Az adózók számára a kormányrendelet biztosítja annak lehetőségét, hogy döntésük alapján a fenti szabályt már a 2019-ben kezdődő adóévre (azaz visszamenőlegesen) is alkalmazzák. Abban az esetben, ha az adózó úgy dönt, hogy a kormányrendelet szerinti szabályt már a 2019. adóévre is alkalmazni kívánja, de 2020. május 1-jéig már benyújtotta a társasági adóbevallását, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-ig az adózás rendjéről szóló törvény szerint önellenőrzi. Tekintettel arra, hogy az adózó 2019. évi ("eredeti") számviteli beszámolója ez esetben nem tartalmazza a kormányrendelet alkalmazásával megállapított és lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalékot, a társasági adóbevallás (előzőek szerinti) önellenőrzésével egyidejűleg, a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.
Ahhoz, hogy a fejlesztési tartalék alkalmazásának előnyeivel élni tudjunk, az üzleti év beszámoló mérlegében lekötött tartalékot kell képezni, úgy, hogy azt az eredménytartalékból kell átvezetni. Amennyiben a fejlesztési tartalék nincs kimutatva a beszámolóban lekötött tartalékként, akkor nincs lehetőség az adóalap ilyen jogcímen való csökkentésére. Továbbá a kimutatott fejlesztési tartalék összegét utólag nem lehet módosítani, illetve a képzés adóévében megvalósított beruházásra nem lehet felhasználni. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő 4 adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Vagyis a fejlesztési tartalékot a képzést követő 4 évben kell bármely beruházásra fordítani, bár a törvény szerint a beruházásokat tekintve vannak kivételek. A fejlesztési tartalék nem használható fel: térítés nélkül átvett eszközök esetén, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átvett eszközök esetén (apport), olyan tárgyi eszközökre, amelyekre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint (például: erdő, telek, képzőművészeti alkotás, stb. )
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv. ) 7. § (1) bekezdés f) pontjában és (15) bekezdésében foglaltak szerint képzett fejlesztési tartalék "adómentes" felhasználásának határideje a képzés adóévét követő negyedik adóév vége. A Tao. – 2009. július 9. napjától hatályos, első ízben a 2009. adóévi adókötelezettségre alkalmazható – 29/I. § (5) bekezdése [melyet a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 44. §-a iktatott be] ezzel összefüggésben arról rendelkezik, hogy a 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. § (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni. A hivatkozott szabály értelmében azon lekötött tartalék összegét, amelyet az adózó a 2008-as beszámolójában jogszerűen mutatott ki [akár azért, mert a 2008. adóévben képezte, akár azért, mert korábban képezte, de még nem használta fel (teljesen) és az adómentes felhasználás határideje még nem járt le], a képzés adóévét követő hatodik adóév végéig kell a Tao.
Továbbra is érvényben marad azonban az adóévenkénti 10 milliárd forintos korlátozás. Így az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint. Az új szabályt első alkalommal a 171/2020. rendelet hatálybalépésének napját, azaz 2020. május 1-jét magában foglaló adóévre kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 2020. május 1-jét magában foglaló adóévben - az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, - az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, - de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és - legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkenti a társasági adó alapját e jogcímen. Vagyis azoknak a vállalkozásoknak a kivételével, ahol az adózás előtti nyereség túllépi a 10 milliárd forintot, a teljes adózás előtti nyereség összege tehető fejlesztési tartalékba, nullára csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót.
-ben meghatározott célokra felhasználnia. A fentiekkel érintett fejlesztési tartalékokat és azok felhasználásának határidejét a következő példák mutatják be. 1. Amennyiben egy 2008-ban alakult, naptári év szerint működő társaság (amely az előtársasági időszakról nem készített külön beszámolót, így 2008-ban egy adóéve volt) 2008-ban képzett fejlesztési tartalékot, akkor annak felhasználására nyitva álló időtartam a képzés adóévét követő 6 adóév, amelynek végső határideje jelen esetben 2014. december 31-e. Az előtársasági időszakról történő külön beszámoló készítése esetén e beszámolóban kimutatott, képzett fejlesztési tartalék vonatkozásában a végső határidő – tekintettel a 2008-ban keletkező két adóévre – 2013. 2. Amennyiben egy naptári év szerint, folyamatosan működő adózó a 2005. adóévben képezte a fejlesztési tartalékot, akkor a Tao. § (15) bekezdés szerinti határidő eredetileg 2009. december 31-e lenne, az átmeneti előírásra figyelemmel azonban az felhasználható (ha a lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék vagy annak egy része 2008. december 31-én még szerepel a beszámolójában) 2011. december 31-éig.
A fejlesztési tartalék nem "utófinanszírozási rendszerben" működik, így a korábbi adóévekben elszámolt beruházás utólag nem finanszírozható a fejlesztési tartalékból. Arra a korábbi, a beruházás elszámolásának adóévében/adóéveiben volt lehetősége tartalékot képeznie a vállalkozónak. Figyeljünk az értékcsökkenés elszámolására! A fejlesztési tartalék a képzésének adóévére vonatkozóan, lényegében egy előrehozott értékcsökkenés-elszámolást jelent, a felhasználásával megvalósított és üzembe helyezett beruházás bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg társasági adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírásként már nem vehető figyelembe, azzal az üzembe helyezéskor csökkenteni kell a társasági adóról szóló törvény szerinti számított nyilvántartási értéket, amely egyébként az üzembe helyezéskor azonos a bekerülési értékkel. Az eszköz bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg levonásával fennmaradó részre folytatható az üzembe helyezéstől az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás elszámolása.
4 ápr 2017 Az eszközberuházás fogalmába bármilyen tárgyi eszköz (pl. üzemi gép, gépjármű, ingatlan, bútor, számítógép) beszerzése beleértendő, kivéve a következőket: nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) térítés nélkül átvett eszközök olyan tárgyi eszközök, amelyekre nem számolható el értékcsökkenés (pl. : földterület, telek, erdő, képzőművészeti alkotás) Az immateriális javak (pl. szoftver, ingatlanbérleti jog, licencjog) beszerzése nem minősül beruházásnak, így az ilyen tételekre nem használható fel a lekötött fejlesztési tartalék.
Debreceni egyetem kollegium Miért kell készülni az ünnepre? Azért, mert a csodából, a titokból annyi lesz a miénk, amennyit be tudunk fogadni. Az adventi időszak nem akar kiszakítani az életből, nem akar elszakítani attól a munkától, amelyet végzünk, hanem "az itt és a most"-ba, a jelen életállapotunkba akar belehelyezni minket. Jelen vagyunk-e? Az életünknek valóban szereplői vagyunk-e mi magunk? Zárnak a kollégiumok | DEBRECENI EGYETEM. Én irányítom-e az életemet? Vagy az események irányítanak engem? Az én elveim vagy az én hitem az, ami … A Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség és a Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégium is csatlakozott a Dorkász Szolgálat Alapítvány "Kék vödör" akciójához. A gyűjtés során 40 vödörnyi tartós élelmiszer sorakozott a kollégium folyosóján és a lelkészség irodájában. Az adakozás öröméről a kollégista fiúkat kérdeztük: Molnár Máté, gyógyszerész hallgató: Amikor Törő András atya bátorított bennünket, hogy csatlakozzunk az akcióhoz, elszántan álltam mellette, hogy néhányan összefogunk, és megtöltünk egy vödröt.
Ünnepélyes keretek között mutatták be, majd búcsúztatták el kedden a játékokon részvevő sportolókat, sportvezetőket. Az eseményen részt vett Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja és Balogh László a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet igazgatója. Balogh László kifejtette, nagy népszerűségnek örvend az egyetemi sport a hallgatók körében. Kollégiumok | Debreceni Egyetem. A jövő sportolóinak, olimpikonjainak nagy segítség lehet a jövőben, ha ilyen volumenű sporteseményen vehetnek részt. Mondandója végén az alábbi szavakat intézte az egyetemi delegáció tagjait: "Ez az esemény azért nagyon fontos, mert azt gondoltuk, akik a Debreceni Egyetemet fogják képviselni, azokat jó magyar szokás szerint illik ünnepélyesen elbúcsúztatni". Bács Zoltán kiemelte, a delegáció nem csak a Debreceni Egyetemet képviseli Lengyelországban, hanem Magyarország hírnevét is öregbítik a játékokon. Mondandójában kihangsúlyozta, két év múlva hazánk ad otthont az Egyetemi Játékoknak. "Ez a világ egyik legnagyobb létszámú sportrendezvénye, egy olyan egyetemi esemény, ahol a campusokat képviselők komoly sportértékkel bíró versenyeken vehetnek részt a saját közegükben.
- A folyamat zavartalanul, zökkenőmentesen zajlott. Úgy tapasztaltuk, hogy a hallgatók felkészültek a helyzetre, és nyugodtan vették tudomásul a kollégiumi elhelyezésre vonatkozó rendelkezéseket - tájékoztatta kedden a Csiszár Imre, a DE HKSZK Egyetemi Kollégiumi Igazgatóság igazgatója. A jogviszonyban maradt hallgatók a kollégiumokba egy-egy napra visszatérhetnek a vizsgakötelezettségük teljesítése érdekében. Debreceni egyetem kollégiumok. Általános visszatérésük az országos szabályozás változásakor lehetséges. Sajtóiroda - OCs
Skip to content A Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégium idén harmadik alkalommal szervezi meg a Fides et Ratio – Hit és Értelem multidiszciplináris konferenciáját, melynek célja a közös felismerés, hogy egyetemi polgárok lévén, mindnyájan a tudományos élet színterén élünk és mozgunk, és ugyanennek a valóságnak a része a hit is. A tudomány és a hit egy olyan kölcsönös viszonyban állnak egymással, amely megadja a lehetőséget arra, hogy egymásból táplálkozzon a két terület, a közös valóság. időpont: 2020. március 21. 09:00 helyszín: Szent József Gimnázium (4024 Debrecen, Szent Anna u. 17. ) A konferencián különböző szakterületekről érkező előadók aktuális kutatási témái kerülnek bemutatásra. A délelőtt … Tovább Emberi méltóság. Mit takar ez a kifejezés, és honnan fakad? Debreceni egyetemi kollégiumok campus. A méltóság alapja a teremtett mivoltunk. Isten mindenkit, személy szerint a saját képmására teremtett. Mindenkit egyedinek alkotott szeretetének túlcsordulásából, és mindenkit számon tart. A teremtés csodája, hogy mindenkiben ott van Isten arca kivétel nélkül.
Nekik is közös kollégiumba kell átköltözniük. Külföldi hallgatóknak is. Ez részint a Kossuth Lajos III. Kollégium (4032 Debrecen, Egyetem tér 1. ), a 3-6. éves általános orvos szakos hallgatók részére pedig (a jelenleg a KLK III-ban lakók részére is) a Markusovszky Lajos II. Kollégium (4032 Debrecen, Nagyerdei körút 98. ). Ezekbe a kollégiumokba 2020. március 15-e, vasárnap 18-22 óra, március 16-a, hétfőn 8-22 óra, március 17-e, kedden 8-20 óra között lehet beköltözni. Kérjük továbbá, hogy mindazok, akik nem tudnak visszajönni a kiköltözésre, meghatalmazott útján biztosítsák a kiköltöztetést. Debreceni egyetemi kollégiumok egyetem. Meghatalmazásnak elfogadjuk az adott kollégiumi ügyintéző részére a meghatalmazó és a meghatalmazott nevével, Neptun-kódjával (nem egyetemista meghatalmazott estén személyiigazolvány-számával) küldött e-mailt is. Amennyiben valamely hallgató nem költözik ki határidőre, úgy a szobában található összes értéktárgyat egy megőrzési raktárba szállítjuk át, ahol egy későbbi időpontban átvehetők lesznek. A szobákban hagyott tárgyakért az Egyetem nem vállal felelősséget.