Európai Utas Európai utas, 2001 (12. évfolyam, 42-45. szám) 2001 / 1. szám (42. ) Az EURÓPAI UTAS ALAPÍTVÁNY és a KONRAD-ADENAUER-STIFTUNG tisztelettel meghívja önt és hozzátartozóját az Alapítvány fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartandó JUBILEUMI ÜNNEPSÉGRE A rendezvény időpontja: 2001. február 9. (péntek), 16. 00 Helyszíne: GELLÉRT SZÁLLÓ TEASZALON Program Vukán György zongorázik Köszöntőt mond: Kosáry Domokos, akadémikus, az AFTA volt elnöke Josef Duhnc, a Konrad-Adenauer-Stiftung Budapesti Képviseletének vezetője, Türingia tartomány volt miniszterelnöke Módos Péter, az Európai Utas folyóirat főszerkesztője Emlékplakettek átadása Vukán György zongorázik Állófogadás Pohárköszöntőt mond Pomogáts Béla, az Európai Utas Alapítvány Kuratóriumának elnöke Kérjük, részvételi szándékáról mihamarabb értesítsen bennünket a 342-1978-as vagy a 322-5164-es telefonszámon. Next
Én úgy gondolom, hogy ismerjük. Persze attól függ, hogy milyen szinten. Köznapi szinten az emberek kevesebbet tudnak egymásról. Értelmiségi szinten: irodalom, színház, film, ott a rokonság is érződik. Én tudom azt, hogy például a Prágai Magyar Kulturális Intézetnek milyen sokat jelentett a rendszerváltozás előtt, hogy bemutathattak magyar filmeket. Mikor egyetemista voltam, nekünk jelentett sokat, hogy megnézhettük a lengyel filmeket. A kultúra olyan, mint a csempészáru: azért csempészik, mert szükség van rá. És ez a szövetség működik. Tapasztaltam, hogy amikor az Európai Utas bajban volt, segítettek a lengyelek, a szlovákok vagy a horvátok, mert szükségük van nekik is arra, hogy kultúrájuk megjelenjen a másik nyelvén, a másik városában.
Mennyire ismerjük egymást a Közép-európai népekkel? Természetesen nem a határon túli magyarokra értem a kérdést. Én úgy gondolom, hogy ismerjük. Persze attól függ, hogy milyen szinten. Köznapi szinten az emberek kevesebbet tudnak egymásról. Értelmiségi szinten: irodalom, színház, film, ott a rokonság is érződik. Én tudom azt, hogy például a Prágai Magyar Kulturális Intézetnek milyen sokat jelentett a rendszerváltozás előtt, hogy bemutathattak magyar filmeket. Mikor egyetemista voltam, nekünk jelentett sokat, hogy megnézhettük a lengyel filmeket. A kultúra olyan, mint a csempészáru: azért csempészik, mert szükség van rá. És ez a szövetség működik. Tapasztaltam, hogy amikor az Európai Utas bajban volt, segítettek a lengyelek, a szlovákok vagy a horvátok, mert szükségük van nekik is arra, hogy kultúrájuk megjelenjen a másik nyelvén, a másik városában. Az írást a szerző, Cservenka Judit engedélyével vettük át a oldalról.
Mi ebben a Németh Lászlói szellemben működünk, sajnos nehéz lefordítani azt, hogy európai utas, mert a többi nyelvben ez a fogalom nem létezik, az utas mást jelent. De most már elfogadták, ismerik a folyóiratot is, a címét is. Magyar kultúra Erdélyben is van, magyar kultúra a Felvidéken is van, Belgrádban is van, és tejesen mindegy, hogy az Unió hogyan fog tovább fejlődni, Márai Sándor megmarad Márai Sándornak, Kassa is Kassa marad, mert van egy mostani város, de van egy virtuális Kassa is. Mint ahogyan Pest-Buda is benne van Budapestben, ahogyan a Hidak, korok, Budapestben 400 évet megyünk vissza. Érdekes volt, ahogyan a kiállítás fejlődött. Először német nyelvterületre vittük, akkor be kellett mutatnunk az osztrák kapcsolatokat, a német kapcsolatokat, Lengyelországban ugyanígy, ott Krakkó szerepét a magyar múltban és persze 1956-ot, tehát mindazt, ami összeköti ezeket a kultúrákat. Mennyire ismerjük egymást a Közép-európai népekkel? Természetesen nem a határon túli magyarokra értem a kérdést.
A Habsburg Ottó Alapítvány archívuma őriz néhány levélváltást Habsburg Ottó és Erhard Busek között, melyek többsége megy túl az aktuális felkérések, köszönetek, gratulációk szintjén. Ezek közül kiemelkedik egy 1988. december 15-én papírra vetett felkérés, melyben a bécsi alpolgármester az 1995-re tervezett Bécs–Budapest világkiállítás fontosságára hívja fel Ottó figyelmét, és egy, a nagyszabású projektről, mint kelet–nyugati hídról szóló könyvben való közreműködésre kéri fel. Busek felhívja a figyelmet az ügy világpolitikai jelentőségére, amit Ottó 1989. január 5-én kelt tárgyilagos válaszlevelében örömmel üdvözöl. A közös világkiállításból köztudottan nem lett semmi, világpolitikai jelentőségű eseményből a levélváltást követő hónapokban viszont annál több. A közép-európai együttműködés szelleme – amint az Busek és Brix "újragondolt" könyvéből is kiderül – nem tűnt el, még ha nagyon át is alakult. A Mitteleuropa-gondolat a mai V4-es együttműködés kulturális alapjainak létrejöttéhez is sokban hozzájárult.
Az sem kizárt, hogy a tojás szintén német közvetítéssel került hozzánk (hiszen az avarkori népesség és a magyarság kapcsolatát vitatják a tudósok, és főleg László Gyula erőltette ezt az elképzelést). Dél-Németországban például Badenben is ismert, hogy tojásokat rejtenek el a fűben a felnőttek, és a gyerekeknek kell azokat megtalálniuk. Erre Katona Lajos is figyelmeztet. Futócipő bolt budapest 10 Kókusztej konzerv lidl
Módos Péter Világ-irodalom-mű-fordítás: átváltozások Szántó F. István Világos útirány: egy osztrák kulturális folyóirat, a MORGEN Magenschab, Hans Világra nyitott katolicizmus Wożniakowski, Henryk Vilenica '98 Veno Tauferral, Evald Flisarral és Aleš Debeljakkal beszélget Gállos Orsolya 1001 - 1020 / 1047
Érdekességek a fesztiválról: Rövid története: A 20. század elején a szabadtéri európai rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallták. Magyarországon az elsők között indították útjára a nyári színházat Szegedi Szabadtéri Játékok néven. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula, a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta (Kertész K. Róbert, Hevesi Sándor, Fülei-Szántho Endre, Vojnovics Géza). A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra – a Magyar Passióra, Hevesi Sándor rendezésében – 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások – töretlen sikerrel – minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat első felvonásának a második világháború vetett véget, 1939-ben.
Szeged, 2020. augusztus 21. Kocsák Tibor - ifj. Harangozó Gyula Hófehérke és a hét törpe címû családi mesebalettjének próbája a Szegedi Szabadtéri Játékok Újszegedi Szabadtéri Színpadán 2020. augusztus 20-án este. A fesztivál évadzáró darabját augusztus 21-én mutatják be ifj. Harangozó Gyula rendezésében. MTI/Rosta Tibor izenhat estén csaknem tizenötezer nézőt fogadott a járvány miatt a tervezettől eltérően megvalósult évadában a Szegedi Szabadtéri Játékok – közölte a fesztivál igazgatója csütörtökön a Tisza-parti városban. Herczeg Tamás az évadot lezáró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a közönség érdeklődése bebizonyította, érdemes volt megtalálni az alternatív megoldásokat, hogy az 1931-ben indult fesztivál hagyománya ne szakadjon meg. Harangozó Gyula művészeti igazgató felidézte, májusban kénytelenek voltak bejelenteni az idei évad törlését, júniusban azonban kiderült, hogy az Újszegedi Szabadtéri Színpadon megtarthatják a teljes programot, s bár a Dóm téren nem épülhet fel a megszokott nézőtér és színpad, ott is tartanak előadásokat.
Az újrakezdés, 20 év kihagyás után, 1959. július 25-én következett el. Ezen az estén a Hunyadi László dallamaival kezdődött meg a Szegedi Szabadtéri Játékok második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es szegedi nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.
A felújítás után idén nyáron teljes értékű játszóhelyként nyitott újra az Újszegedi Szabadtéri Színpad, amely a prózai előadások mellett helyet ad az operáknak és a fiatalabb korosztálynak szóló produkcióknak is – emelte ki Herczeg Tamás. Jövőre a liget színpadán mutatják be Händel Agrippina című művét. Korábban nem igazán volt példa arra, hogy barokk operát játszottak volna a fesztiválon. A Nero császár és édesanyja, Agrippina közti fordulatos történetet július 17-én és 18-án láthatják a nézők az újszegedi ligetben. A fővárosi Katona József Színházban és Miskolcon is láthatta már a közönség Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk című nagy sikerrel játszott színdarabját, amely jövőre július 24-től szerepel a fesztivál programjában. Molière Úrhatnám polgár című vígjátékát jövőre sokan láthatják Újszegeden Tavaly a Reök-színpadon játszották Molière Úrhatnám polgár című vígjátékát, amelyet nagy sikere ellenére csak kevesen láthattak. A produkció felújítását augusztus 7-től tűzik műsorra Újszegeden.
Moliere komédia kerül színre a Szegedi Szabadtéri Játékok, Újszegedi Szabadtéri Színpadán. A nemesi rangra vágyó gazdag kisember története, napjainkban is aktuális. A komédia egyszerre nevettet, és gondolkodtat. A szegedi előadásban Parti Nagy Lajos fordítását használták az alkotók. A próbán látottak alapján, Herczeg Tamás rendezése könnyed nyári szórakozást ígér a nézőknek. Minimál díszlettel, korrekt színészi játékkal vidáman tanít. Az előadás részleteiről, Herczeg Tamással beszélgettünk az egyik próbán. Jourdain szerepét alakító Balog Józsefet, a dúsgazdag karakter megformálásáról kérdeztük.
A Szegedi Tudományegyetem egyik oktatója, Jóni Gábor állítja össze a kérdéseket, ő tanít be minket. Bemutatja az adott kérdéstípusokat, illetve, hogy hogyan és milyen technikával kérdezzük a nézőket. Egy gyors oktatás után pedig élesben is kipróbálhatjuk a kérdőívezést. H. V. : – A mostani kérdőív kitér a vírushelyzetre is. A kérdőívezés mellett a szórólapozásnál, illetve az előadásokhoz kapcsolódó rendezvényeken szoktunk segíteni. Úgyhogy nagyon sokféle feladat van. – Hány önkéntes látja el ezt a sok feladatot? M. : – Az adott évtől is függ, hogyan alakulnak a kulturális események. Amikor mi kezdtünk, akkor talán 25-en dolgoztunk így, de volt olyan év is, ahol 50 önkéntes is megfordult. Idén a járványhelyzetre való tekintettel, illetve, hogy későn indultak el az előkészületek, kevesebben vagyunk, 14-en. "Olyan feladat, amiben otthonosan mozog" – Milyen nehézségeket okozott a járványhelyzet? M. : – A "Szabadtéri" nagyon megérezte a járványhelyzetet. Sokáig úgy volt, hogy az idei évad elmarad, majd szerencsére sikerült mindkét helyszínen előadásokat színpadra állítani.
Jegyek itt! A felújított Magyar Állami Operaház színpadán ismét visszatér A hattyúk tava 2023 tavaszán. Jegyek itt! István, a király az Operaházban 2023 tavaszán. Jegyek itt!