8 fényerő sem mindig elegendő. A Canon EF 24-105mm f/4L IS USM-ről elmondható, hogy már f/4 fényerőn szép éles és kontrasztos képeket készít, főleg a gyújtótávolság közép tartományában. F/5. 6-os rekeszálláson már minden gyújtótávolságon jól teljesít az üveg. Az optika gyújtótávolsága nagyon kompakt, a 4, 5x átfogás a széles látószögtől egészen a portrétartományig lehetővé teszi, hogy kreatívan kihasználhassuk az adottságait. Persze ekkora átfogásnak ára van, a gyújtótávolság két végpontján a képi minőség hagy maga után kivetni valót, főleg a legszélesebb 24mm-es gyújtótávolságon jelentős kromatikus aberráció jelentkezik gyakorlatilag minden rekesznyíláson. A szűkebb gyújtótávolságokon a képi hibák rekeszeléssel jelentősen csökkenthetőek, 40-80mm között pedig f/4 rekesszel is kiváló minőséget kapunk. Canon 24 105 használt motor. A Canon EF 24-105mm f/4L IS USM fókusza az USM motornak köszönhetően gyors és pontos, még ellenfényben is ritkán téveszt, ebben a tulajdonságában gyakorlatilag nincs különbség a pro társaihoz képest.
Ezt többen vitatták, rámutatva, hogy Kaliforniában és Kínában is látszanak már arra utaló jelek, hogy nem csak Európa tartja fontosnak az üvegházhatású-gázok légköri koncentrációjának csökkentését. Az előzményekhez tartozik, hogy Láng István professzor vezetésével indult el a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozásának folyamata. Eddig hazánknak nem volt ilyen anyaga, holott az éghajlatvédelem a társadalmi és gazdasági élet számtalan területét érinti. A stratégia kidolgozása többlépcsős folyamatának első lépésein már túl vagyunk: az országgyűlés Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottsága támogatta az elképzelést, és a kormányprogramba is bekerült az éghajlatvédelmi stratégia kidolgozása. A nyár folyamán a Levegő Munkacsoport véleményezte a Kiss Csaba (Környezeti Management és Jog Egyesület, EMLA) által összeállított koncepcionális vázlatot. Fő elemként kiemeltük, hogy az éghajlatvédelmi stratégia mindkét pillére (megelőzés, alkalmazkodás) egyaránt fontos – nem elég csupán a megváltozott éghajlathoz való alkalmazkodás.
"Jövő időben" A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. tv. (V. 28. ) 3. § rendelkezése írja elő. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, első alkalommal a 2008−2025 időszakra kell kidolgozni az éghajlatváltozási stratégiát. A NÉS célkitűzéseit – a kétévenként kidolgozásra kerülő – Nemzeti Éghajlatváltozási Programok fogják megvalósítani. A NÉS illeszkedik a kormány által a 1054/2007 (VII. 9) Korm. határozat ban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához is. Az éghajlatváltozás a magyar társadalmat, nemzetgazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő kockázat. A sokoldalú elemzések alapján az elkövetkező évtizedekben várhatóan jelentős mértékben megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése veszélyezteti természeti értékeinket, vizeinket, az élővilágot, erdőinket, a mezőgazdasági terméshozamokat, építményeinket, lakókörnyezetünket, a lakosság egészségét és életminőségét egyaránt.
Tavak száradnak ki a vízhiány miatt – fotó: Drámai változások zajlanak Magyarországon is Hazánkban is egyre nyílvánvalóbb a baj: 2020-ban a folyóvizeink közül 37 már kiszáradófélben volt, a Duna-Tisza közén kb. 1000 kisebb-nagyobb tó tűnt el az elmúlt 100 évben. A vízhiány okozta problémát ráadásul az is tetézi, hogy az ország számos területén a felszíni vizek mellett a talajvíz is süllyedőben van.
A NÉS-2 tervezetében megfogalmazott cselekvési irányok megvalósítása mind a lakosság, mind a közszféra, mind a gazdálkodó szervezetek számára biztosítja, hogy az éghajlatváltozás mérséklésében vállalt arányos részvételük mellett, időben, tervezetten, és így költséghatékonyan legyenek képesek felkészülni a várható változásokra. A NÉS-2 vitaanyaga 2013. november 14-éig véleményezhető, itt.
A hulladékgazdálkodásról, a CEU-ról, a klímaváltozásról és a lakás-takarákpénztárak állami támogatásának megszüntetéséről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. MSZP: szüntessék meg a "nemzeti szemét zrt. "-t! Molnár Gyula (MSZP) a 2016-ban központosított hulladékgazdálkodás problémáira hívta fel a figyelmet. Elmondta, a cég 20 milliárd forint veszteséget halmozott fel, az egymilliárd forintért készített számlázószoftver nem működik, a zárszámadást nem tudták időben leadni, a behajtást pedig több milliárd forintért kiszervezték. Azt javasolta, szüntessék meg a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. -t, amelyet ő nemzeti szemét zrt. -nek nevezett, térítsék meg a károkat a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak. Adják vissza ezt a feladatot az önkormányzatoknak! - szorgalmazta. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: "szemét nem marad elszállítatlanul". A kormány abban a pillanatban intézkedett, amikor probléma merült fel - mutatott rá, és a közszolgáltatás kiszámítható üzemeltetésével indokolta az NHKV létrehozását.
A 2015 végén Párizsban tartott klímacsúcson elfogadott új globális, úgynevezett párizsi megállapodás nyomán viszont indokolttá vált a stratégia felülvizsgálata és átdolgozása, ez a munka fejeződött most be. Az összefoglaló szerint Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. 2021-2050 között minden évszakban szinte az ország egész területén 1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel számolnak a szakemberek. Az évszázad végére pedig a nyári hónapokban több mint 4 fokos melegedés is lehet. Az éves csapadékösszegben nem számítanak nagy változásra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy valószínűséggel átrendeződik: a nyári csapadék a következő évtizedekben 5, az évszázad végére akár 20 százalékkal is csökkenhet, míg ősszel és télen több csapadék várható a megszokottnál. Hosszabb szárazság nyáron, míg nagymennyiségű és intenzív csapadék inkább ősszel lesz gyakoribb. Az átdolgozott stratégia három fő részből áll. Az úgynevezett hazai dekarbonizációs útitervben rögzítik az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait.