Új Ptk. hatályba lépése 2014. 03. 14. 11:46:45 Tisztelt Ügyfelünk! Bizonyára Ön is értesült róla, hogy a gazdasági élet szempontjából számos jelentős jogszabály módosul, illetve lép hatályba 2014. március 15-én. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: " Ctv. ") módosításai mellett kétségtelenül a legjelentősebb az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. törvény (továbbiakban " új Ptk. ") hatálybalépése. Jelen levelünk célja, hogy röviden felhívjuk figyelmét egyes releváns változásokra, módosításokra. Általános észrevételek A társaságok vonatkozásában a korábban különállóan szabályozott, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban " Gt. ") rendelkezései beillesztésre kerültek az új Ptk. -ba (új Ptk. III. könyv 1-7. fejezet). Az új Ptk. hatálybalépésének napja 2014. március 15-e. A hatálybalépéssel hatályát veszti a korábbi szabályozás, és a gazdasági társaságok működésére már az új Ptk. -t kell alkalmazni, azzal a megkötéssel, hogy a törvény hatálya a kft., az rt.
Ha egyéb okból módosul a létesítő okirat, akkor ezeket a javításokat is át kell azonban vezetni. Közkereseti társaságoknak és betéti társaságoknak legkésőbb 2015. március 15-től, míg korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok és egyesülések esetén 2016. március 15-től kell alkalmazniuk, ezt követően nem tartalmazhat a létesítő okiratuk a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. További könnyítés, hogy 3 millió Ft törzstőkével nem rendelkező korlátolt felelősségű társaságok is átvezethetik a szükséges változásokat a létesítő okiratukon, akkor is, ha az átmeneti időszak alatt nem döntenek arról, hogy az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban működnek tovább, és nem emelik meg törzstőkéjüket 3 millió Ft-ra. Amennyiben a szükséges módosításra kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatt kerül sor, úgy a cégeljárás-illeték és közzétételi díj megfizetése nélkül folytatható le. Vissza a fő kérdéshez: mikortól kell akkor megemelni a Kft.
A Ptké. – amely a Ptk. hatályba lépéséhez szükséges jogszabály – módosító indítványairól a tervek szerint a jövő héten szavaz az Országgyűlés. A köztársasági elnök által korábban visszaküldött polgári törvénykönyvet (Ptk. ) november 9-én fogadta el ismét az Országgyűlés a képviselők 192 igen és163 nem szavazatával, két tartózkodás mellett. Az ismételt szavazás előzménye az volt, hogy az új Ptk. -t Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá és nem hirdette ki, hanem október 13-án megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak. A november 9-én ismételten elfogadott új polgárjogi kódexhez szavazása során a szocialista és a szabad demokrata képviselők olyan módosító indítványokat hagytak jóvá, amelyek az államfő álláspontjával összhangban több ponton is változtattak az eredeti javaslaton. Változtattak például az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályokon, de az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztották a köztársasági elnök álláspontját.
– a régi Ptk-val ellentétben – már nem tartalmazza elévülést megszakító okként a jogosultnak a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítását. Figyelem! Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 50. § (1) bekezdése kimondja, hogy az új Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, az új Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra – ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – az új Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Tehát az új Ptk. hatályba lépését, azaz 2014. március 15. napját megelőzően keletkezett követelés esetén a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést. A 2014. napján vagy azt követően keletkezett követelés esetén a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést. dr. Teszéri-Rácz Ildikó adószakértő, adójogi szakjogász További hírek Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
nem tartalmazza a jogi személyek között a köztestületet, mint a jogi személyek sajátos típusát. A köztestületek szabályozása a Ptk. -ból átkerült az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló - ma már csak részben hatályos - 2006. évi LXV. törvénybe, a közalapítványokra vonatkozó szabályozás mellé. E törvény indoklása ennek okaként kifejti, hogy az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályozása a hatályos Ptk. szabályrendszerétől koncepcionálisan eltér, másrészről a köztestület közjogi személynek minősül, ezért magánjogi kódexben való elhelyezése nem indokolt. Ugyanakkor azonban számos jelenleg működő köztestület szabályozása a régi Ptk. -ban elhelyezett háttérszabályokhoz igazodik. Ebből a jogalkotó szerint az következik, hogy "a köztestület szabályainak a jogrendszerből való kivezetése csak az egyes köztestületek szabályozásának egyenkénti áttekintése és esetleges módosítása által lenne megvalósítható, amely felesleges jogalkotási tevékenységet indukálna".
Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 25. részében dr. Ritter Marianna ügyvéd, az iLex társalapítója ismerteti az új Ptk. egyik új jogintézményére, a sérelemdíjra vonatkozó legfontosabb szabályokat. A 2014. évtől hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben a korábban ellentmondásosan értelmezett és alkalmazott nem vagyoni kártérítés helyébe új jogintézmény, a sérelemdíj lépett. A sérelemdíj szabályozása kiemelkedő újdonság, mert szakít azzal a korábban évtizedeken keresztül fennálló, azaz meglehetősen állandónak tekinthető jogi szabályozási besorolással, amely az ilyen típusú jogsértést a kárfogalom körében rendelte kezelni. Az új Ptk. a személyiségi jogsértés áldozatát mentesíti a jogsértéssel együtt járó hátrány bekövetkeztére vonatkozó hosszadalmas és sokszor igen összetett bizonyítási eljárás lefolytatásától (természetesen a sérelem bekövetkeztének a tényét bizonyítani kell). A régi Ptk. (1959. évi IV. tv. ) 84 § (1) bekezdése e) pontja alapján – személyiségi jog megsértése esetén – nem vagyoni kártérítés volt követelhető, s ami nagyon fontos: követelhető ma is, a régi Ptk szabályai szerint, ha az új Ptk.
Sólyom László kérésére változott a szerkesztése annak, hogy a belátási képesség hiánya miatti általános semmisségi szabály a korábbi paragrafusból átkerül az általános szabályok közé, de változatlan tartalommal. Leegyszerűsödött és pontosabb lett a szövegezése – nem negatív, hanem pozitív meghatározással – annak, hogy a joggal való visszaélés pótlása csak a személy vagyoni viszonyaival összefüggő nyilatkozat megtagadása esetén állhat fenn. Egy megszűnő alapítvány vagyonáról szóló rendelkezéseknél pontosabb lett, hogy az alapító a megszűnés időpontjáig rendelkezhet a vagyonról; ezt a nyilvántartó bíróság teszi meg, ha az alapító ezzel a jogával nem élt. Megfogadva az államfő felhívását rögzítették: ha alapítványt végintézkedéssel hoznak létre, akkor ezt az alapítványt nem lehet örökösnek, csak hagyományosnak tekinteni, nehogy az induláskor vagyonhiány miatt következzen be a működésképtelenség. Részben megfogadva a köztársasági elnök jelzését a személyhez fűződő jogok védelménél az emberi méltósághoz való jogot beemelték a Ptk.
Fotó: Amint az ismert, szombaton vette kezdetét Debrecenben az U17-es női kosárlabda világbajnokság. Két nap elteltével összesen 16 mérkőzésen követhettük a csapatokat, melyek közül a magyar együttes kétszer lépett pályára. Az első találkozót a fizikális belgák ellen játszották mieink, akiket 55-39 -re vertek. Ezt követően Völgyi Péter vezetőedző tanítványai a villámgyors japánok ellen is megmutatták tudásukat, és végül 79-55 -es sikerrel zárták a találkozót. A hétfői nap a pihenéssel telik, s majd a hazai rendezésű világverseny a keddi napon folytatódik. Ekkor Magyarország Mexikó csapata ellen fog megmérkőzni 17:30-kor. Kosárlabda világbajnokság 2013 relatif. Addig is, lássuk, hogy teljesítettek a csapatok, illetve a játékosok ebben az elmúlt két napban: Az A-csoportban a magyar válogatott teljesítményéről már részletesen beszámoltunk. Völgyi Péter csapata eddig két mérkőzésből kettőt nyert, ami annyit tesz, hogy biztos csoportelsőként jut tovább. Kedden következik a Mexikó elleni találkozó, majd a B-csoport negyedik helyezettje lesz a rivális – nagy valószínűséggel Argentína együttese, mely eddig még nem rendelkezik győzelemmel.
Kína rendezi a 2019-es férfi kosárlabda-világbajnokságot. A világ legnépesebb országa a Fülöp-szigeteket előzte meg pénteken a nemzetközi szövetség (FIBA) tokiói szavazásán. Négy év múlva először áll majd 32 csapatból a vb mezőnye, a selejtezők pedig 18 hónap alatt zajlanak le. A rendező városok: Peking, Sanghaj, Sencsen, Kanton, Szucsou, Fosan, Vuhan és Tungkuan. A világbajnokságokat 1950-tõl kezdődően rendszerint négyévente rendezték, ám a FIBA tavaly, a spanyolországi torna után úgy döntött, hogy kitér a labdarúgó-vb elől. Franciaország nyerte a kosárlabda-vb bronzmeccsét. Ezért a következő kosár-vb-re nem 2018-ban, hanem egy évvel később kerül sor.
Helyszínek az egész Fülöp-szigeteken Pasay Quezon City Helyszínek a Manila metrón belül Cebu Bocaue M. Manila Mall of Asia Arena Intelligens Araneta Colosseum Kapacitás: 20 000 Kapacitás: 25 000 Cebu City Fülöp-szigeteki aréna Seaside City Arena (új helyszín) Kapacitás: 55 000 Kapacitás: 16 000 Végső ajánlattétel A végső ajánlatbemutatót Tokióban, 2015. augusztus 7-én tették meg. A filippínó rajongókat arra kérték, hogy a # PUSO2019 hashtaget tegyék fel a közösségi médiába, miközben a végső ajánlatot bemutatják. A licit a "szívverés" -re összpontosított, vagy arra, amit a licitáló csapat a filippínóiak kosárlabda iránti szenvedélyeként ír le. A pályázat emelte az ország "a világ közösségi média fővárosaként" való megjelölését is. 11 főből álló ajánlattevő csapatot Tokióba küldtek az utolsó ajánlati bemutatóra. Kosárlabda világbajnokság 2014 edition. Az ajánlattevő csapatot alkotó személyek a következők voltak: Recepció 2015. június 12-én rajongói gyűlést tartottak, hogy felhívják a figyelmet a fülöp-szigeteki kosárlabda szellemre az országban, a Smart Araneta Colosseum parkolójában.
Pontszegény mérkőzésen Franciaország 67-59-re legyőzte Ausztráliát, ezzel sorozatban másodszor lett világbajnoki bronzérmes. Az ausztrálok kezdték jobban a mérkőzést, a harmadik negyed elején már 15 ponttal is vezettek, az utolsó negyedórában azonban kosarat is alig dobtak, míg a franciák egyre gyorsabban és pontosabban játszottak. A két válogatott remek mérkőzést játszott egymással a középdöntős csoportban, akkor egy végletekig kiélezett küzdelem végén az ausztrálok nyertek 100-98-ra. Összefoglaló az U17-es világbajnokság első két játéknapjáról – WBASKET. A franciák a legutóbbi vb-n is a harmadik helyért játszhattak, akkor 95-93-ra verték Litvániát, Ausztrália viszont a férfi válogatott történetének első vb-érméért lépett pályára. Mindkét csapat két-két NBA-kosarassal a kezdő ötösben állt fel, az európaiaknál Evan Fournier (Orlando Magic) és Vincent Poirier (Boston Celtics), míg a másik oldalon Joe Ingles (Utah Jazz) és Matthew Dellavedova (Cleveland Cavliers) volt a pályán, az első negyedben azonban a cseréként pályára lépő San Antonio Spurs-irányító, Patty Mills volt a mezőny legjobbja, aki nyolc ponttal zárta az első tíz percet.
Eredmény, bronzmérkőzés: Franciaország–Ausztrália 67-59 (11-16, 10-14, 21-16, 25-13) A világbajnokság döntőjét Argentína–Spanyolország találkozót rendeznek 14 órai kezdéssel. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.