A KOCHs termékek minden konyhában népszerűek: éppúgy a háztartásokban, mint ahogy a vendéglátásban, az éttermekben és étkezdékben. A termékötletek megvalósításánál a márka filozófiáját illetve a termék piaci pozícionálási lehetőségeit követjük. A Koch's Torma Kft ötvözi a hagyományokat a legmodernebb technológiákkal és trendekkel. KOCHs 200 g Asztali Torma KOCHs 190 g Tejszínes Tormakrém KOCHs 200 g Majonézes Torma Kiskunfélegyházi 200 g Torma CSALÁDI VÁLLALKOZÁS Több mint 100 éves tapasztalattal, de még mindig friss és fiatalos lendülettel vagyunk jelen a torma termesztésében, termelésében és forgalmazásában. A családi vállalkozás egyszerre egyesíti a hagyományt és a jövőt. A KOCHs különlegessége a saját növénykutatásban, a saját földekben, a saját hűtőházakban való tárolásban rejlik. Torma Termesztés Technológiája. Minden egy kézből származik, ezáltal első osztályú terméket biztosítunk partnereinknek. Amellett, hogy a minőségi tormát saját magunk termesztjük, a torma feldolgozását modern, nagy teljesítményű termelési üzemünkben magas színvonalon a higiéniai előírásoknak megfelelően végezzük.
Előző cikkünkben (lásd a Kárpátalja 1112. számát! ) eljutottunk a krizantém ültetéséig, most a visszacsípésről és a tápanyagellátásról lesz szó. Cikksorozatunkban elérkeztünk a tápoldatozás, tápanyagellátás kérdéséhez. Korábban beszéltünk arról, hogy az intenzív zöldségtermesztésben az öntözés egyben tápoldatozást is jelent, hisz az öntözővízben feloldva juttatjuk ki a növények számára a tápanyagokat is. Ennek megfelelően ez a két kérdés összetartozik, s logikus, hogy egy cikksorozatban foglalkozunk ezzel a két kérdéssel. A körte komplex ökológiai növényvédelmi technológiája II. - Pro Agricultura Carpatika. De mielőtt áttérnék a tápoldatozás kérdésére, tisztázni kell a tápanyagellátás alapelveit. Jelenlegi cikkünkben egy éppen aktuális témával, az édesburgonya ültetése körüli tennivalókkal fogunk foglalkozni. Ez a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, melegkedvelő zöldségnövény egyre ismertebb és közkedveltebb vidékünkön is. Az édesburgonyát, vagy másik nevén batátát – ellentétben a burgonyával – nem gumójáról, hanem a gumójából kinevelt hajtásairól szaporítjuk. Ezt a folyamatot már a kiültetést megelőzően 10-12 héttel meg kell kezdeni.
A sortávolság 80-100 cm között adják meg. A bakhátak tetejét egy speciális hengerrel tömörítik és teszik egyenletessé, ezzel megkönnyítve az ültetési távolság és mélység beállítását ( 3. fotó). Bakhátkészítés (készítette: Dr. Géczi László) A dugványok ültetése Az előkészített dugványokat általában tavasszal telepítik, amikor a föld fagya és a talajnedvesség engedi. A termesztési táj az 1930-as évek végére alakult ki. A háborús időszak alatt szétesett termelést 1950-től állították helyre, majd a szövetkezeti időszakban következett az újabb felfutás. Kiváló minőségű torma előállításához jó vízgazdálkodású, viszonylag laza szerkezetű talajra, bőséges napfényre, párás levegőre – és nagyon sok kézi munkaerőre van szükség. Mindez a Hajdúságban a kezdetektől napjainkig biztosított. A technológia jellemzője az ún. sűrű bakhátas (90 x 25 cm-es térállás) ültetés, a szaporítóanyag gondos előkészítése, a tenyészidőszak alatti hajtásválogatás és a rizómán kifejlődött oldalgyökerek két alkalommal történő eltávolítása.
Egy nemrég megjelent francia tanulmány szerint, veszélyes lehet, ha egy magzat méretét felelőtlenül állapítják meg. A nőgyógyászok a baba nemét ultrahanggal szokták megállapítani, emellett kézzel megnézik, mekkora éppen az anyaméh és a kapott adatok alapján igyekeznek megmondani, mekkora a baba, és persze azt is, mi a neme. Csakhogy, ha mindeközben kiderül, hogy a magzat "túl kicsi" ahhoz képest, amekkorának "lennie kéne", akkor könnyen lehet, hogy császármetszéssel segítik majd világra, hogy idekint tudjanak tenni valamit azért, hogy a baba behozza a lemaradását. Terhesség megállapítása kezzel . Csakhogy, mint tudjuk, a mesterséges beavatkozások számtalan kockázatot hordoznak. A francia kutatóorvos, Monier és csapata 14. 100 olyan baba esetét vizsgálta meg, akik a 22. hét után születtek, legalább 500 grammal. E babák közül csupán minden ötödiknél vették észre, hogy túl kicsi a korához képest. Viszont az is elgondolkodtató, hogy azon babák között, akiket kicsinek gondoltak a várandósság során, és az édesanyjuknak is elmondták, hogy túl kicsik, ami miatt újabb és újabb vizsgálatok és beavatkozások következtek (ebbe az indított szülés is beletartozik), minden másodikról kiderült, hogy egyáltalán nem is voltak túl kicsik.
A kísérletben 5 napig kapták az állatok a vizeletet, majd felboncolták őket és megvizsgálták az ivarszerveiket, amelyek terhesség esetén elváltozást mutattak. Végül népszerű terhességi vizsgálatként használták a nyúltesztet (a nyúlról nevezték el, mert ő a legbarátságosabb állat a nők számára a három közül). Bár el lehetett volna végezni a teszteket az állatok megölése nélkül, az túl sok macera lett volna. 9. Békateszt A nyúlteszthez hasonlóan működött, csak itt az állatok legalább életben maradtak a végén. Az 1940-es évek végén találták azt az összefüggést, hogy ha egy békába fecskendezik a terhes nő vizeletét, akkor az állat 24 órán belül lepetézik. A Bufo, azaz barna varangy volt erre a legmegfelelőbb béka, így el is nevezték róla Bufo-tesztnek. Bár kegyetlennek tűnnek az állattesztek, mégis fontos mérföldköveket jelentettek a vértesztek és az otthoni instant terhességi tesztek felé vezető úton, amelyek aztán alapjaiban változtatták meg a nők gondolkodását a terhességről és a saját testükről.