatt értem annak nyilvános gyakorlását is. Minden hiedelmet, rituálét a termékenység érdekében gyakorol a közösség, és azt állítják, ennek köszönhetőek híres gyümölcseik. A vesszőből font ember horrorfilm | Legjobb horror filmek. A film második felében szinte már csak e vallási ellentétre koncentrál a film, és Howie meggyőződéssel áll ki saját istene mellett, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a huszadik századi Skóciában olyan pogányok éljenek, mint itt. A szigetlakók kigúnyolják, bosszúsan legyintenek okvetlenkedésére csupán. Itt válik A vesszőből font ember vallásfilozófiai tárgyúvá: hiszen a pogánynak kikiáltott hiedelmek gyakorlói szemlátomást jóval boldogabban és elégedettebben élnek, mint a szigorú katolikus életet élő férfi; igaz, ezért olykor-olykor feláldoznak valakit.
Aggodalommal összesen egy dolog töltött csak el, ez pedig a két film között eltelt meglehetősen rövid idő. Gyakorlatilag bő egy év választja el a premiereket, de reménykedtem benne, hogy a végeredményre ez nem nyomta rá a bélyegét. Mindent összevetve roppantul bíztam benne, hogy Ari Aster megismétli majd a korábbi összteljesítményét, lássuk hogyan sikerült a Midsommar! A délelőtti vetítés óta nehezen találom a szavakat, mivel még mindig a látottakat emésztem. Ez önmagában jó jel is lehetne, de az összkép ezúttal nem annyira egyöntetűen pozitív, mint az Örökség esetében. Azt mindenképpen kiemelném, hogy az író/rendező nagyon érti a filmezés műfaját, A-tól Z-ig keni-vágja a horrorfilm készítés eszköztárát, de ezúttal számomra hiányzott egy kis plusz a lehengerlő filmélményhez. Már a nyitány bevisz egy akkora öklöst, hogy csak kapkodjuk a fejünket, úgy is mondhatnám, hogy a kezdés méltó folytatása Aster első munkájának. Szép lassan felvázolódik egy több szempontból rosszul működő párkapcsolat, amit egy svéd kirándulással próbálnak meg az érintettek helyes mederbe terelni.
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.