Több mint 100 ezer európai település 50 évi adatai azt mutatják, hogy szinte mindenütt egyre melegebbé vált az időjárás, átlagosan több mint 2 fokkal, de több helyen az emelkedés elérte az 5 fokot. Mindössze 73 olyan települést találtak, ahol csökkent a hőmérséklet, de ezeken a helyeken is csak mindössze néhány tized fokkal. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke az adatok kapcsán rámutatott, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai a Copernicus adatainál kisebb hőmérséklet-emelkedést mutatnak, ugyanakkor Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa.
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Az IPCC második munkacsoportja a múlt héten többnapos konferencián véglegesítette a klímaváltozás legfontosabb lehetséges következményeiről, az egyes kontinensek-régiók sérülékenységéről és az alkalmazkodás lehetőségeiről szóló jelentését. A dokumentum 44 oldalas összefoglalóját helyi idő szerint hétfőn reggel mutatták be a konferencia helyszínén, Jokohamában (Japán), teljes szövege pedig ősszel része lesz az IPCC ötévente megszerkesztett átfogó klímajelentésének. Érdemes tudni, hogy a 243 vezető szerző és a 66 szerkesztő munkájának nem volt célja vadonatúj tudományos eredmények közlése. Napi átlaghőmérséklet számítása végkielégítés esetén. A jelentés a klímatudomány utóbbi öt évéből 12 ezer tudományos közlemény lényegét összesíti és minősíti megbízhatóság szerint, vagyis a döntéshozók számára vág rendet a szakirodalomban. Mi érinti Magyarországot? A klímaváltozás következményei aránytalanul nagy terhet rónak a szegényebbekre és az idősebbekre Forrás: AFP/Frans Lanting A jelentés először foglalja össze, amit tudni lehet a klímaváltozás és az élelmiszer-ellátás, valamint a társadalmi konfliktusok viszonyáról, és foglalkozik az egészségügyi következményekkel is.
Jelentősen nőtt az új építésű lakások ára Budapesten Nagyjából 13 százalékkal kevesebb új lakás épül a fővárosban, mint egy évvel ezelőtt, miközben az árszint ötödével emelkedett: Budapesten a kínálati ár átlagértéke átlépte az 1, 3 millió forintot négyzetméterenként, ám a városrészek között hatalmas a szórás. kerület kikerült a legdrágább városrészek közül.
Az Otthon Centrum szakértői összesítették az első negyedévben online meghirdetett új építésű budapesti lakás projekteket: 361 új lakás beruházás van folyamatban, ezekben 27, 4 ezer lakás épül. A projektek száma 15, 7 százalékkal, a lakások száma pedig 13, 1 százalékkal kevesebb most, mint egy éve, miközben az árszint ötödével emelkedett. Kevesebb új lakás épül Budapesten az előző évhez képest, miközben az árszint az ötödével emelkedett. Új építésű lakások budapest 30 millió alatt. Az Otthon Centrum sajtóközleményében az áll, hogy a fővárosban a négyzetméterek árának átlagértéke átlépte az 1, 3 millió forintot, ami 21, 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi első negyedévhez viszonyítva. Az Otthon Centrum elemzésének vezetője, Soóki-Tóth Gábor azt is hozzátette, hogy az árak jelentős növekedése mellett jelentős különbségek alakultak ki a fővárosi kerületek között: kerületenként 768 000–2 350 000 forint között váltakozik az átlagos kínálati négyzetméterár. A projektek között pedig még nagyobb eltérések figyelhetők meg: a legalacsonyabb beruházás átlagára négyzetméterenként 614 ezer, a legdrágábbé pedig 3, 68 millió forint.
Durván nőtt az új építésű lakások ára Nagyjából 13 százalékkal kevesebb új lakás épül a fővárosban, mint egy évvel ezelőtt, miközben az árszint ötödével emelkedett: Budapesten a kínálati ár átlagértéke átlépte az 1, 3 millió forintot négyzetméterenként, ám a városrészek között hatalmas a szórás. Meglepetés, hogy az V. kerület kikerült a legdrágább városrészek közül. Elképesztő drágulás: 1, 3 millió forint felett az új építésű lakások ára Nagyjából 13 százalékkal kevesebb új lakás épül a fővárosban, mint egy évvel ezelőtt, miközben az árszint ötödével emelkedett: Budapesten a kínálati ár átlagértéke átlépte az 1, 3 millió forintot négyzetméterenként, ám a városrészek között hatalmas a szórás. Új építésű lakások budapest 13.kerület. kerület kikerült a legdrágább városrészek közül. Letaszították az új ingatlanok dobogójáról a Belvárost A Budapesten épülő új lakások átlagos négyzetméterára 21, 8 százalékkal nőtt és meghaladta az 1, 3 millió forintot az első negyedévben, eközben 13, 1 százalékkal kevesebb új lakás épül a fővárosban, mint egy évvel korábban – derül ki az Otthon Centrum közleményéből.
A növekvő kínálat mellett a kereslet is élénkül, amit hosszú távon a rozsdaövezeti akcióterületekre…
Előbbi a XIV., utóbbi a XII. kerületben fordult elő. Meglepő eredmény az is, hogy most először az V. kerület lekerült a legdrágább városrészek listájáról, valamint már nem a dél-pesti kerületekben épül a legkevesebb lakás, hanem a V. kerületben: 3 projekt és 34 épülő lakással. Az Otthon Centrum első negyedéves adatai alapján a legdrágább kerületek listáját a XII. kerület vezeti, átlagosan 2, 35 millió forinttal, ezt követi az I. kerület 2, 25 millió forinttal, a dobogó harmadik fokát pedig a II. Megduplázódott az új lakások ára Budapesten. kerület érdemelte ki, 1, 97 millió forinttal. A legtöbb projekt és lakás továbbra is Angyalföldön épül, 58 beruházás és 8, 3 ezer épülő és tervezett lakás kiemelkedő szám Budapesten, de a kerületben korábban volt már példa ennél magasabb számokra is. Angyalfölddel a budai oldalon csak a XI. kerület tud versenyezni, ahol a felmérés idején 42 projektben 5700 lakás épül. A projektek és a meghirdetett lakások számának csökkenése, valamit az árak emelkedésének több oka is van Soóki-Tóth Gábor szerint, egyrészről a romló hitelezési feltételek, az infláció, és a szomszédos országban zajló orosz-ukrán háború, ami az építési piacot is erősen befolyásolja.
Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy egy négyzetméternyi új lakást éves keresetünk hány százalékából tudunk megvásárolni, akkor a magyar helyzet nem tűnik kedvezőnek, hiszen a budapesti és a bécsi 35 százalékos mutatót csak Prága előzi meg, ahol az éves jövedelem 58 százalékát kell kifizetni egy négyzetméternyi új lakásért. A magyarokat mindazonáltal ez a tény kevésbé zavarja, mint sok más ország lakóit, mert Magyarországon a lakosság 92 százaléka saját tulajdonú lakásban él, és a lakásvásárlások mögött a legtöbb esetben meghúzódik egy ugyancsak dráguló használt lakás értékesítése is, de a családot alapító, első lakást kereső fiatalok szempontjából a fővárosi ingatlanpiac biztosan túlértékelnek tűnik – közölte a KPMG.
A budapesti lakások jelenlegi átlagos négyzetméterára ennek ellenére még mindig csak a mezőny alsóházát vezeti, jelentősen lemaradva a Bécs–Berlin–Prága trió által vezetett élbolytól. A kutatók megvizsgálták azt is, hogyan változtak a lakásárak a nettó jövedelemhez viszonyítva. Erre a kérdésre ad választ a lakás árindex és a nettó jövedelem hányadosa, ami azt mutatja meg, hogy hány százalékkal nőttek a lakásárak az egy főre jutó nettó jövedelemhez képest. Ez a hányados Magyarország esetében 1, 7, ami egy egyszerűsített példán keresztül azt jelenti, hogy míg a vizsgált időszakban a fizetésünk 32 százalékkal nőtt, addig a négyzetméterárak 124 százalékkal lettek magasabbak, azaz a jövedelmi viszonyok és a lakásárak közötti olló jelentősen szétnyílt. A magyarországi 1, 7-szeres mutatónál csak Németországban regisztráltak ennél is nagyobb változást (1, 78-szeres), míg a többi ország átlaga csak 1. Budapest új építésű lakások. 43-szoros. A hányados 2015 és 2019 között exponenciálisan növekedett, ami kísértetiesen egybeesik a kedvezményes lakásáfa első hazai korszakával, ezt követően az olló nyílása lelassult.