1901-ben megérkezett a már nagyon várt ajándék Ferenc József osztrák császár és magyar királytól: az iskola névadójának, Rudolf trónörökös nek olajfestésű arcképe, valamint az udvari múzeumokban őrzött természettudományi és műtörténeti tárgyakból összeállított gazdag gyűjtemény. Innentől kezdve az iskolát Rudolf Főgimnázium nak nevezték. Az államosítás után a korábbi, Habsburgokra utaló név használata szóba sem jöhetett, a gimnázium névadója a mártírrá kikiáltott Rózsa Ferenc lett, Innentől Kezdve negyvenkét évig az Állami Rózsa Ferenc Gimnázium nevet viselte. A rendszerváltás után a szocializmus megszűntével az evangélikus egyház visszakapta eredeti épületét, ahol az Evangélikus Gimnáziumot újra kívánta szervezni. Emiatt szükségessé vált a gimnáziumnak egy új helyet keresni. Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba. 1994. szeptember 5-én költözött a mostani új helyére, a Békéscsabai Nagysándor József laktanyából átalakított iskolába. (Az iskola Szeberényi téri új épülete, az egyik legfiatalabb és legkorszerűbb Békéscsabán) A Gimnázium néhány neves diákja Az iskola érdekessége, hogy padjait több jelentős magyar személyiség is koptatta, mint például Gyóni Géza s a parasztpolitikus Áchim L. András, aki Békéscsabán indította el radikális reformokat követelő parasztpártját.
A békéscsabai evangélikus gyülekezet a Békés megyei evangélikus szlovákság hagyományos központja, jelentős egyházi és kulturális hagyománnyal. A gyülekezet élete a török hódoltság utáni időben, 1718-ban kezdődött, mikor felvidéki szlovák telepesek érkeztek. Az első templomot 1745-ben építették. Egy időben itt volt a Bányakerület püspöki székhelye is volt (1870–1890). A kommunizmus idején a Viharsarokban különösen erős állami elnyomás következményeit a gyülekezet ma is érzi. Az evangélikusok aránya tovább csökkent. A város evangélikusai egyetlen gyülekezethez tartoznak, ahol három aktív lelkész is dolgozik, és az evangélikus gimnázium is újraindult. A gyülekezet régi iratait először Haan Lajos lelkész (1855–1891) rendezte. A fennmaradt anyakönyveket, jegyzőkönyveket és pénztárnaplókat beköttette, az aktajellegű anyagot tárgy szerint csoportosította. Békéscsabai Evangélikus Gimnázium. A későbbi időszak iratait hasonló tárgyi rendben Mályusz Elemér csoportosította, raktári jegyzékét az 1970-es évek elején Dedinszky Gyula ny.
Itt található Corvin Erzsébet és Frangepán Be... Postagaléria - Gyula Gyula város 2000-ben megnyitotta modern postaépületét amely a belvárosban, a Holt-Körös partjától 100 méterre a Várfür... Miklósvárosi román ortodox templom - Gyula Ez az ország egyetlen román ortodox műemléki temploma. Evangélikus Gimnázium | Békéscsaba. 1802-1812 között épült késő copfstílusban. Nagyméretű, hétten... Belvárosi Nagyboldogasszony Templom - Gyula A barokk-copf stílusú templomban értékesek a Szeplőtelen Szűz, Szent Anna és Szent József oltárképek. A mennyezet 470 n... 1 | 2 Gyulai Végvári Napok Újratöltve az ostrom a gyulai várban. Tizennégy hagyományőrző egyesületből közel kétszázan idézik fel a gyulai vár 1... Fotók Település ismertető A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország dél-keleti határán, Budapesttől mintegy 200 km-re található.
5600 Békéscsaba, Szeberényi tér 1 Evangélikus Nagytemplom információk Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, a békéscsabai Evangélikus Nagytemplom A békéscsabaiak egyik legnagyobb büszkesége a belvárosban található Evangélikus nagytemplom, mely nem csak Magyarország, de Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Kialakításának stílusa is egyedivé teszi magyarországi viszonylatban, hisz a copfból a klasszicizmusba való átmenet idején épült, amely stílust empire néven ismerünk. Alapkövét már 1807-ben lerakták, de a következő évek inflációja miatt csak 1813-ben kezdték el építeni, végül 1824-re készült el teljesen. Tervein Frantz Pumperger gyulai, majd Joseph Hoffer aradi mester is dolgozott, de végül Czigler Antal elképzelése szerint történt a végső kialakítása. Ez alól csak a toronyóra fölötti falrész kivétel, mert a Czingler-féle háromszög alakzat helyett félkör alakú timpanonszerű oromzat épült meg, hogy jobban olvasható legyen a templom üzenete: "Dicsőség legyen az ég Urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek! "
Eredetileg a Kistemplomban volt felállítva, majd annak átépítésekor onnan kikerült. Így az oltár és a szószék – korára való tekintettel – műemléki védelem alatt áll. Emiatt azokat nem állt módunkban felújítani. Ezen kívül az orgona felújítása várat még magára, hiszen annak bekerülési költsége nem volt már beilleszthető a többi munka mellé. Persze, a templom iránt érdeklődőket az is érdekli, mi készült el. Első lépés volt az értékek védelme. Így megfelelő levédést alakítottak ki az oltár, a szószék és az orgona körül és azok felett. Majd a padok szétszedése és elszállítása után a bontási munkák következtek. A teljes aljzatot felszedték és a salétrommal szennyezett téglákat illetve földet elszállították. Ezután az aljzatot kaviccsal feltöltötték, majd szerelőbetonnal borították. Ezzel párhuzamosan megtörtént a vakolat leverése 3 méter magasságig kívül-belül, majd a falak átfűrészelése és szigetelése a nedvesség további falba jutásának megakadályozására. Folyamatosan haladt a villamos hálózat kiépítése.
Jaminában 1861–62-ben építették az első evangélikus imaházat vályogtéglából Ziegler építész tervei szerint, 1100 forintért. Az imanház mellé harangláb is épült, és orgonát is beszereztek, amelyet később az amrózfalvi gyülekezetnek adományoztak. Miután a vályogtemplom szűkké vált és állapota is romlani kezdett, lebontották, és a helyére épült 1875–76-ban Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint a ma is álló, 800 férőhelyes templom, 46000 pengő költséggel. A kőművesmunkát Berndt Ferenc gyulai építőmester, az ácsmunkát Ondrovszky Sámuel, az asztalosmunkát Michnay Sándor, a lakatosmunkát id. Adamik M. és Simon György, az üveg munkát pedig Such Soma végezte. Az alapkövet 1875. május 27-én tették le. A templomot 1876. november 27-én Szeberényi Gusztáv püspök szentelte fel. Az eklektikus templom homlokzatainak elemei nagyrészt neoromán stílusúak, a toronysisak azonban a kor jellegzetességeit mutatja [5]. A templom előtt előkert látható, így a városképben gyakorlatilag csak a torony játszik szerepet.
Bár a végleges tervváltozatból mindez kimaradt, s 1906-ban a Szépművészeti Múzeum enélkül nyílt meg, mégis jó tudni, hogy a széles látókörű Pulszkyak tanácsait beépítő, megfogadó korai minisztériumi tervek eredetileg is otthont akartak adni a múzeum falain belül az emberi kultúra egyik legragyogóbb korszakának, az óegyiptomi civilizációnak. Egyiptomi Gyűjtemény (Vezető az Egyiptomi Kiállításhoz) - kiadó.. Nagyrészt Mahler nem szűnő szorgalmazásának köszönhetően 1934-től a Nemzeti, az Iparművészeti és a Néprajzi Múzeum anyagainak átvételével, majd rendezésével kezdetét vehette az Egyiptomi Gyűjtemény megszervezésének munkája. E munkát koronázta meg az első, 1939-ben megnyíló kiállítás, melyet Petrovics főigazgató hathatós támogatásától kísérve, és az Antik osztály akkori vezetője, Oroszlán Zoltán égisze alatt a valódi "oroszlánrészt" vállaló fiatal egyiptológus, Dobrovits Aladár végzett el, s mellette jelentős feladatokat kapott Mahler másik tanítványa, Wessetzky Vilmos. Ők szabhatták meg a gyűjtemény alaparculatát, melyet a II. világháborút követő félévszázad további új vonásokkal gazdagított.
A kor művészetének különféle stílusrétegeit a központoktól távoli műhelyekben készült darabok szemléltetik. Jól mutatják, hogyan értelmezték át a keresztények a pogány (egyiptomi, görög és római) jelképeket és ábrázolásokat a magánvallásosság világában, és hogyan hatott a városi elit művészete a mindennapok használati tárgyaira, egészen a gyermekjátékokig. Mindez világossá teszi a kiállítás másik fontos tanulságát: a klasszikus ókor nem egyetlen pillanat alatt ért véget. Az általában korszakzárónak tekintett történeti esemény (a nyugat-római birodalom 476-os felbomlása) után még évszázadokon át folytatódott, s csak fokozatosan alakult át középkorivá az antik szellemi és művészeti hagyomány. A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye. Az Egyiptomból hozott anyagot értékes tárgyak egészítik ki a budapesti Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményéből (elsősorban is egy vadászó kentaurt ábrázoló pompás kőrelief egy 4. század közepi oxyrhynchosi pogány sírkápolnából) és az Iparművészeti Múzeum textilgyűjteményéből. További információk: Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény H-1396 Budapest, Pf.
Tovább a tartalomra A Szépművészeti Múzeum több mint három évig tartó felújítása alatt sem kell nélkülöznie a közönségnek a gyűjtemény legnépszerűbb műtárgyait. A Szépművészeti csaknem hatvan remekműve augusztus eleje óta a Magyar Nemzeti Galériában látható, de emellett az egyiptomi gyűjtemény jeles darabjaival a szombathelyi Iseumban és a hévízi Gróf I. Festetics György Muzeális Gyűjteményben is találkozhatnak a látogatók. Adatlap. Az előbbi, október végéig látható Textilek a holtak birodalmából című kiállításra a múzeum két múmiát is kölcsönzött, köztük az eredetileg a Savaria Múzeumban őrzött, ún. szombathelyi múmiát, amely így egy kiállítás idejére visszatért a vas megyei városba. A hévízi Gróf I. Festetics György Muzeális Gyűjteményben Tavak titkos kertje: Tavirózsa és lótusz a művészetben című, szeptember 30-ig látható kiállításra a Szépművészeti néhány olyan fáraókori műtárgyat adott kölcsön, amelyen lótuszvirág ábrázolás látható, és ami – az újjászületés szimbólumaként – az egyiptomi művészet egyik leggyakrabban használt motívuma volt.
Egyiptomi Gyűjtemény (Vezető az Egyiptomi Kiállításhoz) - kiadó. Figyelem! A honlap és a bolt kínálata eltérhet.
A kőből, fából, csontból készült figurális és ornamentális faragványok, festett famennyezet-töredékek, bronzedények és remekművű szövetek az elit lakóhelyeinek pompáját, az arisztokratikus "jó élet" minőségét mutatják be. Az ábrázolásokat "olvasva" fogalmat alkothatunk azokról a politikai, vallási, erkölcsi ideálokról, amelyek a kor klasszikus műveltségű egyiptomi patriciusainak önképét meghatározták. Különösen jelentősek azok az építészeti faragványok, amelyek két, művészetéről híres város, Oxyrhynchos (ma el Bahnasa) és Heracleopolis Magna (ma Ahnas) nekropoliszainak előkelő sírkápolnáiból valók. E faragványok allegorikus ábrázolásaikkal nem csupán az elit műveltségét érzékeltetik; azokkal az értékekkel is szembesítik mai nézőjüket, amelyekhez való ragaszkodásuktól az eltemetettek örök életüket remélték. Ebben a részben látszik leginkább a kiállítás egyik fő tanulsága: a közhiedelemmel ellentétben a 4-5. századi pogány és keresztény elit társadalmilag és klasszikus műveltségében is egységes volt.
25. 000 tételes régészeti könyvtárrészét is, Magyarország egyetlen, nemzetközi szintű klasszika archaeológiai szakkönyvtárát, a tudományos kutatómunka legfontosabb segédeszközét. A Gyűjteményhez kapcsolódik az 1998-ben felavatott új fémrestaurátor-műhely, ami a svájci kormány, a Hellas és Róma Társaság (Genf), valamint további magyar és külföldi adományozók segítségével valósult meg. 2. A Gyűjtemény évtizedek óta a magyarországi klasszika archaeológia egyik legfontosabb tudományos műhelye. Az egyéni kutatások közül kiemelkedik a Kossuth-díjjal elismert Szilágyi János György (1918-2016) munkássága. Szintén kiemelkedő a Gyűjtemény egyes anyagcsoportjait feldolgozó monográfia-sorozat (Monumenta Antiquitatis extra fines Hungariae reperta), amellyel "a magyar kutatás az e téren rá háruló egyik leglényegesebb és legnagyobb figyelmet érdemlő kötelességének tesz eleget". A sorozatot a római "L'Erma" di Bretschneider, a világ egyik vezető régészeti könyvkiadója jelenteti meg, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) másfél évtizede tartó támogatásával.