Mindensetre, ami a háborús filmeket illeti, a Sötétség mélyén című Joseph Conrad kisregényből kiinduló, Apokalipszis most első, 1979-es premierje óta nagyon máshoz szokott. A háborús filmek hiperrealizmusa, az érzet, hogy ott vagyunk a csatamezőn, a golyók a fejünk felett süvítenek, a bajtársunk mellettünk hal meg, ma, főként a Ryan közlegény (Saving Private Ryan; 1998, Steven Spielberg) híres első húsz perce óta a legalapvetőbb nézői elvárás. Az Apokalipszis mindezt nem teljesíti, s noha Coppola eredetileg kalandfilmek szánta, a készítés közben nagyon más irányt vett. A rendező szó szerint is nagy árat fizetett érte, saját zsebéből állta a parttalanná váló forgatás költségeit. Az amerikai film a történetmesélésnek ma egyszerűbb, gyorsabb módozatait alkalmazza, vesztes gonoszokban és győztes hősökben érdekelt. Az Apokalipszis a maga idejében sem illeszkedett a sorba, dramaturgiája akkor is rendhagyó volt, mégis tömegfilmmé tudott válni. Apokalipszis most - rendezői változat (DVD). Nálunk is az volt annak idején. Budapesten akkor a legjobban felszerelt, fő premiermoziban, a Corvinban ment, és hetekig lehetett hallani az utcán: te, láttad az Apokalipszist?
Jelenetkép a filmből Forrás: Collection Christophel A maximalista Coppolát ugyanis frusztrálta, hogy a filmek a moziforgalmazásuk végeztével (ami olykor csak pár hétig tart) elérhetetlenné válnak (legalábbis a VHS és a DVD előtt így volt), az utólagos újravágás nála egy módszer a film életben tartására. Az Apokalipszis most esetében megkockáztatjuk, hogy az eredeti moziverzió jobb zsánerfilm, a "Redux" névre keresztelt rendezői változat pedig jobb szerzői film, mivel a plusz jelenetek, még ha próbára is teszik a nagyközönség türelmét, többet visszaadnak Coppola eredeti víziójából. Velük kevésbé áramvonalas az Apokalipszis most műfaji alkotásként, de szerzői műként nézve a komplexitása előnyére válik. Martin Sheen Forrás: Collection Christophel Olyan epizódokról van szó, amik kihagyásával a történet koherenciája nem csorbult, a film érthető maradt. A rendezői változatba bekerült jelenetek bemutatják például az őrült Kilgore ezredes (Robert Duvall) szatirikus szörfmániáját, több játékidőt kapnak a Playmate-ek és maga Kurtz is, de a legfontosabb újdonság a francia ültetvényt bemutató, több mint húsz perces, párbeszédekre épülő szcéna, amely történelmi távlatokba helyezi a cselekményt, a franciák ugyanis egy korábbi gyarmatosítás kvázi-kísérteteiként jelennek meg benne.
A vietnami háború idején játszódó történetben egy amerikai, vezérkari százados egy őrült parancsnok magánbirodalmába téved. Willard kapitány ( Martin Sheen) a saigoni CIA-tól azt a különleges megbízatást kapja, hogy likvidálja a nyilvánvalóan megőrült Kurtz ezredest ( Marlon Brando). Feladata könnyen az életébe kerülhet. Az ellenséges területeken keresztül el kell jutnia a kambodzsai határhoz, ahol a "zöldsapkás" ezredes már hosszú ideje a hegyekben él, és az őt istenként tisztelő bennszülöttekből magánhadsereget szervezett. Willard útja a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálomhoz hasonlít. Küldetése során szembesülnie kell, hogyan válik a vietnámi háború, és egyáltalán, maga a háború szándékos vagy félelem szülte esztelen vérengzéssé.
n Az éjfél gyermekei a mágikus realizmus szubkontinentális gurujává avatta, egy csapásra bekerült a legmagasabb angol irodalmi kánonba. A Sátáni versek nyomában kibontakozó nemzetközi botrány azután zárójelbe tett minden írói kvalitást: Rushdie emblematikus figurává, az alkotói szabadság bajnokává vált. Most végre itt a hírhedt könyv magyarul - az utolsó a sorban. Keresés 🔎 salman rushdie satani versek | Vásárolj online az eMAG.hu-n. Rushdie összes eddigi regénye megjelent már, de ezt az egyet sem az Európa Könyvkiadónak, sem az Ulpius-háznak nem akarózott megpiszkálnia. Tizenhat év után a kiadó és a fordító még mindig kénytelen anonimitásba burkolózni, mert noha Khatemi iráni elnök hét évvel ezelõtt elhatárolódott a fetvától - az íróra és a könyv kiadásában részt vállaló személyekre korábban kimondott halálos ítélettõl -, de rögvest akadt olyan fundamentalista szervezet, amely továbbra is vérdíjjal és mártíriummal kecsegteti azt, aki tartja magát a néhai ajatollah szavához. Jellemzõ, hogy a borítóra elöl, hátul és gerinc felõl is rányomták: "regény". Nem történelemkönyv, nem alternatív Korán, nem egy fûzfapoéta krampusz versei.
Mindez az istenkáromlást tiltó törvényben is megjelent, amely kizárólag a keresztény vallások megsértőire vonatkozott, míg a milliós muszlim közösséget figyelmen kívül hagyta (ezt a jogszabályt 2008-ban törölték el, az új már tekintettel van az egyéb vallások érzékenységére is). Amikor azonban Azhar arról kérdezi őket, megbántak-e bármit, nem igazán kap a kedvére való választ. Rushdie sátáni versek a magyar. Mobeen Azhar bradfordi iszlám vezetőkkel a filmben. Forrás: BBC2/Vice UK Azhar szerint ugyanis a Rushdie-botrány rendkívül rosszat tett a muszlimok ügyének: a Sun, a Daily Mail és egyéb szenzációhajhász lapok hathatós közreműködésével a muszlim egyenlő lett a vérszomjas, könyvégető, szakállas barbárral, viszont nem tudja kihúzni az akkori vezetőkből, hogy ezért ők is felelősnek tartják-e magukat, mert szerintük akkor és ott nem voltak más eszközeik. Egyetért Azharral Matthew Collins, a szélsőjobboldali Nemzeti Front azóta kilépett aktivistája, aki szerint a mozgalom nem is kaphatott volna ennél szebb ajándékot: az erőszakba torkolló muszlim tüntetések után özönleni kezdtek az érdeklődők, a Nemzeti Frontnak 40 százalékkal több jelentkezője lett, a szervezet pedig végre új ellenségképet kapott a "pakik" helyett: az iszlámot.