I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. Az államalapítás ünnepe. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. XIV. Benedek pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap ekkor kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. A királynő volt az, aki 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon. A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában, és már az 1222. évi Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét.
Az ünnepség keretében került sor az idei pedagógus elismerések átadására is. Tekintettel arra, hogy az elmúlt tanév a járványhelyzet miatt mindenkit új kihívások elé állított, az a döntés született, hogy Szentendre valamennyi oktatója és pedagógusa elismerésben részesül, valamint minden szülő és nagyszülő köszönetet kap a helytállásáért. » Augusztus 20. – az államalapítás ünnepe. A pedagógusok nevében Tenkesné Halász Enikő, a Templomdombi Iskola igazgatója, a szülők nevében Székely András, az Izbégi Általános Iskola szülői munkaközösségének vezetője, a nagyszülők nevében pedig Csizmadia József és Csizmadiáné Mészáros Judit vették át az elismerő okleveleket. A díjátadásokat követően a katolikus egyház képviseletében Blanckenstein György plébános, a reformátusok képviseletében Csere Mátyás lelkipásztor, az evangélikus egyház képviseletében Győri János Sámuel gyülekezetplántáló lelkész, a baptisták képviseletében pedig Dani Zsolt lelkész végezték el az ökumenikus kenyérszentelés szertartását, és áldották meg az új kenyeret. Az újkenyér megszentelése Az ünnepséget a Monarchia Vonósnégyes előadása zárta.
Mindenféle elvárás vagy megrendelés nélkül, igényesen kivitelezett rövid, klipszerű dokumentumfilm-sorozat keretében mutatta be városunk köztiszteletben álló, jeles mestereit, képzőművészeit, legyen szó papírmerítőről, kovácsról, kőfaragóról, fazekasról, textilművészről, szobrászról, festőről. Feleségével, E. Ilosvai Magdolnával közösen a szentendrei Erdész Galéria tulajdonosai, és immár több mint harmincöt éve aktív szereplői a magyar műtárgypiacnak. A galéria 1992 óta a kifejezetten erre a célra épült, háromszintes házban működik Szentendre belvárosában. Galériatulajdonosként tevékenységének egyik fókusza Vajda Júlia és Vajda Lajos, illetve az Európai Iskola volt. A másik Barcsay Jenőtől Szántó Piroskáig, a két háború közötti szentendrei progresszív művészek, a harmadik a kortárs szentendreiek. Immáron harminc éve magángalériás, szentendrei lokálpatrióta, a város kis és nagy problémáit állandóan javítani szándékozó kritikusa, aki a Facebookon, de a mindennapi életben is példaadóan fáradozik a város szépítéséért.
Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában. A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről – az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult.
(FK0270) Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti. Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan. ----------------------------------------------------------------------- Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük. Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk. ----------------------------------------------------------------------- Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi. Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki. Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat. A kép mérete: 29, 5 x 20 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Csallóközi Farkas Lőrinc (Lakszakállas, 1898) alkotása.
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd a nagybányai és a kecskeméti művésztelepen képezte magát. Mesterei: Ferenczy Károly, Zemplényi Tivadar, Révész Imre. 1918-tól szerepelt a Műcsarnokban és országos csoportos kiállításokon. 1927-ben a gyulai művésztelep megszervezésére kapott megbízást. Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában és a nürnbergi Germán Múzeumban. Önnek is van Csallóközi Farkas Lőrinc képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy online értékesítjük.
Cégünk Magyarország legnagyobb kínálatú internetes festmény kereskedését üzemelteti. Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan. ----------------------------------------------------------------------- Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk illetve újra kereteztetjük. Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam, pénz visszafizetési garanciát vállalunk. ----------------------------------------------------------------------- Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi. Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki. Kérem nézze meg a további hatalmas festmény kínálatunkat. 29. 5 cm x 20 cm Olaj, Karton Csallóközi Farkas Lőrinc (Lakszakállas, 1898 -) alkotása.