Az Apokrif (1954) az egész életmű tekintetében is különleges fontosságú mű. Sokáig készült: 1950-ben kezdte, de csak 1954-ben fejezte be. A Harmadnapon című kötetben jelent meg. Pilinszky János költeménye az ókeresztény apokalipszis-irodalom mal mutat rokonságot. A keresztény apokalipszisek – elsősorban a János apostolnak tulajdonított Jelenések könyve – a világ végét jövendölték meg. (Szent János neve alatt három apokrif apokalipszis is fennmaradt. ) – A Harmadnapon kötetben a tárgyalt költeményt közvetlenül megelőzi a Jelenések VIII. 7. című vers, mely pontosan hivatkozik az újszövetségi apokalipszis egyik részletére. A Bibliá ban a megjelölt helyen a következő látomás található: "Az első angyal megfújta a harsonát. Erre vérrel vegyes jégeső és tűz záporozott a földre. Pilinszky János: Apokrif (archív) - Új Misszió. A föld harmada elégett, a fák harmada pernyévé lett, és a zöldellő fű mind elhamvadt. " A Jelenések VIII. ezt a látomást részletezi, bővíti, variálja: a menny lángokban áll, a menekülő madarak nem tudnak áttörni a tűzkorongon, az izzó világ diribdarabra hullik szét, mindenütt kétségbeesett zűrzavar lett úrrá, s nincs remény a megmenekülésre.
A magyar költészetben Füst Milán "kozmikus szomorúsága" és a "világhiánytól" szenvedő József Attila áll Pilinszky Jánoshoz legközelebb. Később a háború cezúrát húzott pályáján: az 1946-tól írt versek – a Harmadnapon, a Rekviem (1964) és a Nagyvárosi ikonok (1970) című kötetek – világának középpontjában már a koncentrációs táborról (az emberiség "egyetemes botrányáról") szerzett tapasztalatok állnak. Legnagyobb költeményei ( Harbach 1944, 1946; Négysoros, 1956; Harmadnapon, 1959; Apokrif, 1956) apokaliptikus látomások, amelyekben az idő megállt, örökös jelenné lett a múlt. Pilinszky jános apokrif vers. A KZ-láger az emberi létezés tragikumának és (egyúttal) a bibliai szenvedéstörténetnek válik szimbólumává: a táborok foglyainak szenvedése Krisztus kálváriájának tömegméretű megismétlődése. Az Apokrif, melynek nyelvi összetettsége és hőfoka Vörösmarty Előszó című költeményéhez hasonló, a világháború élményét és az utolsó ítélet látomását, a tékozló fiú és a Megváltó történetét vonatkoztatja egymásra. Ekkori versei a nyelvi sűrítés és feszültségteremtés rendkívüli teljesítményei; a legbanálisabb szavak is elementáris erővel hatnak; a szöveg fontos alkotóelemévé válik a csend, az elhallgatás.
A fegyenc-képzetbe foglalva megjelenik az ember végtelen kiszolgáltatottsága. Az összegező "mélyvilági kín" azt sugallja, hogy az emberlét és az öntudatlan létezés folyamata egyaránt végeérhetetlen szenvedéstörténet. A képek asszociációs körében különböző, egymástól távol eső motívumok kerülnek egymás mellé: "Nyomorúságos napi tapasztalat ível át örök, eksztatikus élményekhez, animális szorongású, ősvilági jelképek tragikus magasztosságú szimbólumokhoz... " (Németh G. A "Feljött a nap" mondat visszakapcsol a verskezdet motívumához, a "kelő naphoz", de annak jövő idejűsége itt már befejezett jelenre vált át. Pilinszky János: Apokrif - Divatikon.hu. A nap láthatatlan (a látható tartományon kívül eső), infravörös sugárzása a természeti katasztrófa képzetét idézi fel. Az "én" a teljes kifosztottság állapotában indul el "szemközt a pusztulással". A "Nincs semmije" tagadó mondat érvényességét húzza alá a három rövid, negatív birtoklást jelző állító mondat szaggatott koppanása: "árnyéka van. / Meg botja van. Meg rabruhája van. " Az elindulás célja (2. egység) a hazatalálás, tékozló fiúként való visszatérés az otthonba, az ősi házba.
Izzó mezőbe tűzdelt árva lécek, és mozdulatlan égő ketrecek. Nem értem én az emberi beszédet, és nem beszélem a te nyelvedet. Hazátlanabb az én szavam a szónál! Nincs is szavam. Iszonyu terhe omlik alá a levegőn, hangokat ad egy torony teste. Sehol se vagy. Mily üres a világ. Egy kerti szék, egy kinnfeledt nyugágy. Éles kövek közt árnyékom csörömpöl. Fáradt vagyok. Kimeredek a földből. 3 Látja Isten, hogy állok a napon. Látja árnyam kövön és keritésen. Lélekzet nélkül látja állani árnyékomat a levegőtlen présben. Akkorra én már mint a kő vagyok; halott redő, ezer rovátka rajza, egy jó tenyérnyi törmelék akkorra már a teremtmények arca. És könny helyett az arcokon a ráncok, csorog alá, csorog az üres árok. Pilinszky jános apokrif műfaja. Az Apokri f műfaja gondolati költemény. Hangulata baljós, végzetes, katasztrófát sugalló, ugyanakkor prófétáló elragadtatás érződik benne. Stílusa változatos, a nyelvhasználat nem tér el a mindennapi beszédtől, a hangnem viszont hol emelkedett, patetikus, hol érzelmi hullámzás figyelhető meg.
Hogyan hat az ezüstkolloid? Az ezüstkolloid a szervezet természetes védekező képességét növeli meg, segíti az immunrendszer hatékony működését, a kórokozók legyőzését. A vírusok fehérjeburkának szerkezetét lerombolva megakadályozza azok szaporodási lehetőségét, így segítve elő a pusztulásukat. A baktériumok, gombák környezetébe kerülve pedig meggátolja azoknak az enzimeknek a működését, amelyek segítik a kórokozók energiatermelését. Mivel a kórokozók nem tudnak energiához, "élelemhez" jutni, rövid időn belül elpusztulnak. Az ezüstkolloid ezért kiemelkedően hatékony a fertőzés eredetű betegségekkel szemben, legyen szó vírusos fertőzésről, baktérium-okozta megbetegedésről vagy káros gombák elszaporodásáról a szervezetben. Használata kockázatmentes, biztonságos és fájdalommentes. A csíraölő szerekkel szemben nem pusztítja el a szövetsejteket, a hasznos mikroorganizmusokat, mikrobákat sem károsítja, sőt regenerálhatja a károsodott májat, segítve ezzel a munkáját, támogatva a szervezet méregtelenítését, kitisztítását, erősítve ellenálló képességét.
Valóban mindenkinek kellene pótolnia az ezüstöt a szervezetében? Sajnos ma már igen, hiszen a műtrágya használata miatt a termőtalaj nem képes a megfelelő mértékben és sebességben regenerálódni, ezért ásványi anyag tartalma nagyon gyorsan kimerül. Egy vizsgálat szerint (Earth Summit Report, 1992. ) az Amerikai Egyesült Államokban a termőtalaj ásványi anyag tartalma 100 év alatt 85%-kal csökkent. Emiatt az évtizedek múlásával az egyes növények és így a húsok nyomelem- és vitamintartalma is nagymértékben visszaesett. R. A. Kehoe mérései szerint 1940-ben a zöldségek, gyümölcsök átlagos ezüst tartalma még 50-100 mikrogramm volt, míg napjainkban ennek csak a töredéke. A nyomelemhiány a tápláléklánc útján az embernél is jelentkezik, ami megfelelő pótlás hiányában betegségek kialakulásához vezet. Éppen ezért mindenkinek szüksége lenne arra, hogy pótolja az ezüstöt. Milyen a jó minőségű ezüstkolloid? Csak olyan ezüstkolloidot vásároljunk, amit nem házilag, egyenárammal állítottak elő (ez átlátszó vagy halványsárga), hanem amit laboratóriumi körülmények között, speciális módszerekkel és nagyfrekvenciás váltóáramú elektromos berendezésekkel állítottak elő.