Murter szigete minden bizonnyal olyan úti cél az Adriai tengeren, amelynek meglátogatása semmiképpen sem maradhat el. Könnyen megközelíthető, de titkos szigeten szeretne nyaralni az Adrián? Ismerje meg a horvát gyöngyszemet, Murtert! A sziget csodaszép, és szerencsére igazi homokos strandja is van: a Murter városánál található a Slanica. Gyor ugralo park brooklyn. Egyszerűen ideautózhatunk A kicsi, kevésbé látogatott sziget Biograd és Sibenik között található, és szerencsére megközelíteni is könnyű: szinte végig autópályán utazhatunk. A letenyei határtól csak 440 km-t kell idáig vezetni, a szárazföldtől pedig mindössze egy 36 méter széles csatorna választja el. A szigetre egyébként Tisnónál lehet átkelni, méghozzá egy izgalmas mozgóhídon keresztül, amit nyáron mindennap kétszer felhúznak: reggel 9 és 9:30, illetve 17 és 17:30 között a vízi forgalom haladhat itt. Murter a hajósok álma Murter szigetén minden a hajózásról szól: három településén is van hajóskikötő, így közel 1000 hajó horgonyozhat itt egyszerre. A sziget turizmusa is főként erre épül, így a nyaralós főszezon előtt és után, azaz ősszel és tavasszal is bőven van itt élet.
Az IKT szerepe a jövőben jelentős fejlődés előtt áll, a smart city, smart business területeken, a digitális oktatásban, 3D technikák alkalmazásában és a gyógyászatban egyaránt. Ezek a szempontok indokolják, hogy a projekt második főiránya az informatika széleskörű alkalmazásával foglalkozzon. Az IKT főirány megvalósulása az egész térség digitális fejlődésére hatással lehet. Az informatikai főirány legfőbb fejlesztési célja olyan IKT alkalmazások adaptálása a város, a vállalkozások és a gyógyítás szolgálatába, amelyek magasabb minőségi szintű ellátást, magasabb életminőséget nyújtanak a térség lakóinak. Gyor ugralo park nyc. A "Smart City Győr koncepció" részeként sokrétűen támogathatja a város élhetőbbé tételét. Az egészségügyi informatikai projektötletek kidolgozása hozzájárulhat az eredményesebb gyógyításhoz, az adatok komplex értékeléséhez. A képzést támogatja a virtuális laboratóriumi projekt, amely a robbanásszerűen fejlődő 3D alkalmazásokat terjeszti. A "Gy ő ri Tudás-Park – Kutatási-, innovációs és tudástranszfer tevékenységek kialakítása a gy ő ri növekedési zónában a Széchenyi István Egyetem és Gy ő r Megyei Jogú Város Önkormányzatának együttm ű ködésében" cím ű, TÁMOP-4.
2. 1. C-14/1/KONV-2015-0005 azonosítószámú projekt 2015. február 1. és 2015. október 31. között valósul meg konzorciumi formában. A konzorcium tagjai a Széchenyi István Egyetem, mint konzorciumvezet ő és Gy ő r Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint konzorciumi partner. A projektet az Európai Unió és a Magyar Állam 640. 755. 770 forinttal támogatja. Részletes információk a projektr ő l:
A megfáradt gyerekek és szüleik megpihenhetnek a labdatengerben vagy éppen a babzsákjainkon. Büfénkben minőségi ételekkel és italokkal várunk mindenkit. Zsetonnal működő gépeinket is kipróbálhatjátok, a taifun léghokit vagy vízzel lőheted a képernyőt a water gunnal, esetleg ha szeretnél lovagolni akkor azt is kipróbálhatod a go – go ponin. Mindenkit várunk sok szeretettel. Gyertek el hozzánk, szeretettel várjuk a kicsiket és a nagyokat a Spielplatz játszóházban! Zokni használata kötelező! Jegy 2500 Ft / gyermek / nap Minden felnőtt: 500 Ft / felnőtt / nap 18 óra után: 1000 Ft / gyermek / nap Bérlet 10 000 Ft / 6 belépő Vásárlástól számítva 3 hónapig felhasználható 2 felnőtt kísérő jöhet be ingyenesen Csoportok Óvodák, iskolák 1000 Ft / gyermek 5 felnőtt Kísérő ingyenes Minden további felnőtt 500 Ft / felnőtt 2 éves korig gyermekeknek a belépés díjtalan! Lezárult a Győri Tudás-Park projekt - Győr Megyei Jogú Város Honlapja. Részletes leírás Elfogadom Zártkörű rendezvény esetén kérje külön árajánlatunkat. Ünnepeld nálunk a szülinapodat! Aktuális Kedves Vendégeink!
Figyelem! Az Ön által felkeresett archív weboldal már nem frissül. Amennyiben Győr Megyei Jogú Város megújult honlapjára szeretne ellátogatni, úgy kattintson ide:! A "Győri Tudás-Park – Kutatási-, innovációs és tudástranszfer tevékenységek kialakítása a győri növekedési zónában a Széchenyi István Egyetem és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának együttműködésében" című, TÁMOP-4. 2. 1. C-14/1/KONV-2015-0005 azonosítószámú projekt 2015. február 1. és 2015. október 31. között valósult meg konzorciumi formában. A konzorcium tagjai a Széchenyi István Egyetem mint konzorciumvezető és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata mint konzorciumi partner voltak. A projektet az Európai Unió és a Magyar Állam 640. Corvin Plaza Nyitvatartás. 755. 770 forinttal támogatta. A projekt eredményeiről a 2015. október 29-én megtartott projektzáró sajtótájékoztatón Fekete Dávid alpolgármester és dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora számolt be, akik szerint a régió versenyképességének megőrzése érdekében kulcsfontosságú a tudás továbbítása és hasznosítása.
Mindenkit várunk sok szeretettel. Spielplatz játszóház csapata A játszóházunk klimatizált 771m2 alapterületen várja városi hangulatban az Interspar Centerben ingyenes parkolással és helyi buszjáratos megközelítéssel a játszani vágyó gyermekeket és szüleiket. Külön elhelyezve várjuk a piciket egy 40m2-es babarésszel, melyben kétféle puzzlet tudsz kirakni, legóval tudsz építkezni, külön pelenkázóval és szoptatós szobával. A nagy ketrecben a gyermekek kedvence a beszélő versenycsúszda, a mászócsúszda és a spirálcsúszda. Tovább bővül az ipari park - Győr Megyei Jogú Város Honlapja. 06 1 444 5060 A Magyarországon másodikként megnyitott győri Cyberjump trambulin park a több, mint 1200 m2-es eszközállományával méltó párja a budapesti nagy testvérnek. 10 féle különböző játékelemmel várja az aktív kikapcsolódásra vágyó gyermekeket és felnőtteket. Mindenki megtalálhatja a számára legélvezetesebb eszközt korosztálytól függetlenül. Nagyon jó ugrálást és szórakozást kívánunk mindenkinek! Nyitva tartás A Cyberjump trambulinpark nyitvatartási ideje az iskolai időszak alatt a következő *: Hétfő, Kedd 13-20 óráig Szerda, Csütörtök 10-20 óráig Péntek 10-22 óráig Péntek Friday Night Jump 20-22 óráig Szombat 9-21 óráig Vasárnap 9-20 óráig Ez a nyitvatartási idő az iskolaszünet alatt az alábbiak szerint módosul **: Hétfő – Csütörtök 09-20 óráig Péntek 09-22 óráig Péntek Friday Night Jump 20-22 óráig Szombat 09-21 óráig Vasárnap 09-20 óráig *2020. évi hivatalos ünnepnapok és iskolaszünetek: Tavaszi szünet: 2020. április 09-14.
"Odább a Muntye északnyugoti aljában – ott, hol az ugynevezett Moczok-útja, Szind felől átszállva, a peterdi völgynek fordul – fakadnak fel a király kútjának kristály vizgyöngyei, melyek – a legenda szerint – legelőbb a kúnok által űzött s nagyon megszomjuhozott szent király lándsaszurására serkedtek fel. Három üregből törnek ki a forrásnak kristály csöppjei, egyik üreget a szent király táltos lovának patkója nyomta a sziklába; másodikát a szent király sziklába szúrt kopjája fúrta; a harmadikát a szent királynak percznyire – mig ivásra hajlott – letett sisakja nyomta a sziklába a néphit szerint. Kincskeresők 2021-1-A debrődi Szent László-forrás története, mondái és legendái on Vimeo. A vidék népe és utasok áhitattal üditik szomjukat e szentnek tartott forrásnál, melynek gyógy- és erőt fokozó hatást tulajdonitanak. Nem messze van ide az a hegy, a hol a nagymennyiségű kerekidomú csigakövületeket a nép ma is szent László pénzének nevezi, a monda szerint a szent király az őtet üldöző kúnok közé aranypénzt szórt; de a midőn ezek összeszedésére leugráltak, a pénz mind kővé változott át.
László 1091-ben elfoglalta a Száva folyótól délre fekvő Szlavóniát és Horvátországot. Ettől kezdve lett évszázadokra szólóan a magyar terjeszkedés legfőbb színtere a Balkán. A király kijutott az Adriai-tenger partjára is, de Dalmáciát már nem tudta megszállni. Lászlót nagy tervei közepette, 1095-ben utolérte a halál, holttestét Nagyváradon helyezték örök nyugalomra. A középkori Szent László-kultusz kibontakozásához a döntő lökést 1192-ben történt szentté avatása adta. Ennek nyomán a lassan kialakuló magyar lovagi kultúra László személyében elnyerte királyi példaképét. Életéről, vitézi tetteiről és a neki tulajdonított csodákról legendák, népi énekek, mondák születtek. Váradi sírja istenítéletek kapcsán igazságot szolgáltató fórum és csodatevő zarándokhely lett. A szent király tiszteletére évszázadokon keresztül templomokat szenteltek fel, amelyekben freskók és táblaképek sokasága elevenítette meg a "lovagszent" különböző hőstetteit, látomásait és csodáit. Szent László Legendák. László király alakja a Képes Krónikában "Miután tehát isteni rendelésből magára vállalta az ország kormányzását, nem az esendő, mulandó világi dicsőséget, hanem az égi hazát és az isteni dicsőséget igyekezett szívének egész szenvedélyével kiérdemelni.
Szent László (1077-1095) személyiségéről a források a csodatevő király, a mulandó világtól elforduló és csak az égiek felé törekvő szent férfiú alakját rajzolták meg követendő példaként a vallásos olvasók számára. A forrásokkal ellentétben László határozott és keménykezű uralkodó volt. Az "a kegyes király", aki a legenda állítása szerint ítéleteiben mérsékelte a törvények szigorát, a valóságban drákói szigort alkalmazott a bűnösökkel szemben. A kiformálódó feudális társadalom alapját a magántulajdon jelentette, éppen ezért a tulajdon védelmében a király következetes könyörtelenséggel lépett fel. A "vérrel írott" törvények kegyetlenül büntették a tolvajokat, a rablókat és pártfogóikat, és könyörtelen bosszút álltak a bűnösök családján is. Szent László király ünnepe. A hitélet elmélyítését szintén törvények segítették. László uralkodása alatt, 1083-ban került sor az első magyarországi szentté avatásokra. Az egyház tanítása szerint a szentek földi életükkel kiérdemelték, hogy a mennyországban Isten közvetlen környezetében éljenek.
A legendák forrásaiul egyaránt szolgálhattak közvetlen hiteles értesülések, szájhagyományok, írott történeti források és irodalmi példák. A legrégibb magyarországi legendát 1060-táján Mór pécsi püspök írta két felvidéki szláv szerzetesről, Szent Zoerardról és Benedekről, s történetüket a pécsi székesegyház egyik oszlopfőjén ki is faragtatta. Ezt követte 1077 körül – még az 1083. évi szenttéavatások előtt – Szent István nagyobbik legendája, majd a 12. század elején Szent István kisebb legendája, Szent Imre legendája, Hartvik győri püspöknek a két István-legendát egybe komponáló munkája, az ún. Hartvik-legenda és – nagy valószínűséggel – Szent Gellért nagyobb legendája is. Szent László legendája, az 1192-ben történt szenttéavatás után, már a következő periódus elején, a 13. század első évtizedeiben készült; s erre az időre tehető Szent Gellért kisebb legendájá nak a keletkezése is. Ez utóbbi – feltehetően – csupán a nagyobbiknak a kivonata. A legendák egy csoportja, így a Zoerard és Benedek-, a nagyobbik István- és az Imre-legenda a 11. századi bencés reformmozgalom aszketikus szellemében, szerzetesi olvasmánynak készült.
Mindig, minden ítéletében az Úr félelmét tartotta szem előtt, de legfőképpen a bűnvádi eljárásokban, ahol megtorlást vagy véres büntetést szokás kiszabni. Isteni sugallattól megvilágosítva ugyanis tudatában volt annak, hogy a király ne annyira uralkodjék, mint inkább rajta uralkodjanak. Ezért minden ítéletében, enyhítve a törvények szigorát, mindig a könyörületes szelídség elvét alkalmazta. A szorongatottak vigasztalója, az elnyomottak támogatója, az árvák kegyes atyja volt. Országának valamennyi lakója, tulajdonképpeni nevét megváltoztatva, Kegyes Királynak hívta. Ugyanakkor diadalmas, tisztelt, híres országgyarapító uralkodó volt, nem annyira e címek értelme, mint a tények valósága szerint: megnövelte ugyanis a magyar állam területét…"
És így folytatja: "Mindenekelőtt meghagyom, tanácsolom, javallom neked drága fiam, hogy ha a királyi koronát megbecsülni kívánod, az apostoli és katolikus hitet olyan nagy szorgalommal és vigyázattal megtartsd, hogy mind a neked alávetetteknek példája légy…" A herceg már beleszületett a magyar keresztény királyságba, és annak szellemében nevelkedett. Ő az első az Árpád-házban, aki anyja révén már germán-szász katolikus dinasztia leszármazottja is. Az esztergomi királyi udvarban zárt, de – korához képest – művelt környezetben töltötte gyermekkorát. Nevelője az olasz Gellért püspök. A gyakorlati államvezetésbe, a politikai ügyekbe azonban nem tudott bekapcsolódni: 24 éves korában meghalt. Legendája azonban csak később, a XII. század közepén terebélyesedett ki. Eszerint a világtól elfordult, aszketikus életű ifjú volt. Az azonban, hogy vadkanvadászaton vesztette életét, arra enged következtetni, hogy életformája megegyezett kora szokásaival. Halála után azonban – volt felesége vallomásából – kiderült, hogy akkor sem hagyhatott volna örököst, ha tovább él.
13 perc olvasás A Lászlóval kapcsolatos csodás történetek több különböző műfajban is hagyományozódtak az utókorra. Ezek az őket fenntartó szövegekben, továbbá falképeken és miniatúrákon más-más funkciót szolgáltak, főképpen azonban más és más forrásból eredtek. A legendaalakulás egyik fontos kútfeje a kora középkori királyeszme forrásvidékén keresendő. Másik forrása bizonnyal a közeli utókor emlékezete volt, mely a hitelesen megőrzött történeti valóságelemeket sajátosan dramatizált – a történeti valósággal azonban néhol csak laza viszonyban álló – történetekbe foglalta. Ez utóbbi maga is két ágra bomlott: az országos történettel kapcsolatos udvari hagyományra és a helyi (pl. nagyváradi) tradícióra, mely lokális eseményeket vett alapul. Végezetül igen fontos bázisa volt a csodatörténeteknek az a nemzetközi keresztény csodafolklór, mely fél évezred során formálódott ki, és beható ismerete éppen a 12. század elején jelent meg Magyarországon. 1192-ben nagy dinasztikus elődjének nyomdokain járva III.