Tenisz-összefoglalónkban a legfrissebb világranglisták mellett az aktuális tornákkal is foglalkozunk. US Open: Thiem a férfi bajnok Az osztrák Dominic Thiem nyerte meg az amerikai nyílt teniszbajnokság férfi egyesét, mivel a vasárnapi fináléban kétszettes hátrányból fordítva legyőzte a német Alexander Zverevet. Az már a finálé előtt eldőlt, hogy – 2014 óta először – a 27 éves Thiem vagy a 23 esztendős Zverev személyében új Grand Slam-bajnokot avatnak New Yorkban. A második helyen kiemelt osztrák a negyedik GS-döntőjére készült, a korábbiak során kétszer Rafael Nadaltól kapott ki a Roland Garroson, januárban pedig a világelső Novak Djokovics bizonyult jobbnak nála az Australian Openen. Egy újabb elbukott döntővel a harmadik férfi játékos lehetett volna Ivan Lendl és Andy Murray után az open érában (1968 óta), aki elveszti az első négy GS-fináléját. Az orosz származású Zverev az idén Melbourne-ben került először a négy közé Grand Slamen, ahol éppen Thiem állította meg őt. A 140. US Open váratlan végjátékára utalt az a két statisztikai adat is, hogy az elmúlt 13 GS-t Nadal, Djokovics vagy Federer nyerte, akik a legutóbbi 67 kiemelt tornából 56-szor diadalmaskodtak.
Nézetünk szerint annyit, hogy éppen egy átlagember havi fizetésének megfelelő összeggel lenne olcsóbb. Mindenesetre van rajta egy olyan kapcsoló, amelyet semmiképpen sem tartunk fölöslegesnek: a monitor. Mint képünkön látható, ebbe az erősítőbe is utólag építették bele. (Példányunk előlapján a kis cédulák a menetközbeni változtatásokra utalnak. ) Feláldozták érte a monó-sztereó váltót, amely pedig nem teljesen céltalan kapcsoló. De van még a készüléken magas- és mélyvágó szűrő, két műszer, amely a kimeneti teljesítményt jelzi, van fiziológiai hangerőszabályozó, továbbá lineárkapcsoló a hangszínszabályozás kiiktatására - egyszóval minden, amit szemünk-szánk megkíván. Marat Mihajlovics Szafin A 2000-es US Open volt az év negyedik Grand Slam-tornája, a US Open 120. kiadása volt. New Yorkban, rendezték meg augusztus 28. és szeptember 10. között. A férfiaknál az első Grand Slam-győzelmét szerző Marat Szafin lett a bajnok, miután a döntőben legyőzte az amerikai Pete Samprast. A nőknél Wimbledon után itt is Venus Williams győzőtt.
Pliskova (cseh) 6:3, 4:6, 6:4 2017: Stephens (amerikai)-Keys (amerikai, 15. ) 6:3, 6:0 Meglepően sima győzelem a US Open női döntőjében " TENISZ › Grand Slam tornák Mindkét játékos először jutott Grand Slam-torna fináléjába.
Sports Illustrated, 2020. augusztus 28. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29. ) ↑ Bacskai János: A 22 éves Oszaka nyerte az US Opent, ez a harmadik GS-győzelme., 2020. szeptember 12. szeptember 13. ) ↑ Fucsovics Márton nyert, Babos Tímea kikapott a US Openen., 2020. szeptember 2. szeptember 5. )
[4] Ugyanazon a tornán tehát néhány év leforgása alatt három különböző borításon játszhattak a játékosok, s Jimmy Connors volt az egyetlen teniszező, aki mindhármon meg tudta nyerni a US Opent (1974, 1976, 1978, 1982, 1983). [6] Pályák [ szerkesztés] A helyszín 2006-ban kapta a USTA Billie Jean King National Tennis Center nevet Billie Jean King, a négyszeres US Open-bajnok amerikai teniszezőnő után. [3] Az 1997-ben átadott, 23 700 fős [Mj. 1] befogadóképességével a világ legnagyobb teniszstadionjaként [7] funkcionáló centerpálya neve Arthur Ashe stadion, amelyet az első nyílt bajnokságot megnyerő afroamerikai Arthur Ashe -ról neveztek el. [3] A második legnagyobb lelátóval az 1978-ban megnyitott Louis Armstrong stadion rendelkezik, amely 1997-ig centerpálya volt (maga az épület egyébként 1965-ben készült el, de korábban más funkciót látott el). Eredetileg 18 000 ezer nézőt tudott befogadni, 1997-ben azonban átalakították, azóta 10 200 férőhelyes. [3] A harmadik számú stadion a Grandstand (azaz Nagypálya), amely 5800 férőhelyes.
Ezúttal is gyorsan dupla brékhátrányban találta magát (gyakorlatilag egy óra játék után eldőlt, hogy ezt a meccset csak öt szettben nyerheti meg), és ugyan a játszma végére ismét mutatott életjeleket az ötödik kiemelt, ez csak az eredmény kozmetikázására volt jó, 0-2. Zverev bőven szerzett tapasztalatokat a maratoni Grand Slam-meccsekről, viszont általában inkább előnyt elpuskázva került bajba, 0-2-ről ezt megelőzően nem sikerült fordítania. A harmadik szettre azonban láthatóan összeszedte magát, miközben a döntő kapujában az addig rettentő stabil Carreno Busta is elkezdett hibázgatni. 2:1 után zsinórban három brék következett, és a második előnyét már megtartotta a német, aki mindenben javított a korábbi szettekhez képest, főleg adogatóként javultak a számai. 1-2. A folytatás hasonló forgatókönyv szerint zajlott, újfent Zverev került brékelőnybe, újfent rögtön leadta, de itt is belefért, mert 3:3 után ismét elvette Carreno Busta szerváját, és ha nem is könnyedén, de végigvitte az előnyt.
Az emberi kegyetlenségen, amit ráadásul szeretünk nemes eszmékkel leplezni, úgymint vallás, hazaszeretet, és egyéb szent ügyek. Hazugság hazugság hátán, és ebből minél többet lát az ember, annál keserűbbnek és tehetetlenebbnek érzi magát. James Hetfield eljutott oda, hogy nem tud megbocsátani. Nincs ereje hozzá. Személyes drámáit cipeli. Tamás Gáspár Miklós - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. Ahhoz van csak ereje, hogy saját magát kiemelje ebből, és önmaga útját járja. Harcokról énekel és küzdelmekről, amibe belefáradnak és belekeserednek az emberek. "Throughout his life the same He's battled constantly This fight he cannot win A tired man they see no longer cares. The old man then prepares To die regretfully That old man here is me" Egész életében ugyanaz volt Folyton harcolt De ezt a csatát nem nyerheti Egy fáradt férfi, akin látják, hogy többé már nem érdekli Az öregember felkészül Hogy sajnálkozva meghaljon Ez az öregember itt én vagyok. – énekli a Metallica frontembere, a 28 éves James Hetfield 1991-ben, mélyen belenézve a kamerába. Mielőtt visszatérnénk Tamás Gáspár Miklós hajnali virrasztásához, nézzük meg ennek a dalnak a 30 évvel ezelőtti videoklipjét: Ahogy telnek az évtizedek, úgy a dal semmit sem veszít a varázsából, sőt.
Utóvédharc és az általános iskolás demokraták A cikk vége arra keresi a választ, hogy mit tegyenek, mit tehetnek a tekintélyi (avagy autoritárius) állammal szembenálló személyek, akiket a korlátozott – és intellektuálisan elhanyagolható – "közéletben" nem képvisel és nem képviselhet senki? Hosszú fejtegetés következik ezután, majd TGM megállapítja: a demokratikus utóvédharc óhatatlanul professzionalizálódik. "Laikus" emberi jogi mozgalmak helyett fölkészült jogászokból álló NGO-k működnek, szakmailag a vállalati és alapítványi logikát követve kénytelen-kelletlen. Kiindulópontjuk a pozitív (írott) jog, amelyet természetjogi szemszögből bírálnak ugyan, de azért többnyire a hatályos nemzetközi szerződések, egyezségokmányok, föderális jogalkotás és nemzetállami alkotmányok alapján. Ezek reformer-reformista, nem forradalmi szervezetek. Tamás gáspár miklós. Gyakorolnak ugyan polgári engedetlenséget, mint a menekülőket a tengerből kimentő Sea Watch hajósai, de a polgári engedetlenség – amelyet nem hiába nem talál a törvénykönyvben a magyarországi belügyminiszter, hiszen a polgári engedetlenség önzetlen erkölcsi indítékú, elvont alkotmányos védelem alatt álló törvénysértés – nem forradalom, hiszen az elismert tekintély tudatos, nyílt, bevallott, a büntetést vállaló megsértése.
(A forradalom nem ismeri el a tekintélyt, magától értetődően. ) Magyarországon is kellene újabb NGO, ha lehet hozzá pénzt szerezni valahonnan, amely a munkásokat védi (munkajogi, szociálpolitikai, balesetbiztonsági stb. szempontból), és nagyon kellene külön emberi jogi szervezet, amely a romákat védi a jogsértésektől és a népjóléti diszkriminációtól. Ezek nem helyettesíthetik a szakszervezeteket, munkástanácsokat vagy a romák politikai szerveződéseit, de ingyenes jogsegély és publicitás a jogaikban korlátozattaknak: erre nagy szükség van, ahogyan más kisebbségeket vagy hátrányos helyzetű populációkat (melegek, nők, lakástalanok) is védenek az NGO-k – írja, majd feltesz egy másik kérdést is: mit tegyen a parlamenten kívüli ellenzék, ha van ilyen? Egyelőre nem lehet más indítványunk, csak az önnevelés és az önművelés. Tamás gáspár miklós írásai. Az az illúzió, hogy választásokkal "le lehet váltani" (ahogy mondani szokás) vagy meg lehet gyöngíteni Orbán Viktor tekintélyi államát, káprázatként is elavult. Akik esetleg majd valamikor komolyan vehető hatalmi propozícióval jelentkeznek a demokratikus tábor (majd a magyar állam) vezetésére, még gimnáziumba vagy általános iskolába járnak – jön a kiábrándító válasz a fenti kérdésre.
A hatalom birtokosa pedig dönt. Döntése nem lehet az adott viszonyokat meghaladó döntés: holott minden kérvény ezt célozza. Nem lehet az, hiszen még a kérvényt is az adott ideológiának megfelelően fogalmazzák: sztereotípiáik az atyai fogalomkörében mozognak, ami a legelterjedtebb feudális közhely; minden hűbérúr vazallusának atyja, a király "valamennyiünk" atyja, az égi Atya és így tovább. A másik elterjedt sztereotípia ehhez csatlakozik: ez a hűség, szintén feudális erény, a könyörületesség meg keresztyén erény – mind az uralkodó ideológia legsápadtabb közhelyei. A kérés csupán a hatalom birtokosának akcióját hívja ki: ő maga passzív, noha akciónak látszik. Itt van az emfázis forrása is. Tamás gáspár miklós cikke. A hatalom birtokosát meggyőzni, meghatni, felizgatni, áthangolni, becsapni, befolyásolni, megingatni, elérzékenyíteni, megnevettetni, elandalítani – íme a feladat. Csupa pótcselekvés, árnyék-cselekvés, a függőséget elismerő, és (a Women's Lib megjelenéséig elterjedt értékrendet elfogadva) "nőies" cselekvés.