11/13 2014. november 13. ELTE TÓK (1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. ) 2014. november 13. - Az ELTE TÓK Tudományos Bizottsága a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tudományos felolvasó üléseket rendez 2014. november 6-án és 13-án "Érték – Képzés – Közvetítés – Őrzés" címmel. Program 2014. november 6. ELTE TÓK fsz. 4. Képzés | ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. terem Levezető: Donáth Péter egyetemi tanár, professor emeritus 15. 00 Lehmann Miklós adjunktus: Test és elme az oktatásban: az embodied cognition alkalmazásainak lehetőségei (Társadalomtudományi Tanszék) 15. 30 Déri András tanársegéd: Az online közösségi élet diskurzusai (Társadalomtudományi Tanszék) 16. 00 Cúthné Gyóni Eszter tanársegéd: A ciszterci növendékek "szökése" 1950-ben (Társadalomtudományi Tanszék) 16. 30 Kolosai Nedda adjunktus: Mid van? - Az óvodás gyermek játékszereinek, játszási szokásainak változásai 1950 és 2014 között (Neveléstudományi Tanszék) 17. 00 Merényi Hajnalka adjunktus: "Olvasási düh"? -- fejezetek a női olvasás történetéből (Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék) 2014.
A fogalmakhoz kapcsolódóan videóban rögzítve láthatjuk a jeleket, illetve információt találunk arról milyen további jelentéseket hordoz az adott mozdulat és arról is melyik dialektusban használatos jelünk. Ezen kívül ugyanitt használhatunk egy a Hallatlan által szabadalmaztatott jelnyelvi keresztrejtvényt és egy jelnyelvi kvízt is. A Hallatlan oldalán ezen belül speciális egység a webshop, ahol tanulási segédeszközöket (kártyákat, munkafüzeteket és CD-ket) szerezhetünk be, valamint megtekinthetjük a 2015. februárjától beiktatott jelnyelvi tolmácsképzés információs kiadványát. Jeltolmács képzés eté 2013. Elsődleges információval szolgál még a SINOSZ Jelnyelv Oktatással kapcsolatos oldala is, amely még meglehetősen friss és kevésbé kidolgozott. Aromatornyos pálinkafőző eladó Mods csaptelep zuhanycsatlakozóval Laktoz intolerancia adókedvezmény Madagaszkár boldog szülinapot
Egyre több országban beszélnek a 4 napos munkahét bevezetésének lehetőségéről, a briteknél már tesztelni is kezdték. HR szakértőnk, Papp Tamás István úgy látja, hogy Magyarországon átvághatnánk a gordiuszi csomót, ha a munkaidő fétiséről átállánk a célorientált feladat alapú munkavégzésre. Ne a törvényhozókra várjunk, hanem vegyük kezünkbe a saját sorsunkat. Áttekintés, hol áll a világ a 4 napos munkahétre átállásban és mit tehetünk ezért. A szaksajtóban harsogó szalagcímekkel, de a "köz(önséges)" médiában is egyre gyakrabban és növekvő terjedelemben jelennek meg a rövidített munkaidővel kapcsolatos hírek, állásfoglalások, hezitálások és döntések. A munkaidőrövidítés persze, a koronavírus-válság előtt is napirenden volt (bár akkor – ki emlékszik már azokra az időkre?!
Ez óriási változást és egyfajta forradalmat hozhat a munka világába Magyarországon is! Nem is állunk olyan messze tőle, egyre több hazai szervezet tartja napirenden a kérdést. Vannak országok, ahol már meglépték és a rendszer óriási pozitív mérleggel zárult (még gazdasági szempontból is! ). Csináltak nemrégiben egy nagyon átfogó felmérést, ami megdöbbentő eredményeket hozott. A felmérés alapján a megkérdezettek közül sokan nem érezték munkahelyük támogatását a munka és magánélet egyensúlyának megteremtésében. A jövőben pedig szívesen dolgoznánk heti 4 napot, amit 3 napos hétvégével pihennénk ki. Allianz Hungária Zrt. "Generációról generációra" néven indított, össztársadalmi kutatás-sorozatának kutatásárból az derül ki, hogy az emberek, dolgozók hatékonyabbnak találnának egy 4 napos munkahét rendszert. És a helyzet az, hogy ennek bevezetése már a nyakunkon is van, és ahol már alkalmazzák (hazánkban is van ilyen cég már) ott hihetetlenül jó eredményeket mutatnak. Azt ugyanis kutatások bizonyítják, hogy rövidebb idő alatt sokkal többet és jobban tud dolgozni valaki, azaz aktívabb, jobban "termel" a vállalkozás számára.
Egy merev, évszázados időalapú rendszerhez való ragaszkodásnak nincs értelme. Sok munkahelyen az idő 80 százalékában 100 százalékos termelékenységet lehet elérni, és az ezt alkalmazó vállalatok világszerte bebizonyították ezt – mondta Juliet Schor. A kutató azonban elismerte, hogy az ötlet nem biztos, hogy mindenkinek és minden szakmának megfelel, például az egészségügyben és a tanításban, ahol a személyzet már most is túlterhelt és stresszes lehet. Ha viszont a munkavállalók csak 10 százalékkal lesznek termelékenyebbek, a gazdasági előnyök akkor is megnőnek, vagy akkor is előnyös, ha ez alacsonyabb betegségarányt eredményez, kevesebb dolgozó távozik, és könnyebbé válik az új munkaerő vonzása. A Girling Jones, egy kis exeteri építőipari toborzócég januárban állt át a négynapos hétre, de a kísérlethez is csatlakozott. A főnök, illetve a cég alapítója, Simon Girling szerint a termelékenység és a nyereség is nőtt. Minden ráfordításunk – hívások, megbeszélések, interjúk – megnőtt. Egész egyszerűen mindenki kevesebb idő alatt többet tesz – osztotta meg tapasztalatát a cégvezető.
Elmondása szerint lojálisabbak a munkavállalói, és véleménye szerint jelenleg igencsak nehéz lenne a cégtől szakembert elcsábítani. A tapasztalatok szerint a dolgozók sokkal kipihentebbek és elégedettebbek. Ennek az a titka, hogy nem úgy kell bánni velük, mint a rabszolgákkal, hanem meg kell becsülni őket, és ez a vállalkozás számára is kifizetődő. Ettől függetlenül hazánkban nincs olyan vállalkozás, amely a példájukat követné, legalábbis a cégvezető sem halott róla. Németországban már nagyon komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mert az az előnye, hogy kevesebb napot kellene dolgozni egy héten, és ennek cserébe hosszabb ideig maradna alkalmazásban az ember. Ezzel kezelni lehetne a szociális és társadalmi kérdéseket is, például arra, hogy mit kezdünk az emberekkel a kevesebb munkalehetőség mellett az egyre inkább elöregedő társadalmakban. Forrás: Idén – ha a karácsonyt nem számítjuk – hat négynapos munkahét van. A húsvéti pihenés alatt érdemes egy kicsit azon is elgondolkodni, mekkora életminőség-növekedést is jelentene, ha nem csak húsvétkor – és még néhány ünnep alkalmával – lehetne élvezni a négynapos munkahét előnyeit.
És az embereknek is sokkal több ideje marad a szabadidőre vagy a családra…
A kormány ígéretén felül több cég is saját szakállára folytatja a programot. Spanyolország Igen ám, de a spanyolok már tavaly tavasszal a skótokéhoz hasonló, hároméves programra vállalkoztak, 32 órás munkahetekkel. A kormány 50 millió euróval (közel 18 milliárd forinttal) támogatja a részt vevő vállalkozásokat, hogy a kevesebb munkaóra ellenére is kompenzálni tudják a munkaadók bérköltségeit. Japán Hihetetlenül hangzik, de éppenséggel a munkamoráljukról, valamint a végtelen hosszúságú munkanapjaikról hírhedt japánok is elkezdtek a négynapos munkahét felé kacsingatni, a spanyolok példáját követve. Ha belegondolunk abba, hogy az országban külön fogalom létezik a túl sok munka vagy túlóra okozta hirtelen halálra ("karósi"), nos, lehet, hogy nem rossz ötlet. A japán Microsoft már korábban is kacérkodott a négynapos hét gondolatával: egy 2019-es programban 2300 alkalmazottjuknak adták meg a lehetőséget, hogy úgy alakítsák ki a munkarendjüket, ahogy azt az életkörülményeik megkívánják. A japán Panasonic január közepén jelentette be, hogy bevezetik a négynapos munkahét lehetőségét, hogy a munkavállalóik "önkénteskedhessenek, vállalhassanak másodállást, ha szükségük van rá, vagy egyszerűen csak lazíthassanak".