Elérhetőség: ✔ Szállítás: 1-2 munkanap A Négyszögletű Kerek Erdő – Lázár Ervin Gyerekkönyv Téged is gyakran meglátogat a Szomorúság? Akkor irány a Négyszögletű Kerek Erdő, ott nincs hatalma! Egy napon becsönget majd hozzád Mikkamakka, és elvezet a tisztáshoz, ahol már sok különc, elvarázsolt barátja lelt új otthonra. Ha úgy tartja kedvük, költői versenyt rendeznek. Együtt találják meg a gyógymódot Szörnyeteg Lajos álmosságára vagy Bruckner Szigfrid kilyukadt szemfogára. Amikor pedig a gonosz Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon betiltja a bukfencezést, majd a pomogácsokkal riogatja az erdőlakókat, közös erővel túljárnak az eszén. A mesegyűjtemény 1985-ben jelent meg először a Móra Könyvkiadónál Réber László rajzaival. A Négyszögletű Kerek Erdő azóta generációk kedvence lett könnyed, mégis filozofikus humora és szerethető figurái miatt. Méret: 176 oldal Szerző: Lázár Ervin Illusztrálta: Réber László Gyártó: Móra Könyvkiadó / mesekönyv Ajánlott: 6 éves kortól Még több gyerekkönyv
Alkotók Díszlettervező Götz Béla Jelmeztervező Tordai Hajnal Zenei vezető Radványi Balázs - Kaláka A rendező munkatársa Pesty-Nagy Kati Rendező Cseke Péter Szerző: LÁZÁR ERVIN Színpadra alkalmazta: BALATONI MÓNIKA mesejáték 6 6 éven aluliak számára nem ajánlott Az előadás hossza: 2 óra egy szünettel Műfaj: gyerekelőadás Premier: Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett Dömdödöm kedves versmondásán, vagy Bruckner Szigfrid hencegő oroszlán nagyzolásain. A bájos történet akárhol játszódhat, ahogy a cím is jelzi egy megfoghatatlan, vagy fogalmazhatnánk úgy is, hogy meghatározatlan helyen. Szereplői, Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, vagy Vacskamati, a nemtörődöm macska, Mikkamakka a "bandavezér", vagy Nagy Zoárd a lépkedő fenyőfa, esetleg Ló Szerafin, a kéksürényű csoda, csupa kedélyes lények, akik együtt töltik idejüket, barátok, a szó legnemesebb értelmében. Hiszen ez a történet nem szól másról, mint a szeretetről, a barátságról, a segítőkészségről, azaz csupa közhelyről, amit azonban mégsem lelünk hétköznapjainkban.
Mikkamakka túl járt az eszükön, azt mondta, hogy ők csinálták azokat a szép felhőket az égre és Vacskamati pedig azokat a csúnyákat, Mikkamakkának pont az tetszedt: Vacskamati virágja: Vacskamati nem tudta, hogy mikor van a szülinapja és úgy döntöttek, hogy pont azon a napon lesz amelyik volt, kedden. A barátai vittek neki egy szép virágot. Azt elfelejtette gondozni. Szegény virág fonnyadt lett. Ez nem tetszedt a barátainak és el akarták venni tőle a virágot, de a virág is vele akart maradni. Még adott neki egy esélyt, de most gondos volt vele és mindig megöntözte és megkapálta, amikor csak kellett, így boldog volt mindenki. Vacskamati, a nagy, egyetemes, világméretű csaló: Vacskamati egy nap kihirdette, hogy ő meg fog gazdagodni. A barátai kíváncsiak voltak, hogy mitől lesz olyan nagyon gazdag, egy befőttesüveg nagyítóból volt, és csak ronda, fonnyadt barackok voltak benne. Senkinek sem tetszedt, hogy be akarja csapni az embereket, de úgy is elvitte a piacra. Az embereknek elmondta, hogy nem igazi barackok, azok meg nem hittek neki.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek. 1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa.
Jegyvásárlás Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, LÓVASÚT - PERON 1121 Budapest, Budapest, Zugligeti út 64. Jegytípusok és mennyiség Gyerek, Diák 2 500 Ft Teljes árú 3 500 Ft Vissza Válassza ki jegyeit! 1. Válassza ki, jegytípusonként mennyi jegyet szeretne vásárolni! 2. Miután kiválasztotta a jegyeket, kattintson a "Kosárba" gombra. Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár! becsült lejárati idő: 00:00 tétel a kosárban összesen: Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A nagyrozsdási eset (1957) A nagyrozsdási eset Kategória: Vígjáték Tartalom: Szatíra a kisvárosi élet fonákságairól. 1952. Barka Sándor borellenőr Nagyrozsdásra érkezik. Sofőrje tréfája miatt a gőzfürdőben miniszternek hiszik. Villámgyorsan elterjed a hír, hogy a miniszter a masszőr rokona. A kisváros korrupt vezetői igyekeznek a masszőr kedvére tenni. Gábriel így végre érvényesíteni tudja menyasszonya, és a helyi nők régi kérését, hogy ők is használhassák a fürdőt. A kavarodásban lelepleződnek a fürdő igazgatójának visszaélései is. A "miniszter" eközben a szomszédos községben végzi munkáját, és alaposan lerészegedik. Nagyrozsdáson le se kell lepleznie magát: az egyszeri miniszter nem is volt, mégis mindent elintézett. A film ugyan 1957-ben készült, de csak 1984-ben mutatták be. Talán nem véletlenül.
A nagyrozsdási eset 1957-es magyar film Sinkovits Imre a masszőr Rendező Kalmár László Műfaj filmszatíra filmvígjáték Forgatókönyvíró Gyárfás Miklós Főszerepben Zenthe Ferenc Páger Antal Sinkovits Imre Tompa Sándor Fónay Márta Zene Tamássy Zdenko Operatőr Szécsényi Ferenc Vágó Szécsényi Ferencné Hangmérnök Pintér György Jelmeztervező H. Weingruber Éva Díszlettervező Ambrózy Iván Gyártásvezető Teuchert József Gyártás Gyártó Hunnia Filmstúdió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 93 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Mokép Bemutató 1957. Felújítás: 1984. november 15. Korhatár III. kategória (NFT/22918/2015) További információk IMDb A nagyrozsdási eset egy 1957 -ben készült fekete-fehér magyar filmszatíra, kisvárosi komédia Zenthe Ferenc, Páger Antal, Sinkovits Imre főszereplésével. A filmet 27 évre betiltották, így csak 1984-ben kerülhetett közönség elé. Tartalom [ szerkesztés] Barka Sándor borellenőr és sofőrje útjuk során Nagyrozsdásra, az álmos és korrupt kisvárosba érkeznek.
(1957) Vígjáték | 0 IMDb A film tartalma A nagyrozsdási eset (1957) 93 perc hosszú, Vígjáték film, Ferenc Zenthe főszereplésével, Vizi Zsiga, sofõr szerepében a filmet rendezte Ferencné Szécsényi, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Szatíra a kisvárosi élet fonákságairól. 1952. Barka Sándor borellenőr Nagyrozsdásra érkezik. Sofőrje tréfája miatt a gőzfürdőben miniszternek hiszik. Villámgyorsan elterjed a hír, hogy a miniszter a masszőr rokona. A kisváros korrupt vezetői igyekeznek a masszőr kedvére tenni. Gábriel így végre érvényesíteni tudja menyasszonya, és a helyi nők régi kérését, hogy ők is használhassák a fürdőt. A kavarodásban lelepleződnek a fürdő igazgatójának visszaélései is. A "miniszter" eközben a szomszédos községben végzi munkáját, és alaposan lerészegedik. Nagyrozsdáson le se kell lepleznie magát: az egyszeri miniszter nem is volt, mégis mindent elintézett.
Nemcsak Kalmár személye és a megidézett műfaj, de Páger Antal feltűnése is az 1945 előtti filmkultúra emlékét hívja elő. A nagyrozsdási eset különlegessége Páger visszatérése a magyar filmbe. A Horthy-korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze évtizedes emigrációja (ausztriai, franciaországi, argentínai távolléte) után tűnik fel ismét hazai mozifilmben, és finom önreflexív geg Kalmár részéről, hogy olyan karaktert alakít, aki hosszú idő után fantomként tér haza a szülőföldjére, ahol senki nem ismeri fel őt. A film reflexív jellegét elmélyíti, hogy A miniszter barátjá ban szintén Páger alakítja az akarata ellenére hamis identitást felvevő figurát. A nagyrozsdási eset ugyan érzékeny témákat is érint – terítékre kerül sajtócenzúra, nepotizmus, korrupció –, a film kritikai jellege azonban nem ezek megmutatásában áll. Még csak nem is a hatalom birtokosainak rajzában (a tanácselnök figurája kifejezetten rokonszenves, és csupán a fürdő maszekoló – saját zsebükre dolgozó – vezetői igazán visszataszítóak), sokkal inkább a cselekmény jelentésében.
Zalán Vince A Népszabadság 1957. február 5-i számában, amely beszámol arról, hogy kapunyitás volt az egyetemeken és a főiskolákon, részletesen ismerteti Kádár János salgótarjáni beszédét, közli az új Kossuth-díj bizottság névsorát, és így tovább, található egy kis "színes", egy rövid riport "Ki a legszebb? " címmel, s "Epizodistákat keres a filmgyár" alcímmel arról tudósít, hogy csinos lányok kerestetnek A nagyrozsdási eset című filmhez. "Nehéz választás, ezért a zsűri tagjai inkább kettővel többet tartanak vissza, minthogy egy szépséget meggondolatlanul elszalasszanak... " – olvashatjuk a riportban. A kész filmben, amely most kerül először a széles moziközönség elé, azonban hiába keressük a "fölfedezett", új szépségeket, mert – még az epizódszerepekben is (! ) – a "régi", jó színészeket látjuk viszont, akik – nagy igyekezettel karikírozva szerepüket – rutinosan játsszák el Gyárfás Miklós történetét. (A forgatókönyv (is) régi ötleten alapszik: Nagyrozsdáson miniszternek hiszik az éppen csak arra járt, egyszerű borellenőrt. )
A film ugyan 1957-ben készült, de csak 1984-ben mutatták be. ()