Drága tündér, hova tüntél, ó te kedves Klementin? Elmerültél mindörökre, ó, hogy bánom, Klementin! Kis kacsáit, vízre vitte, kőbe botlott, s hirtelen Elmerült a hideg vízben, ködös őszi reggelen. Drága tündér, hova tüntél, ó te bájos Klementin, Elmerültél. Oh my darling clementine » Gyerekdalok Magyarul és Angolul. mindörökre, ó, hogy bánom, Klementin! Hogy s mint történt, nem tudom már, szívünk, látod, így feled, Kicsi húgod csókos ajka feledtette szép szemed. Drága tündér, hova tüntél, ó te árva Klementin, Elmerültél mindörökre, szörnyen bánom, Klementin! Magyar helyesírás ellenőrző Motorbérlés székesfehérvár Kerti ötletek gyerekeknek
Én itt egy igen egyszerű magyarázatot tudok elképzelni. A perc az rövid, a pillanat meg legalább háromszor olyan hosszú. Mivel gyakorlati jelentősége ebben a kifejezésben voltaképpen nincsen, hogy egy másodperc telt el vagy hatvan, feltehetőleg azért választotta a fordító ezt a szót, mert egyszerűen így jött ki a szájmozgás. Az örök kérdés: de hogy jön ez a poszthoz? (Forrás: Bernalte) A másikat nem is tudom, mennyire mondanám félrefordításnak. Inkább nem-utánanézésnek. Melyik rajzfilmsorozatban vált ismertté az "Ó, te drága Klementina" dal?. A főszereplő lányt Clementine-nak hívják, amire van szép magyar "megfelelő", a Klementina. Azt még megértem, hogy a nevet nem akarják lemagyarítani, hiszen én sem szeretem, ha az Arthurt Artúrnak mondják. (Csak hogy csúnyább példát ne említsek. ) Sajnos ott kezdődik a gond, hogy a filmben többször elhangzik az a bizonyos Klementinás dal a Foxi Maxiból. Amire van már magyar fordítás, az "Ó te drága, Klementina, bár tudnám, hogy merre jársz" kezdettel. A filmben viszont a következő hangzik el: "Ó te drága, kis Clementine, bár tudnám, hogy merre jársz".
Hosszú szakasz, rövid szakasz, ez is tőlünk függ. Az idő is a mi kreációnk. De ezt is persze csak mi érezzük valaminek és valamilyennek. Az időnek van ideje, már csak azért is, mert ő sincs egymagában. A tét egy intervallumon belül tét, nem összességében. Fogják fel szerencsejátéknak. Így írtam le a Malomban is. Például rulettnek. A rulettben mindig van győztes, ha más nem, a bank. Ha végtelen idő állna a rendelkezésükre, összességében végtelen sok pénzzel, végtelenül valószínű volna, hogy Önök nyernek. Legalább egyszer? Legalább egyszer. Onnantól Önök dönthetnék el, hogy akarják-e folytatni. "Nem unalmas ez, ha nem lehet veszíteni? " De bizony. Unalmas. Ezért vannak a szakaszok, és a rendelkezésre álló tőke ezért csak összességében végtelen. Izguljanak kicsit. Minden megmarad valahogyan – már leírtam fentebb –, ami volt. Önökben is megmarad minden. Így, vagy úgy, és valamikor hasznukra lesz. A Malom is a hasznukra lesz. Ha nem ebben a szakaszban, akkor abban. Nem én találtam fel a Bölcsek kövét.
Többnyire Tu–134-es és Tu–154-es gépekkel. A legnagyobb repülőgéptípus az Il–62 volt. Látvány a futópálya 05-ös, mezőkövesdi vége felől. Innen irány egyenesen a Szovjetunió! A futópálya 3500m hosszú és 80m széles. Kicsit porlad, de nem tűnik menthetetlennek. Amint az történelmi távlatból tekintve mára már kiderült, a szovjet csapatok itt állomásozása valóban ideiglenesnek bizonyult! (Csak az a kérdés, hogy mit tekintünk ideiglenesnek... ) Annak idején a török fedőnevű szerb nemzetiségű – janicsár – csapatok is "csak" ideiglenesen állomásoztak Hazánkban (150 évig); majd közülük sokan olyan jól érezték itt magukat, hogy az osztrák "felszabadító" támadás után itt is maradtak a Duna mentén, a Csepel szigeten és Szentendre környékén. (Forrás: Katona Tamás történész, Duna TV. ) A Taszáron és a környékén állomásozott amerikai csapatok előtt pedig le a kalappal, mert tényleg csak a legszükségesebb ideig állomásoztak Hazánkban! Azt pedig csak remélni tudom, hogy egyetlen egy politikai oldal sem fog soha többé Magyarország területére idegen, akár NATO fedőnevű – pl.
Nőként, tudósként a férfiak uralta világban: Marie Curie élete 2017. március 8., szerda, 13:00 Marie Curie nélkül ma kétségtelenül más lenne a világ. Élete és munkája nem csak a tudományos fejlődésre volt óriási hatással, de elősegítette a társadalmi konvenciók átalakulását is. Egy olyan korban élt, amikor a nők és férfiak közti egyenlőség valamiféle utópisztikus vízió volt csupán, amikor a nők hátrányos helyzete a közéletben, a művészetben és a tudományos világban is társadalmilag elfogadott volt. Sokat mondó tény, hogy a 17. században alapított Francia Akadémia a két Nobel-díja ellenére sem vette fel Marie Curie-t a tagjai közé. Csupán 1962-ben került sor először arra, hogy női tagot fogadjanak maguk közé. Egy tiszteletre méltó asszony - Francoise Giroud - Régikönyvek webáruház. Ma, a nemzetközi nőnap alkalmából annak a nőnek az életútjáról emlékezünk meg, akinek munkája lényegesen hozzájárult a 20. és 21. század világának alakulásához, tudományos és társadalmi vonatkozásban egyaránt. A lengyel származású Marie Curie volt a történelem során az első és máig egyetlen nő, aki két alkalommal is megkapta a Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területén végzett munkájáért, valamint az első nő, aki Franciaországban megkapta a doktori címét.
Maria Sklodowska, 16 éves Gyermekkor Maria Sklodowska, a nemzetközileg híres fizikus és kémikus Madame Marie Curie nőtté váló gyermek 1867. november 7- én született Varsóban. A család és a barátok szeretettel hívták Manyát, öt gyermek közül a legfiatalabb, általános iskolai végzettséget szerzett a helyi iskolákban és otthon szülei gondozásában, mindketten oktatók voltak. Gyerekként Manya tudományos képzésben részesült édesapjától, Ladislas Sklodowska-tól is, aki matematika és természettudományi középiskolai tanár volt. Manya édesanyja, Bronsitwa Sklodowska tuberkulózisban halt meg, amikor Manya csak 11 éves volt. Előtte már idősebb nővérét is elvesztette Typhus. Híres nők, akiknek érdemes felkeresni szülővárosát. E tragédiák ellenére Manya továbbra is kiválóan teljesített az iskolában, és a legmagasabb kitüntetéssel, 15 éves korában érettségizett. A diploma megszerzése után nem sokkal Maria-t olyan állapot sújtotta, amely a modern történészek szerint depresszió lehet, és egy évig vidéken élnek unokatestvéreivel, hogy felépüljön. Maria Curie (szélsőbal) édesapjával és két életben maradt nővérével 1890-től.
8. Marie Curie még a tudományos munkáiért kapott kitüntetéseket, így a Nobel-díjakat is felajánlotta a francia államnak, hogy hozzájáruljon a háborús erőfeszítésekhez. A "trófeákat" végül nem olvasztották be, a Francia Nemzeti Bank udvariasan elhárította a nagylelkű ajánlatot. 9. Marie Curie lánya, Irène Joliot-Curie anyjához hasonlóan Nobel-díjat kapott. A jeles kitüntetést férjével Frédéric Joliot-Curie-vel megosztottan vehette át 1935-ben, a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért. Marie Curie, a nő, akinek az hozta a legnagyobb elismerést, ami a halálát okozta. 10. Marie Curie 1934-ben aplasztikus anémiában hunyt el (a csontvelő elégtelen működése miatt nem termelődött megfelelő mennyiség vörösvérsejt). A betegség kialakulását azok a radioaktív anyagok okozták, amelyekkel Curie élete során dolgozott. A radioaktivitás káros hatását az élő szervezetre Curie sohasem ismerte el. Forrás: Mú
Az egyetemen matematikát, fizikát és kémiát tanult. 1893 júliusában fizikából, majd 1894 júliusában matematikából szerzett diplomát. Nem sokkal ezután találkozott egy társasági összejövetelen Pierre Curie-vel, aki akkoriban a Párizs Városi Alkalmazott Fizikai és Kémiai Főiskola oktatója volt. Még 1894 nyarán Maria hazalátogatott Varsóba azzal a céllal, hogy karrierjét hazájában folytassa. A krakkói egyetem azonban női mivolta miatt nem volt hajlandó alkalmazni. Az elutasítás után Maria visszatért Franciaországba, majd 1895-ben hozzáment Pierre Curie-hez. A házasság a két fizikust nemcsak a magánéletben, de a munkában is összekötötte. Szinte alig hagyták el közösen használt laboratóriumukat, minden szempontból egymás támaszai lettek. 1897-ben született meg első lányuk, Irène, 1904-ben pedig Ève. 1898-ban Pierre és Marie egy közös tanulmányt adott ki az általuk újonnan felfedezett kémiai elemről, amit az asszony hazája tiszteletére polóniumnak neveztek el. Fél évre rá publikálták a rádium felfedezését, amely pedig erős radioaktivitásáról kapta a nevét.
Káprázatos fényt árasztott a sötétben:egy nagyszerű nap feledhetetlen lezárása volt. " Eközben jól látta, hogy Curie keze "…a rádiumsugaraktól egészen gyulladt; igen fájdalmas állapotban van". [3] Művei [ szerkesztés] Összegyűjtött műveit 1908-ban adták ki. Francia 500 frankos bankjegy Marie és Pierre Curie portréjával, a típust 1995 és 2001 között bocsátották ki. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Prof. Curie killed in a Paris street, 20 April 1906, < > ↑ John Gribbin: 13, 8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419 ↑ Richard Rhodes, 1986: Az atombomba története. Park Könyvkiadó, Budapest, 2013. ISBN 978-963-530-959-7 p. 54. Források [ szerkesztés] Képek, rövid életrajzi leírás A hivatalos oldalán Prof. Curie killed in a Paris street. The New York Times, 1905. április 20. (Hozzáférés: 2013. november 24. ) Fehér György: Curie, Pierre. In: Vészits Ferencné (szerk.