Személyi igazolvánnyal is mehetünk Montenegróba. A felnőtteknek és a gyermekeknek is elegendő a határátlépéshez érvényes, új típusú, kártya formátumú személyi igazolvány. Nemcsak Montenegróban, hanem Szerbiában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában is elfogadják a személyit. Ne feledjük megkötni az utasbiztosítást. Utazás előtt ellenőrizzük okmányainkat! Személyi igazolvánnyal történő beutazás esetén a tartózkodás időtartama nem haladhatja meg a 30 napot. Montenegró Utazás Személyivel. Ideiglenes személyi igazolvánnyal nem lehet átlépni a határt. Montenegróba a magyar állampolgárok érvényes útlevél birtokában vízum nélkül utazhatnak be, és ott az első beutazás időpontjától számított 6 hónapon belül összesen legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak. A vízummentes beutazás a fenti időhatároknál hosszabb tartózkodásra, illetve munkavállalásra vagy egyéb jövedelemszerző tevékenységre nem jogosít, ahhoz külön engedélyre van szükség. Tartózkodási feltételek: a montenegrói idegenrendészeti szabályok alapján minden külföldi állampolgár az országba érkezését követő 24 órán belül köteles magát regisztrálni a helyi hatóságoknál.
Montenegró - Utazás, Szállás, Nyaralás és sok-sok Információ Kuba utazás Montenegro utazás Maui utazás Hawaii utazás Tahiti utazás MONTENEGRÓRÓL Montenegró ( Crna Gora) Európa legfiatalabb állama, 2006. június 3-án alakult. Bár kevésbé ismert, attraktív helynek számít, ahol az idegenforgalom még nem igazán fejlett. Itt az idő, hogy megismerjünk valami újat, ez esetben Montenegrót! A 13 812 km2-en elterülő állam a Balkáni-félsziget délnyugati részén található. Határos Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, Albániával és Szerbiával, partjait pedig az Adriai-tenger mossa. Menjünk vissza az időben és ismerkedjünk meg Montenegró történelmével. Az első államot ezen a területen még i. e. a ázadban az illírek alapították. Mintegy 100 évvel később a római hódítások során a római provincia, Dalmácia része lett. A területet aztán fokozatosan a szlovének kezdték benépesíteni, akik a ázadban megalapították a Duklja nevű államot. A ázadban Zeta környéke török fenhatóság alá került, amely mintegy 400 évig tartott.
figyelmeztetést. Ezen túlmenően a jogszabályban meghatározott esetekben a hatóság korlátozhatja a külföldre utazás jogát, így ezen igazolványok érvényességi ideje legfeljebb a külföldre utazási korlátozás idejéig tart. Az utazási jogosultság korlátozását már kibocsátott okmányban (chipben) utólagosan, elektronikusan nem lehet megtenni, tehát ezen embereknél az okmányt lecserélik. Idén január 1-től eddig 317 ilyen okmányt adott ki a KEK KH. A január 1-jével bevezetett új elektronikus személyazonosító igazolvány alkalmas tehát a korábbi okmányhoz hasonlóan külföldi utazásra az említett speciális esetek kivételével - hangsúlyozta a KEK KH.
Fejedelemségből királyság Károly ezért elhatározta, hogy fejedelemből királlyá koronáztatja magát. Ezen lépését a presztízskérdés mellett az ország nevében rejlő félreértések is indokolták. Hiába volt pár éve, 1877 óta független állam, a Románia megnevezés még mindig nem terjedt el, több nemzetközi okmányon még Dunai Fejedelemségekként szerepelt az állam (amely visszautalás az 1859-es Egyesült Fejedelemségek névre). Ezért a berlini kongresszus után a bukaresti parlament törvényt alkotott: 1881. május 10-én a két ház megszavazta azon törvényt, amely az országot fejdelemségből királysággá alakította. Román nemzeti ünnepek. A fejedelmet, Károlyt pedig királlyá koronázták. A ROMÁN ACÉLKORONA. FOTÓ: REREADER1996 / WIKIMEDIA COMMONS Az ország uralkodójának királyi koronáját a törököktől zsákmányolt ágyú acéljából öntötték. Ezzel is szimbolizálták a háborúval megszerzett függetlenséget. Május 10. a valódi román nemzeti ünnep Károlynak királlyá koronázását követően május 10. lett a román nemzeti ünnep egészen addig, amíg az ország államformája királyság volt.
Az érdekes, hogy a román nemzeti kánonban az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés jelentette Erdély Romániához való csatolásának napját, a trianoni szerződés jelentőségét kevés román ismeri. A kettő között a fő különbség: a nép akarata vagy a nagyhatalmak döntése vezetett Erdély "megszerzéséhez"? – hangsúlyozta Illyés Gergely. Kihirdette Klaus Johannis hétfőn a Besszarábia és Románia egyesülésének napját, március 27-ét nemzeti ünneppé nyilvánító törvényt. Az államelnöki hivatal közleménye szerint a kihirdetett törvénynek különleges jelentősége van, Románia történelmének egy nagyon fontos eseményéről emlékeznek meg. "1918. ROMÁN NEMZETI ÜNNEP ÉS MAGYAR GYÁSZ (1918. december 1.) | Nemzeti InternetFigyelő (NIF). március 27-én döntött az ország tanácsa Chişinăuban Besszarábia egyesüléséről Romániával. Ez a történelmi pillanat indította el a nagy egyesülés folyamatát, amely az 1918. december 1-jei nemzetgyűléssel zárult le, amikor az erdélyi, bánsági, máramarosi románok az egyesülésről döntöttek, amely által megalakult a modern román állam és amelynek 100 éves évfordulóját jövőben ünnepeljük (... ) Ugyanakkor Románia továbbra is támogatja a Moldovai Köztársaság felzárkózási folyamatát az Európai Unióhoz" - írja a közlemény.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amelyhez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A román ünnep betett a Magyar ünnepnek | 24.hu. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. Az elnök előbb alkotmányossági óvást emelt a jogszabály ellen, majd miután az alkotmánybíróság kifogásait elutasította, visszaküldte a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek. Miután a törvényhozás másodszor is változatlan formában erősítette meg a Trianon-törvényt, az államfő már nem tagadhatta meg hatályba léptetését. Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A románok háromszor is elveszítették a többségében általuk lakott Besszarábiát, 1940-ben és 1944-ben különösen kegyetlen körülmények között. A tartományban már a 19. században olyan kemény oroszosítás folyt, amihez a pár évtizednyi felszínes magyarosítás Erdélyben nem hasonlítható. Roman nemzeti ünnep . Sztálin pedig több hullámban tömeges deportálásokra adott parancsot: az érintettek nagyságrendje százezres, a halottaké több tízezres. Valamilyen módon a lakosság tizede súlyos megtorlás áldozata lett, sokszor csupán román identitása vagy vallásos hite miatt. Nyílt konfliktus Oroszországgal A román nacionalizmus moldovai törekvései akár az egész térség biztonságát fenyegethetik. December 1., Nagy-Románia ünnepe nem egy román "Keleti Svájcról" szól ma sem, hanem egy olyan kirekesztő nemzeti projektről, amibe a magyarság egyenlő nemzetként nem fér bele Erdélyben, mint ahogy a moldovai kisebbségek is csupán az asszimiláció célpontjai lennének. Ez még akkor is így van, ha az Európai Unió kék zászlajába csomagolják a dolgot, és díszítésnek ráraknak egy nagy NATO-emblémát.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.