Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8. ) Író, újságíró, muzeológus, a "tiszteletbeli makói". Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. Móra ferenc karácsonyi történetek 1. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte.
Nem dicsekvésképpen mondom, de nekem a jó Isten minden télen meg szokta mutatni, hogy szeret. Olyankor, mikor a mennyei kancellárián szétporciózzák a karácsonyi ajándékokat. Természetes, hogy olyankor az én őrzőangyalom is csak úgy megteszi a propozícióját, mint más emberé. Csakhogy amilyen az ember, olyan az őrzőangyala. Az enyém egy kicsit bambácska és eszefelejti. Elindul ő szegény idejében, hogy érdekeimet képviselje, de aztán el-elakad az égi mezőkön, utána bámul a hulló csillagnak S leül a Tejút talpfái közt ezüstkavicsot szedegetni. Persze mire odaér a tetthelyre, akkorára már hiába diktálja be, hogy neki koksz- és fautalvány kellene. Az ilyen komoly dolgokat már rég elhordták az élelmesebbek és csak olyan encsem-bencsemek maradtak az asztalon. Móra ferenc karácsonyi történetek a szeretetről. Kutat-matat köztük, azután azt mondja: - Olyan töltőtoll kellene neki, amelyik magától ír. - Nem ér semmit, - mosolygott a jó Isten - azt is csak belemártogatja a tintába. - Öngyujtó... - Csak gyufával tudja meggyujtani. - Valami szép bicska... - Mindjárt ellopatja.
De Ferike még nem nagy ember, ennélfogva nem tesz megtarthatatlan igéreteket, letérdelni meg nem szeret, mert olyan kövér, hogy aztán a maga erejéből nem tud fölkelni. De nincs is erre szükség, mert Ferikének jobb gondolata támadt. - Alló, apapa! - veri a kis botjával az ágyam végét. - Hallom! - Apapa mötöje Mátatát! Ha Máriácska megette medvécskét, most már apapa egye meg Máriácskát. Húszhónapos férfiútól ennél különb logikát igazán nem lehet várni. Apapa azonban elborzadva húzza a fejére a plédet, amely tigrisbőrnek teteti magát. A fenyőfa alatt - Móra Ferenc karácsonyi írásai [eKönyv: epub, mobi]. Ferikének eszébe jut a kis Brehm és kiadja a parancsot: - Bőc! Bőc a tigrisnek a neve. Hogy mit csinál a tigris, ha bőcnek szólítják, azt nem tudom, Brehm se tudja, de én úgy bőcök a pléd alatt, mint egy állatkert. - Méc! - Mit méc? - Méc bőc, apapa! Addig újrázok, míg berekedek. Ilyen állapotban már csak főrendiházat tudok játszani. Lehúnyom a szemem és az arcomra húzom a kispárnát. Ez nagyon csöndes játék és a közönség rögtön műsorváltozást követel. - Üdecet!
Szemeszterenként 15-16 kurzust indítunk, ebből legalább 7-et bölcsészhallgatóknak és természettudomány szakosoknak, de a közgazdászok és a jogászok számára is biztosítunk a tudományterületükhöz kapcsolódó kurzusokat, a tanár szakosoknak pedig pszichológiai tréningeket és mikrotanítást. Hallgatóink a kurzusok mellett 5-6 nyelvtanfolyam közül választhatnak. Móra ferenc karácsonyi történetek alapján. Az általunk szervezett konferenciákon (Móra Akadémia), illetve országos szakkollégiumi konferenciákon szorgalmazzuk és támogatjuk hallgatóink fellépését, a konferenciák anyagát kötetben is megjelentetjük. Hallgatóink számára félévente egy szakkollégiumi kurzus teljesítése kötelező. Kifejezetten ajánljuk a szakkollégiumot azoknak, akik vevők az aktív közösségi életre, kulturális rendezvényekre, a családias légkörre, és jó hangulatú, baráti közösségekben építenék szakmai karrierjüket. A Móra Kollégiumba várjuk azoknak az elsősorban államilag finanszírozott hallgatóknak a jelentkezését, akiknek a szakkollégiumi kurzusok és a kollégium gazdag közösségi, sport és kulturális programkínálata felkeltette érdeklődését.
Móra László Karácsony édes ünnepén Legyen ma templom minden ember szíve, Melyben a lélek szárnyat bontogat! Karácsony édes ünnepén Legyen imádság minden gondolat. Legyen ma templom minden ember szíve, S legyen a templom tiszta, szent fehér. Karácsony édes ünnepén Istennek tetsző legyen a kenyér. Szálljon szívünkbe áldott akarat, Ez kösse egybe mind a kezeket. Karácsony édes ünnepén Te légy vendégünk: Jóság, Szeretet! Akinek könnyet osztogat az Élet És kín a napja, kín az éjjele, Karácsony édes ünnepén Ne fuss előle! Óh beszélj vele! Palásthy Ágnes: Karácsonyi történet - Cultura.hu. Testét takard be s enyhítsd sok sebét! Óh lásd meg, tudd meg: testvér ő veled. Karácsony édes ünnepén A szíved szépül, őt ha öleled. Az emberszívek örökélő őre Tegye ma össze mind a kezeket! Karácsony édes ünnepén Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet! Móra László Karácsony édes ünnepén Vissza a Karácsonyi versekhez
A Magyar Rádió 1928-ban jelent meg a józsefvárosi Palotanegyedben, és az azóta eltelt közel kilenc évtized alatt elfoglalta a Nemzeti Múzeum mögötti háztömb jelentős részét, szövevényes épületrendszert hozva létre. Egészen mostanáig, amikor folyamatban van elköltözése az új, óbudai telephelyre. Stúdiópalota (Bródy Sándor u. 5-7. ) A Telefonhírmondó első, Rákóczi út 22. alatti stúdiójából indult a Magyar Rádió rendszeres adása 1925 végén, de a fejlődés már két év múltán szükségessé tette új hely keresését. Magyar Rádió, Márványterem | Jegymester. Ez a Főherceg Sándor (később Sándor, 1949 óta Bródy Sándor) utca 5. és 7. alatti, 1871-ben épült, két eklektikus lakóépület lett, amiket egybevéve, Gerlóczy Gedeon tervei alapján 1928-ban még két emelettel növeltek. Itt a Magyar Távirati Iroda igazgatósága, a Magyar Hirdető Iroda, és a Magyar Filmiroda mellett helyet kaptak a Magyar Rádió és Telefonhírmondó műszaki részlegei. Ugyanakkor – ugyancsak Gerlóczy tervezésével – a telekhez tartozó tágas udvar déli végében egy új kétemeletes épületet emeltek, nagy- és kisstúdió, próbaterem, felolvasószoba, hírrovati szerkesztőség, igazgatóság, a műsorszerkesztés és az adminisztráció elhelyezésére.
kerület, Szentkirályi utca 28. szám alatt (Fotó:)
Zenekarra 1929-ben hangszerelte át a műveket. Bartók posztumusz brácsaversenye a zenetörténet félbemaradt remekműveinek egyik legproblematikusabb példája. A probléma ez esetben ugyanis nemcsak zenei, hanem a művészet etikájának körébe is tartozik. Tovább