Az Internet története A gyökerek a hatvanas évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdődött. Abban az időben merült föl ugyanis az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei működőképesek maradnak. Dwight Eisenhower elnök – a szovjetek űrversenybeli sikereit ellensúlyozandó, a Szputnyik 1 fellövésének hírére – elrendelte kutatásokat finanszírozó projektet. Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt (ahol az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik) hálózati kommunikációs rendszert (az NCP protokollt), mely a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető. Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET, és a katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között.
Az így elkészült képre írja ki "Az internet története" szöveget a minta szerint! A cím szövege legyen lila RGB(102, 101, 132) színű, talpas betűtípusú és körülbelül háromszor nagyobb betűméretű, mint a 0–1 sorozat! A címet két sorban írja ki, de ügyeljen arra, hogy ne lógjon ki a képből és a szövegek ne fedjék egymást! Hozzon létre két weblapot és néven! Mindkét weboldalt – azonos módon – az alábbiak szerint hozza létre: a. Az oldal háttérszíne világosszürke (#E0E0E0 = RGB(224, 224, 224) kódú szín), a szöveg színe fekete, a linkek minden állapotának színe lila (#666584 = RGB(102, 101, 132) kódú szín) legyen! b. Az oldal alapjának készítsen egy 650 képpont széles, 1 soros és 1 oszlopos, szegély nélküli táblázatot! A táblázat legyen középre igazított, a cellamargó és a cellaköz 0 pontos! A táblázat háttérszíne legyen kék (#5C6B7B = RGB(92, 107, 123) kódú szín)! c. Ebbe a táblázatba készítsen egy 600 képpont széles, 4 soros, 4 oszlopos táblázatot! A táblázat vízszintesen legyen középre igazított!
Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Az Internet tehát olyan szerveződése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával. A valóságban persze néhány tízezer nagy gép nem felhasználó, hanem kizárólag szolgáltató feladatokat lát el, például a kereső szerverek. Az Internet pár év alatt a világ legnagyobb hálózatává vált, és eddig nem tartozott egyetlen kormány, vagy szervezet irányítása, ellenőrzése alá sem. (Ezt a cikket 2008. június 22-én írom, friss hír, hogy Svédországban a terrorizmus elleni harc jegyében teljesen ellenőrizni akarják az Internetes kommunikációt). Az eredetileg katonai és szakmai célokra tervezett hálózat gyorsan általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált, majd maguktól adódtak az emberi kapcsolatteremtés újabb, sokszor korábban soha nem ismert formái. Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták.
Azt hiszem, ez eléggé kifejezi az Internet jelentőségét. Ma már az Interneten nem csak fájlokat cserélnek, vagy leveleznek az emberek, mint a régi időkben, hanem barangolnak a hálózaton, beszélgetnek, akár videó kapcsolatot is létesíthetnek, vásárolnak, tőzsdéznek, távmunkában dolgoznak, és a távolság nem akadály. Egy londoni cég gond nélkül alkalmazhat indiai adminisztrátort. Erre már nyugodtan alkalmazható a "világfalu" elnevezés. Nem utópia volt a 80-as évekbeli jóslat, hanem halvány sejtése annak, ami végül megvalósult.
A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szülötte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. 1998-ra mintegy 300 millióra nőtt a web dokumentumok száma, és a Web naponta további másfél millióval bővül. A gyors elterjedésből és egyszerű kezelhetőségből eredeztethető a korábban a felhasználó szempontjából ingyenes, nonprofit hálózat kommercializálódása is: az óriási és egyre növekvő, többé már nem csak profi számítástechnikusokból álló Internet-közösség hatalmas üzleti lehetőségeket rejt, sőt, az emberek közötti kommerciális kapcsolatok teljesen új formáit teszi lehetővé. Reader Interactions
1. oldal / 6 1957: A Szovjetunió elindítja a Szputnyikot, a legelső mesterséges holdat a Föld körül. Erre válaszol Dwight Eisenhower amerikai elnök a következő évben megindítja az ARPA (Advanced Research Projects Agency) projectet az amerikai Védelmi minisztérium kutatásaiban, hogy az USA visszaszerezze vezető szerepét a hadügyi és technológiai versenyben. (Kép forrás:) 1961: Leonard Kleinrock (M. I. T., USA): "Információáramlás a nagy kommunikációs hálózatokban" c. munkájában publikálja a csomag-kapcsolt adattovábbítás ötletét. 1962: J. C. R. Lickider és W. Clark (M. T., USA): "On-line ember-számítógép kommunikáció" c. munkájukban írnak a galaktikus hálózatokról, melyek magukban foglalják az elosztott társadalmi interakciókat. (Képen: ckider (1915-1990), Forrás:) 1964: Paul Barand (RAND, USA): "Az elosztott távközlési hálózatok" c. munkájában ír a csomagkapcsolt hálózatok előnyeiről, többek között azt állítva, hogy nincsen kimaradt adás-részlet. 1965: Az ARPA szponzorálja az "Időmegosztásos számítógépek együttműködő hálózata" c. tanulmányt.
Az M. T. Lincoln Labor TX-2-es gépe és a System Development Corporation (Santa Monica, Kalifornia, USA) AN/FSQ-32-es gépe telefonkábelen összekapcsolódnak egy 1200 bps-es (bit-per-second = bit / másodperc) vonalon keresztül. Ezt az ARPA DEC számítógépével kapcsolatban később "A kísérleti hálózat"-nak nevezik el. 1966: Lawrence ("Larry") G. Roberts (M. T., USA): "Tovább az időmegosztással működő számítógéphálózatok útján" c. munkájában leírja a legelső ARPANET tervét. (Képen: Lawrence G. Roberts (1937-); Forrás:) 1967: Az ARPANET első tervezete Larry Roberts "Összetett számítógépes hálózatok és számítógépek közötti kommunikáció" címmel. A három, egymástól függetlenül fejlődő számítógépes hálózati csoport (RAND, NPL, ARPA) közötti első találkozás és megbeszélés. Az NPL (National Physical Laboratory, Middlesex, Anglia) kifejleszti az NPL hálózatot Donald Watts Davies irányítása alatt, akitől a csomag (pocket) kifejezés származik. Az NPL hálózat kísérleti csomagkapcsolt módon működött 768 kbps-os vonalakon.
1 evőkanál liszt: Az egyes hozzávalók tömege "kanálban" kifejezve, azaz 1 evőkanál hány gramm: 1 evőkanál liszt hány gramm: 15-20 gramm, 1, 5-2 dkg (dekagramm). 1 evőkanál zabpehely kalória: 36 kcal (kalória), 8-10 gramm. 1 evőkanál cukor hány gramm: 15-20 gramm (csapott illetve púpos evőkanál), 1, 5-2 dkg (dekagramm, csapott illetve púpos evőkanál). 1 evőkanál zabpehely hány gramm: 8-10 gramm (0, 8-1 dkg, dekagramm). 1 evőkanál kakaó hány gramm: 8-12 gramm, 0, 8-1, 2 dkg (dekagramm). 1 evőkanál hány gramm: 1 evőkanál porcukor hány gramm: 14-16 gramm (csapott evőkanál), 1, 4-1, 6 dkg (dekagramm). 1 evőkanál búzadara hány gramm: 14-16 gramm (csapott evőkanál), 1, 4-1, 6 dkg (dekagramm). 1 evőkanál méz hány gramm: 28-30 gramm, 2, 8-3 dkg (dekagramm). 1 evőkanál zsír hány gramm: 20 gramm, 2 dkg (dekagramm). 1 evőkanál olaj kalóriatartalma: 10g, 90kcal. 1 evőkanál zabkorpa hány gramm: 5 gramm, 0, 5 dkg (dekagramm). 1 kockacukor hány gramm: 3, 7-4 gramm, 0, 37-0, 4 dkg (dekagramm). 1 evőkanál kókuszreszelék hány gramm: 12 gramm, 1, 2 dkg (dekagramm).
Egy evőkanál hány gramm: Az egyes hozzávalók tömege "kanálban" kifejezve, azaz 1 evőkanál hány gramm: 1 evőkanál cukor hány gramm: 15-20 (gramm, csapott illetve púpos), 1, 5-2 dkg (dekagramm, csapott illetve púpos). 1 evőkanál zabpehely hány gramm: 8-10 gramm (0, 8-1 dkg, dekagramm). 1 evőkanál kakaó hány gramm: 8-12 gramm, 0, 8-1, 2 dkg (dekagramm). 1 evőkanál liszt hány gramm: 15-20 gramm, 1, 5-2 dkg (dekagramm). 1 evőkanál hány gramm: 1 evőkanál porcukor hány gramm: 14-16 gramm (csapott evőkanál), 1, 4-1, 6 dkg (dekagramm). 1 evőkanál búzadara hány gramm: 14-16 gramm (csapott evőkanál), 1, 4-1, 6 dkg (dekagramm). 1 evőkanál méz hány gramm: 28-30 gramm, 2, 8-3 dkg (dekagramm). 1 evőkanál zsír hány gramm: 20 gramm, 2 dkg (dekagramm). 1 evőkanál olaj kalóriatartalma: 10g, 90kcal. 1 evőkanál zabkorpa hány gramm: 5 gramm, 0, 5 dkg (dekagramm). 1 kockacukor hány gramm: 3, 7-4 gramm, 0, 37-0, 4 dkg (dekagramm). 1 evőkanál kókuszreszelék hány gramm: 12 gramm, 1, 2 dkg (dekagramm). A képek a Canva képszerkesztővel készültek.
Ha gyakran lapozgatod a szakácskönyveket, biztosan felmerült már benned, hogy 1 púpozott evőkanál liszt hány dekagramm? A receptek néha gyakorlatias mértékegységet használnak. Mi azonban átváltjuk hivatalos, nemzetközileg használatos mértékegységre: Mennyi 1 púpozott evőkanál liszt, hány dekagramm? Az otthoni eszközök méreteiben is van különbség, de általánosságban elmondható: 1 púpozott evőkanál liszt = 2 dekagramm, azaz 2 dkg. Ha bizonytalan vagy abban, hogy ez valóban pontos váltószám, akkor ellenőrizd le. Egy általánosan használt konyhai eszközt alapul véve az átváltás pontos. Ha arra keresel választ, hogy mennyi egy evőkanálnyi, kávéskanálnyi, késhegynyi, stb. valamiből, akkor nézz szét az oldalon! Most már tudod, hogy mennyi 1 púpozott evőkanál liszt (2 dkg), keresd meg a recepted többi konyhai mértékegységben megadott összetevőjének pontos mennyiségét, a nemzetközileg használt mértékegységben. Ha jól gondolom ezzel a mértékegység átváltással gyors segítséget kaptál akár a sütéshez, főzéshez.
Nézd meg a Tippekneked oldal más témájú írásait is, hidd el érdemes!
Azokhoz az ételekhez, ahol valamivel nagyobb mennyiségre van szükség, a kanalat kell használni mértékegységként. Ezekben az esetekben megkérdezheti magától: hány gramm van egy kanál lisztben, kakaóban vagy cukorban?
Hogyan mérd ki az alapanyagokat, ha nincs mérleged, vagy csak lemerült benne az elem? Szerencsére kanál minden háztartásban megtalálható, már csak azt kell tudni, hogy egy evőkanál liszt hány dekagramm, hogy kanállal is ki tudd mérni a szükséges mennyiséget. 1 púpozott evőkanál liszt súlya = 2 dkg 1 csapott evőkanál liszt súlya = 1, 2 dkg Azt azért vedd számításba, hogy a kanállal való mérés nem annyira pontos, mintha valódi mérleget használnál, de a legtöbb receptnél ennyi belefér.