Javasolhatják a Botoxot vagy esetleg egy másik öregedésgátló kezelést.
A "kiheztetéses" háború, kőkemény gazdasági háború, ami jelenleg éppen a helyrállítási alap megvonásában csúcsosodik ki. És ne legyen kétségünk afelől, hogy egy valódi háború, egy polgárháború tervei nem feküdtek ott a "döntéshozók" asztalán arra az esetre, ha a választásokon csak kisebb arányban nyer a józan paraszti ész Magyarországon. Nem véletlen, hogy a választási mocskolódásuk közben folyamatos fenyegetőzések záporoztak a hálózat-vezérelt ballib oldalról, az illegitim választásoktól a lámpavasozásig. De a magyarság elleni háborúnak még csak az első ütközeteit éltük túl. Az operatív tevékenység hamarosan új fokozatra kapcsol. A szél pedig, Goodfriend látványos tevékenysége óta leplezetlen és nyilvánvaló, a Nagy vízen túlról fúj. David Pressman, a Biden-kormány Budapestre készülő nagykövete, még meg sem érkezett abba az országba, ahol majd vendégként (! ) tartózkodik, nyilatkozatában máris fenyegetve érzi Magyarországon a demokráciát, és mélyen nyugtalanító jeleket lát a médiaszabadság és az LMBTQ-emberek jogaival kapcsolatban.
Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és a halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Nagyszombattól pünkösdvasárnapig a katolikus egyházban a reggeli, déli és esti harangszó alatt az Úrangyala (Angelus) imádság helyett a Regina coeli (Mennyek Királynője) ősi Mária-himnuszt mondják. Húsvétvasárnap a keresztény egyházban ünnepélyes szentmisét, istentiszteleteket úrvacsorával tartanak. A pápa a feltámadás napján, a római Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et Orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. Húsvéti gyertya liturgija teljes film. Ferenc pápa az idén ismét a hívőkkel teli Szent Péter téren mutatja be a húsvétvasárnapi misét – tavaly és tavalyelőtt a koronavírus-járvány miatt erre a vatikáni Szent Péter bazilikában került sor, a szertartást és a katolikus egyházfő ezután mondott beszédét és apostoli áldását interneten közvetítették.
Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amelyben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét szoktak tartani. Mit ünneplünk húsvétkor? Keresztény és pogány hagyományok: a húsvéti nyúl eredete, húsvéti ételek. A feltámadás napján a pápa általában a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el a hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után a hívők mindig siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazatérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették, vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
Katolikus szentmise Hollókőn (Fotó: MTI-archív/Komka Péter) A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum). Idén a húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 17-én és 18-án ünneplik a nyugati keresztény egyházak. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (azaz március 22. Húsvéti gyertya liturgija . és április 25. közé eshet), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak. Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis).