A Fidesz, illetve a magyar kormánypártok választási győzelme várható volt, ennek mértéke azonban általános meglepetést okozott - így összegezhetők a külföldi televíziók első elemzései a magyar parlamenti választásokról. A német lapok szerint az orosz–ukrán háború alapvetően határozta meg a magyarországi választási kampányt, és az unióval folytatott csaták folytatását jövendölik – derül ki az Infostart külföldi sajtókörképéből. Fölényes választási győzelmét Orbán Viktor miniszterelnök arra használta fel, hogy hadat üzenjen az európai intézményeknek, amelyekkel előszeretettel száll harcba - hangsúlyozta a magyar választásokkal foglalkozó tudósításában Stefan Löwenstein, a német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) újság szakértője. Így látják külföldön a Fidesz kétharmados győzelmét - Portfolio.hu. Meglepetésként értékelte a lap szélsőjobboldali... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Korábban is egyértelmű jelei voltak annak, hogy Brüsszel be kíván avatkozni a magyarországi választásokba, azonban az Európai Bizottság most nyilvánosságra hozott javaslatcsomagja még a korábbi intervenciós kísérletekhez képest is szintlépésként értékelhető. Ezzel a lépésével a szerződések őreként definiált testület nemcsak a tagállami szuverenitás elvével megy szembe, hanem azon alapszerződésekkel is, melyek az európai integráció lényegét adják. A Bizottság egy olyan normacsomagot fogadott el, mely kizárólag egy célt szolgál: a nemzeti választásokba történő direkt beavatkozás lehetőségét. Kiindulva a múlt tapasztalataiból, az új eszköz alkalmazását is a jogállamisági jelentések kapcsán már megismert, a nemzetközi baloldali hálózat által következetesen alkalmazott kettős mérce fogja jellemezni - írja elemzésében a Századvég. Ezen a héten az EP-ben: holokauszt emléknap, szakbizottsági elnök-választás | Hírek | Európai Parlament. 2019. október 10-én állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament, melyben rögzítette, hogy a választásokba való külföldi beavatkozás sérti az emberek azon jogát, hogy közvetlenül vagy szabadon választott képviselőiken keresztül szóljanak bele országuk kormányzásába.
Cél továbbá az is, hogy az európai pártok tagállami szinten is látható tényezőkké váljanak. A probléma ezzel az, hogy az európai pártok tevékenységi körének az Európai Unióra kell korlátozódnia, nem pedig a nemzetállamokra, ugyanis az európai pártok nemzeti szervezetekként történő kezelése a szubszidiaritás alapelvével, ezzel együtt pedig az EUSz-szel (Az Európai Unió működéséről szóló szerződés) megy szembe. EP-választások: Több mint 800 külföldi szavazhat a szlovák jelöltekre | Paraméter. NGO-radar Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.
2020. december 5., szombat – 21:59 Kelet-európai idő szerint szombat este 20 óráig 81 ezer külföldön élő állampolgár szavazott a romániai parlamenti választásokon – derült ki az állandó választási hatóság (AEP) honlapján valós időben követhető részvételi adatokból. MTI Többségük személyesen jelent meg a több mint négymilliós diaszpóra számára berendezett 748 külföldi szavazókör valamelyikénél, ahol már (helyi idő szerint) szombat reggel 7 órakor megkezdődött a szavazás, valamivel több 21 ezer voks pedig levélben érkezett meg a csütörtök éjféli határidő lejárta előtt. A román diaszpóra körében amúgy sem népszerű levélvoksolás megbízhatósága körül újabb kételyek merültek fel, miután kiderült, hogy a postára feladott válaszborítékok több mint egyharmada nem érkezett meg a csütörtök éjféli határidő lejárta előtt. Constantin Mituletu-Buica, az AEP elnöke szombaton azt mondta: 35 ezer 880 külföldön élő román állampolgár adta le szavazatát, de csak 21 600 levélvoks jutott el időben a választási bizottsághoz, tehát több mint 14 ezer válaszboríték "valahol még úton lehet".
A holokauszt nemzetközi emléknapja A csütörtöki rendkívüli plenáris ülésen a képviselők tisztelegnek a holokauszt áldozatai előtt. Az emléknapot minden évben az auschwitzi náci tábor felszabadításának évfordulóján rendezik, mely idén volt 77 éve. Az eseményt Roberta Metsola, a Parlament elnöke nyitja meg, majd az EP-képviselőknek beszédet mond Margot Friedländer, 100 éves holokauszt-túlélő. Bizottságok A múlt heti EP-elnök -, alelnök- és quaestor-választás után a képviselők megválasztják a szakbizottságok elnökét és alelnökeit, akik koordinálják majd a szakbizottságok munkáját a következő két és fél évben. Minden EP-képviselő részt vesz a parlamenti szakbizottságokban, és mindegyik bizottság más-más szakpolitikai területet követ. A szakbizottságok jogalkotási javaslatokon dolgoznak, vitákat folytatnak az EU minisztereivel a végleges jogszabályszövegekről, saját kezdeményezésű jelentéseket készítenek, meghallgatásokat szerveznek és ellenőrzik más uniós intézmények munkáját. A helyreállítási tervek szerepelnek a gazdasági, valamint a foglalkoztatási és szociális szakbizottság keddi napirendjén.
A kormánypártok saját értékelését is felülmúlva nyerte meg a parlamenti választást a Fidesz. Az eredményt Orbán Viktor hatalmas győzelemként értékelte, és értékelő beszédében egész Európának üzent. Nyugaton természetesen nyomon követték a vasárnapi választásokat, és a kormánypártok kétharmados győzelme a nemzetközi címlapokra került. Minden vezető nyugat-európai lap és hírportál, hírügynökség beszámol a vasárnap lezajlott magyarországi parlamenti választásról. Kapcsolódó cikkünk 2022. 04. Választás 2022: tarolt a Fidesz, újra kétharmados kormányzás jön 2022. 03. Márki-Zay Péter elismerte a Fidesz győzelmét 2022. Nagyot nyert a Fidesz, megszólalt Orbán Viktor 2022. 04.... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Az EP a keleti stratégiai kommunikációs munkacsoport állandósítását, valamint költségvetésének jelentős megemelését sürgette, továbbá felszólította az internetes vállalatokat, hogy a szólásszabadság megőrzése mellett működjenek együtt a dezinformáció elleni fellépésben. (MTI)
A rendszerváltás óta lejátszódott folyamatok mégis olyan mértékű és horderejű változásokat eredményeztek a magánjogi viszonyok területén, hogy azok jogi rendezése átfogó reformot igényelt, és egy új Polgári Törvénykönyv megalkotását tette szükségessé. A régi Ptk. több mint száz kisebb-nagyobb módosításának négyötöde a politikai rendszerváltozás utáni időszakra esik. Egy új törvénykönyv megalkotása mindezek miatt elkerülhetetlenné vált. A polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24. 2013 évi v törvény ptk dapodik. ) Korm. határozat kiemelt, hogy a felülvizsgálat közvetlen célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő Polgári Törvénykönyv megalkotása; cél ezen túlmenően a jogbiztonság magasabb szintre emelése, a más törvényekkel, illetve jogszabályokkal való viszony, a főszabály-kivétel kapcsolatok áttekinthetőbbé, egyértelművé tétele, a jogkeresők eligazodásának megkönnyítése a személyi és vagyoni viszonyaikat meghatározó joganyagban; az új Ptk. legyen az 1990-től készült törvények szintézisével a civilisztika terén a rendszerváltás folyamatának egyfajta kodifikációs lezárása, összegzése.
Változás még, hogy az elévülést megszakító eljárás során, ha a végrehajtó határozatot hoz, az ebből fakadó követelés elévülését kizárólag annak megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmény szakítja meg. A követelés csődeljárásba való bejelentése is megszakítja az elévülést, mely szintén újként került felvételre a taxatív felsorolásba. Az értelmező rendelkezésekből kiderül az is, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásnak az elévülés megszakítása szempontjából a peres eljárásban született érdemi döntéssel azonos a hatálya, hiszen kimondja, hogy a törvény alkalmazásában bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás. 2013 évi v törvény ptk kemdikbud. Összességében tehát arra kell figyelni, hogy a kiegyenlítetlen követelések esetében ma már nem elég a felszólítás elküldése. Érdemi lépéseket kell tenni annak behajtása érdekében, azaz mielőbb meg kell indítani a peres vagy peren kívüli eljárást – ajánlják a Mazars szakemberei.
[4] A szerződési jog is módosult, elsősorban a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség szabályozásában végeztek a jogalkotók komolyabb módosításokat. Megjelentek különféle speciális szerződési formák (franchise, faktoring, pénzügyi lízing), és a jogszabály egyben létrehozta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartást, amelybe ezeket a szerződéseket be kell vezetni. [5] A családjog is változott, a korábban önálló családjogi törvényt beépítették a Ptk. -ba. A legkomolyabb változások a gyermekek elhelyezését, a szülői felügyeletet, házassági vagyonjogot érintették. Változtatások léptek életbe emellett az öröklési jogban, a személyiségi jogok terén is. Jelentősebb változások 2016-ban [ szerkesztés] 2016-ban a Polgári törvénykönyv módosításáról az alábbi törvényeket fogadta el az Országgyűlés: 2016. évi I. Polgári törvénykönyv – Wikipédia. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII.
Download Indonesia hatálybalépése előtt megkezdett, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartás – ideértve a mulasztást is – áll fenn, még akkor is, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik (2013. évi CLXXVII. ). A nem vagyoni kártérítés fogalmát és leírását a régi Ptk 354. §-ából az 1993. évi XCII. 2013 évi v törvény ptk terminal ru. törvény ugyan már korábban hatályon kívül helyezte, de a 355 §- ban foglaltak szerint a kárért felelős személy mind a vagyoni, mind a nem vagyoni kár megtérítésére köteles volt. Kártérítés címén pedig nem kizárólag a károsultat ért vagyoni, de a nem vagyoni hátrány csökkenéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges kárpótlás és költség, valamint a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés és az elmaradt vagyoni előny is megtérítendő volt. A régi Ptk szerinti nem vagyoni kártérítés jellemzően azzal járt együtt, hogy a károsult félnek bizonyítania kellett, hogy őt a sérelem kapcsán joghátrány érte. Ezzel szemben az új Ptk. 6:2.