Eredeti cím: King Arthur: Legend of the Sword Rendező: Guy Ritchie amerikai akció, kaland, dráma 126 perc 0 Megosztás Facebook Twitter Tumblr LinkedIn Email URL másolása Magyar mozi premier: 2017. 05. 11. Szereplők Charlie Hunnam Arthur Jude Law Vortigern Djimon Hounsou Bedivere Eric Bana Uther Astrid Bergès-Frisbey Mágus Annabelle Wallis Maggie Aidan Gillen Bill Freddie Fox Rubio További szereplők Craig McGinlay Percival Tom Wu George Geoff Bell John Kingsley Ben-Adir Nyirkos Neil Maskell Tik-Tak Mikael Persbrandt Szürkeszakáll Poppy Delevingne Igraine Katie McGrath Elsa Eline Powell szirén Hermione Corfield Michael McElhatton David Beckham Előzetesek, videók Kritikák, cikkek Charlie Hunnam szívesen újraforgatná az Arthur királyt: Elismeri, hogy a filmmel komoly gondok voltak 2020. 01. 16. Szerinte egy rossz casting volt a hibás Kapcsolódó / hasonló filmek Artúr király hasonló témájú film Fortune hadművelet - A nagy átverés ezt a filmet is Guy Ritchie rendezte Egy igazán dühös ember Úriemberek Az U. N. C. L. E. embere Ben és Jody hasonló kategóriájú film Az elfogás Az Északi Az űrsepregetők A kapitány küldetése Morbius Örökkévalók Gundala The Great Alaskan Race Tetszett a film?
A legjobb ingyen online felöltöztető flash game gyűjtemény - Öltöztetős-játé Angol nyelv Arthur, a gengszter Miért van szükség rebootokra? Oké, nincs rájuk szükség, és nem azért, amit szeretünk hangoztatni, de most a kedvemért tegyük fel a kérdést, amely a tegnap bejelentett Hellboy-reboot vagy Guy Ritchie Arthur királya nyomán sokakban felmerül. Márpedig az Arthur-legenda mozgóképes fejlődésénél jobb bizonyíték nincs arra, hogy Hollywood évtizedről évtizedre a kor és a közönség kívánalmainak megfelelően szabja újra ezt a látszólag századok óta érintetlenül létező történetet: a Titanic és a Farkasokkal táncoló fémjelezte 90-es években érzelmektől fűtött romantikus moziként, a Gladiátor és a Trója által meghatározott 2000-es években a történelmi földhözragadtságot képviselő akció-thrillerként, a CGI-parádék és a Marvel dominálta jelenkorunkban pedig egy vicces-önreflexív látványpornóként definiálták újra. Ez utóbbi azonban nem feltétlenül feltűnő, hiszen 2017 esszenciális Arthurja egyben Guy Ritchie esszenciális Arthurja is.
Igény szerint van benne ármány, szerelem, háború, mágia, sorsszerűség, vallási felhangok – isteni alapanyag. Az utolsó artúros szuperprodukció 2004-ben volt, miért ne lehetne most egy újabb – és nekem bejött Ritchie koncepciója, miszerint az Excaliburra érdemes király a londiniumi alvilágban nő fel. Kardos Arthur nálam odaférne Penge Borisz és Baptista Barry mellé. Ennyit ér IMDb: 7, 2 Rotten Tomatoes: 26% Metacritic: 41 Port: 6, 0 Index: 4/10 Viszont már az első jelenet eloszlat minden illúziót azt illetően, hogy a forgatókönyvírókat (Ritchie mellett az utóbbi filmjeiben tettestárs Lionel Wigram) menyire izgatta a mondakör. Amikor Mordred – aki az ismert feljegyzésekben hol Artúr törvénytelen fia, hol unokaöccse – egy egység sugarú gonosz varázslóként jelentik meg, aki óriás harci elefántokkal támad Camelotra, kétségünk nem lehet, hogy ez a film magasról tesz arra, hogy a kelta regékben mi áll. És valóban: ha a szereplők neveit lecserélnénk bármilyen jól hangzó szerepjátékos karakternévre, közepesen unalmas szabványfantasyt kapnánk, amiben csak egy-két jelenet emlékeztet a mondákra, és azok sem túl jelentőségteljesek (például az Excalibur kihúzásában az a leginkább grandiózus, ahogy a leendő királyt szívató őr – szerepében David Beckham – arca megnyúlik).
Ki hitte volna, de Stallone kiszállása mellett az is zavarja, hogy legutóbb rosszul volt megírva a szerepe. "És nem is játszottam igazán jól; lehet, hogy más nem így gondolja, de én nem hiszem, hogy komoly értéket adtam volna hozzá a filmhez. " Az Utóhatás megtörtént eseményeken alapuló sztorijában viszont többet látott. Egy olyan férfit játszik, akinek felesége és lánya egy repülőgép-katasztrófában meghaltak, a balesetért felelős légi irányítót pedig maga akarja felelősségre vonni. A másik főszereplő Scoot McNairy (12 év rabszolgaság, Batman Superman ellen, Argo-akció), szerepel még a filmben Maggie Grace (Elrabolva-filmek) és Kevin Zegers is. Wonder Woman (június 1. ) Az első női szuperhősfilmként hirdetik a Wonder Womant, aminek nemcsak a főszereplője (az izraeli Gal Gadot alakításában), hanem a rendezője is nő, a nagyszerű A rémről ismert Patty Jenkins. Nagyon sokat várnak ettől a filmtől, többek között azt, hogy az Acélember, a Batman Superman ellen és az Öngyilkos osztag (elsősorban kritikai és nem anyagi) kudarcai után végre elismerést hoz a DC-nek.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A Munka Törvénykönyve számos polgári jogi szabályt a munkaviszonyban is alkalmazni rendel. Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy a Ptk. mely szakaszai irányadóak a munkajogban is, ám a két törvény egybeolvasásával számos zavaró kérdés merülhet fel. Lássuk ennek példáit a munkajogi kárfelelősség kapcsán! A kárfelelősség kapcsán a Munka Törvénykönyve ( Mt. ) a következő, lakonikus tömörségű mondattal utal az alkalmazandó polgári jogi szabályokra: a kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518–534. § -a szabályait kell alkalmazni. Az "egyebekben" szó szerepeltetése arra utal, hogy minden olyan kérdésben, amelyet az Mt. nem szabályoz külön, a Ptk. az irányadó. Az Mt. Ügyvezetők általános kártérítési felelőssége - Ügyvezetők Klubja - cégvezetés, marketing, pénzügyek, munkaügyek. tehát speciális a Ptk. -hoz, mint általános szabályhoz képest. Így a felhívott Ptk. szabályok közül nem kell alkalmazni a munkáltatói kárfelelősségre azokat, amelyeket az Mt. eltérően rendez.
A szervezeti egység megszűnése esetén a kártérítés módosításánál a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabér-változás mértéke az irányadó. Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni a) az elmaradt jövedelem és a táppénz, b) az elmaradt jövedelem és a sérelem folytán csökkent kereset, c) az elmaradt jövedelem és a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás különbözetének megtérítése iránti igényt. Korlátozható a szerződésszegésért való felelősség?. Az elévülési időt, ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani. Az elévülési idő a a) a táppénz első fizetésének napjától, b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első alkalommal vezetett jövedelem kiesésben megmutatkozó károsodásra, c) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás folyósításának időpontjától kezdődik.
A kárért, a károsulttal szemben a lakás bérlője, a helyiség használója felelős. A helyiség lehet üzlethelyiség, raktár, iroda műhely stb. A használó tehát nem a tényleges használót jelenti,, hanem a használatra jogviszony alapján feljogosított személyt. Ha a lakást bérlőtársak használják, a felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges. A lakásba rövid időre befogadott vendégnek engedett használat esetén a felelősség fennmarad, ugyanakkor a lakásban jogosulatlanul tartózkodó személyért a bérlő, illetőleg a használó nem felel. A károsultnak a kártérítési felelősség megállapításához nem a károkozó személyét, hanem azt kell bizonyítania, hogy konkrétan melyik lakásból vagy helyiségből történt a tárgy kidobása, kiejtése vagy kiöntése. A bérlő vagy használó felelőssége másodlagos, egyszerű kezesi felelősségre változik [6:416. ] abban az esetben, ha megnevezi a károkozót. A bérlőnek, a használónak a felelőssége vétkességtől függetlenül fennáll minden olyan személy károkozásáért is, aki jogszerűen tartózkodik a lakásban vagy helyiségben (családtag, vendég, ügyfél, vevő stb. )
Az Mt. eltérő rendelkezései miatt biztosan nem kell alkalmazni a Ptk. következő szabályait, noha az utaló szabály ezeket is felhívja. A munkáltató kárfelelőssége objektív, ezért itt a felelősség jogalapjára és a kimentésre vonatkozó általános szabály nyilvánvalóan nem alkalmazható (Ptk. 6:519. §). Hasonlóan, a károsulti közrehatás esetén a kármegosztás arányára vonatkozó szabályt is félre kell tenni, hiszen ezt a Ptk. elsősorban a felróhatóság arányában állapítja meg, ami nem értelmezhető a munkáltató objektív felelőssége mellett [Ptk. 6:525. § (2) bek. ]. A munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó Mt. -beli szabályok relatív diszpozitívak, azoktól tehát mind kollektív szerződés, mind munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ez azt is jelenti, hogy a munkaviszonyban nincs mód a munkáltatói károkozásért való felelősség korlátozására vagy kizárására sem. Ugyanakkor a munkavállalói kárfelelősség esetén a munkavállalói felelősség Ptk. szerinti korlátozása vagy kizárása a munkavállaló javára szóló eltérésnek minősül, ezért lehetséges (Ptk.