Jelzet: S 84 Spiró György 2005-ben megjelent, közel nyolcszáz oldalas regényében a kereszténység születésének évtizedei elevenednek meg. A Rómán, Júdeán és Alexandrián átívelő történetben egy formálódó, vallási- és társadalmi konfliktusokkal terhelt század képe rajzolódik ki, melynek nyüzsgő világát egy testileg gyenge, erősen rövidlátó római zsidó fiú, Uri sorsán keresztül ismerhetjük meg. A mind vallása, mind társadalmi helyzete miatt a római társadalom peremén élő kamasz olvasással tölti napjait, mígnem beválasztják a Jeruzsálembe induló delegációba. Ezzel megkezdődik nemcsak a földrajzi helyszínek, hanem a felnőtté válás felé vezető kalandos, megpróbáltatásokkal teli útja is. Kult: Wall Street Journal: Spiró György Fogsága az év egyik legjobb regénye | hvg.hu. Az érdeklődő és rendkívül éles eszű Uri ebben a napról napra változó világban mindig a legfontosabb történelmi események közepén találja magát. Így eshet meg, hogy a jeruzsálemi börtönben töltött napok után Pilátussal vacsorázik, majd a szeme előtt válik a szellemi fellegvár Alexandria kaotikus mészárszékké a kirobbanó zsidóüldözés miatt.
Nihil novi sub sole. Íme a Krisztus utáni első század egy a római zsidó diaszpórában élő vaksi satnya szemével láttatva – van ebben valami nem is annyira bújtatott irónia. Tehát első század, Róma, Júdea, Alexandria, megint Róma, latinok, zsidók, görögök; ez az aktuális díszlet. Mondom, pillanatnyi díszlet csak, mert a főszereplő, az ember konstans, nem változik. Pontosabban az emberi gyarlóság az, ami változatlan: pénzéhes, korrupt, öntelt, gyűlölködő az ókori brancs is, hátba szúr, elárul, meghurcol és meggyilkol bűnöst és ártatlant, barátot és ellenséget ugyanúgy, nemtől, fajtól, nemzetiségtől, vallástól függetlenül. Spiro Gyorgy Fogsag. Spiró remek érzékkel tudja bemutatni, hogyan ismétli meg magát a történelem, ezt írja meg egyfelől végül is a Tavaszi Tárlatban is. Itt is súlyos a következtetés: hiába ismétlődik meg, ha egyszer nem tudunk belőle tanulni. Az első század pedig a hálás díszletek közé tartozik: a történelmi regény írója számos történelmileg és kulturálisan jelentős eseményt mutathat meg. Lehet itt foglalkozni a Római Birodalom bel- és külügyeivel, a (poszt)hellenisztikus világ társadalmi feszültségeivel, a kereszténység ébredésének bemutatásával pedig teológiai kérdések is feszegethetők.
És túléljük őket, ép ésszel, s a könyvet is alig tesszük le közben. Mert talán csak így lehet. Kr. u. 38-ban az imént említett vádak görögül hangzottak el. Én nap mint nap hallom őket magyarul. Véleményem szerint a holokausztok (szándékosan használom ismét a többes számot) legnagyobb szörnyűsége nem az, hogy megtörténtek. Sokkal inkább az, hogy újra, bármikor megtörténhetnek, sőt, hogy kicsiben-nagyban megtörténnek a mindennapokban is. Mindennemű zsidózás, cigányozás, niggerezés, buzizás, szlovákozás, románozás… egy kisebbfajta, verbálisan agresszív, genocídiumra való felbujtás, és eszerint kell kezelni. Irtózatosan nehéz elkerülni a vétkesek közti néma cinkos szerepét, de a mi mindennapi felelősségünk az, hogy újra és újra megpróbáljunk kitörni a lesújtó sztereotípiák fogságából. Ez a gondolat – mármint a néma cinkosoké – amúgy a Fogságban is megjelenik, itt épp a császárváltó véres korról mondja ki az ítéletet Spiró, de nem a vérengző császárokról, hanem az elnyomottakról: Tiberius, Caligula, Claudius, Nero és a többiek csak annyit tesznek meg, amennyit megtehetnek.
Aztán jön az a fránya kiválasztottság, önteltségre vall, nyilván. (Sokszor elmélkednek azon, hogy lehet az, hogy a második világháború meghurcoltatásai alatt – talán a varsói gettó megkésett ellenállását leszámítva – nem lázadoztak a zsidók. Spiró a kérdésre a kiválasztottság tanával és a Messiás-várással válaszol: a túlvilági többszörös megtérüléssel kecsegtető kiválasztottság a földi létet megkeseríti, a zsidó úgy hiszi, nagyobb próbákat kell kiállnia ahhoz, hogy a Messiás eljövetelével elnyerje méltó jutalmát. A Messiás pedig bármely pillanatban eljöhet /Sőt, most mindjárt el is jön, még az én életemben, hiszen egyértelműek a jelek, nem? A végét járja a világ, én mondom nektek, korccsá züllött immáron az emberiség. /, és akkor százszorosan megbüntetik a gonoszt, aki ellene vétett. Jámbor bosszúvágy ez. Hát nem borzasztóan ironikus, hogy a hit egyszerre ad támadási felületet és menekvést a támadás elől? ) Harmadiknak mindjárt itt van a pénzügyi és a szellemi befolyás. Hát micsoda dolog ez, hogy ezek itt ahelyett, hogy a földet túrnák velünk együtt (Ja, hogy azt nem engedjük nekik?
A park megújult arculata jól illett a Liget vidám, nyüzsgő élethez. A változékony huszadik század Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Fű, fa, virág: a Városliget természeti környezete » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Húsvéti receptek: Mit süssünk, főzzünk húsvétkor? Íme, három egyszerű, de különleges húsvéti recept 2022. 04. 09 Országos hírek Három különleges, de gyors és egyszerű húsvéti recept.
A Rondót érintve haladt át a Ligeten a lóversenytér felé. A Schickedanz Albert (1846-1915) által tervezett Műcsarnokot a Vasárnapi Újság 1896-ban így mutatta be: "A nyugodt és derült épület nagyon illik az eleven zöld lombok közé. " Valóban, a nyerstéglával burkolt, meleg hatású falak, a színes pirogránit díszítmények remekül mutattak a természetes környezetben. A tó város felőli oldala, ahová a Műcsarnok felépült, akkoriban még szerves része volt a Városliget fás-ligetes zöldterületének. A Városliget kertészeti aranykora az 1900-as évek elején köszöntött be. A harmadik jelentős budapesti főkertész, az 1912-1930 között működő Räde Károly (1864–1946) nevéhez fűződik a városligeti közpark 20. századi szerkezetének kialakítása. A jelentősen megnövekedett forgalom miatt kibővítette és átrendezte a Városliget közúti hálózatát és sétányait. Tágas, pihenésre alkalmas pázsitfelületeket létesített, játszótereket alakított ki a gyermekeknek. A látogatott helyekre szép látványt nyújtó tulipánfákat és díszalmafákat telepített.