Kifejezetten tetszik a kötet külalakja: a barnás tónusú papír, a barna, különleges típusú betűk, a szövegek és képek összhangja. A térbeli ábrák talán - és ezt komplexitásuknak tudom be - egy kicsit nehezen bontakoznak ki teljes pompájukban, ám ha türelmesek vagyunk, elnyerjük méltó jutalmunkat. Sokat lehetne vitatkozni arról, ki vagy mi is volt valójában Leonardo da Vinci, azt azonban senki nem vitathatja, hogy munkássága komoly hatással volt az utána következő századokra.
Búvárruha A borotvaélesség lehet a nemzet legjobb nemzetvédelmi mechanizmusa, ezért nem meglepő, hogy Da Vincit a hadsereg alkalmazta, hogy megtalálják a háborús esélyek növelésének módjait. Eredetileg a betolakodó hajók elhárítására tervezték, és Da Vinci búvárruhája lehetővé tette a férfiak számára, hogy egy kis víz alatti szabotázsban vegyenek részt azáltal, hogy lyukakat vágnak az ellenség testének aljára. Sajnos a légzőtömlővel és üvegszemüvegekkel ellátott dizájnra akkor még nem volt szükség, és csak a tervezés szakaszában merült volna fel. Leonardo Da Vinci találmányai: A páncélos tank Da Vinci egy újabb, katasztrófaháborús tervei közül elsőként tervezett páncélos harckocsit. Miközben a milánói hercegnél dolgozott, létrehozott egy páncélozott harci gépet, 36 fegyverrel kiegészítve, nyolc ember vezetésével. Elméletileg gyakorlatilag legyőzhetetlen volt. A diagram azonban hibát tartalmazott: a fogaskerekek miatt az első és a hátsó kerekek ellentétes irányba mozogtak. Hihetetlen, hogy a történészek kételkednek abban, hogy tévedésből eredő hibáról volt szó; inkább úgy gondolják, hogy stratégiai tervezési taktika lehetett az, amely maga Da Vincit tette egyedüli személyként, aki megfelelően össze tudta szerelni a harckocsit, így tartva a harckocsit az ellenség keze alól.
Miket talált fel Leonardo da Vinci? A kérdés jogos, a válasz pedig itt van. Géppisztoly A hagyományos ágyú tűzerőjének növelésére tett kísérletként Leonardo da Vinci egy többcsövű ágyút talált ki, amelyet el lehetett forgatni, hogy egy sor muskétát lőhessen ki, miközben egy másikat éppen töltöttek. Emellett a legyező alakú kialakítás lehetővé tette, hogy a gép kiszélesítse a tűzterét, és a lehető leghatékonyabban támadhassa az előrenyomuló csapatot. Leonardo koncepcióját végül a 19. században géppuskaként használták kereskedelmi célokra. Ejtőernyő Egy másik Leonardo da Vincinek tulajdonított találmány az ejtőernyő, amit a mester a 15. században vázolt fel és tervezett meg. Tervezése azonban – nyilvánvalóan – teljesen különbözött a modern ejtőernyőtől. Leonardo ejtőernyője egy lezárt vászondarabból állt, amelyet egy körülbelül hét méter hosszú, fából készült piramisszerkezet tartott nyitva. Szerinte ez lehetővé tette volna, hogy az ember bármilyen magasságból levethesse magát anélkül, hogy bármilyen sérülést szenvedne.
#huszadikszázad #privátfotó #Fortepan Szeptember végéig még látogatható a nagyszerű hangulatú fotókiállítás! A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállított képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Az adott kor, melyben készültek, sokféle módon, számos rétegben jelenik meg ezeken a képeken, de a hangsúlyt a gyűjtemény gerincét adó privát fotókon keresztül az átlagember nézőpontja és életeseményei kapják. A Fortepan digitális gyűjtemény 110 ezernél is több fényképét két középiskolai osztálytárs, Tamási Miklós és Szepessy Ákos kezdték el gyűjteni még az 1980-as években. A kidobált, ócskapiacokon felbukkanó amatőr fotók és negatívok rendszeres, de esetleges gyűjtögetése után 2010-ben indították el internetes oldalukat 5000 digitalizált fotó közzétételével. Hamarosan sok magánember és közintézmény is csatlakozott a mára 600 fősre dagadt adományozói körhöz, akiknek képeivel havonta bővül az archívum.
Külön történetet képeznek a háborúban szétlőtt Budapest képei, vagy a hidegháborús évek honvédelmi tartalmú ifjúsági sportjai. De nagyobb egységet alkotnak az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveiben készült sztereofotók, képek a Sztálin-szobor 1956-os ledöntéséről, az 1970-80-as évek lázadó ifjúságát megmutató fényképek, vagy az ingázó munkásokról készült, betiltott fotók 1964-ből. A tizenhat történet, a hozzájuk tartozó fotókkal és az ezeket kiegészítő tárgyakkal a kiállításban egy-egy önálló installációban jelenik meg. A tárlat egy évszázadnyi közös múltunkban kalandozva frissíti fel memóriánkat a közvetve-közvetlenül hozzánk kötődő emlékekről, pontosan úgy, ahogyan Rakovszky Zsuzsa fogalmaz Fortepan című verseskötetében: "minden múlt a múltam". Az alábbi oldalon a kiállításhoz kapcsolódó videós tartalmakat gyűjtöttük össze. A kiállítás kurátora: Virágvölgyi István Társkurátor: Tamási Miklós Kurátorasszisztens: Madár Mária A tárlathoz magyar és angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus készül.
A tizenhat történet, a hozzájuk tartozó fotókkal és az ezeket kiegészítő tárgyakkal a kiállításban egy-egy önálló installációban jelenik meg. A tárlat egy évszázadnyi közös múltunkban kalandozva frissíti fel memóriánkat a közvetve-közvetlenül hozzánk kötődő emlékekről, pontosan úgy, ahogyan Rakovszky Zsuzsa fogalmaz Fortepan című verseskötetében: "minden múlt a múltam". A kiállítás kurátora: Virágvölgyi István Társkurátor: Tamási Miklós Kurátorasszisztens: Madár Mária A tárlathoz magyar és angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus készül. MINDEN MÚLT A MÚLTAM #HUSZADIKSZÁZAD #PRIVÁTFOTÓ #FORTEPAN Magyar Nemzeti Galéria, A épület, 2019. április 17. – augusztus 25. képzőművészet, kiállítás 2019-04-05 15:00 építészet, iparművészet, külföld, múzeum 2019-04-07 15:00 kiállítás 2019-04-04 16:00
A kétszáz fényképen először gyerekek, azután fiatalok, majd felnőttek és végül idősek a bemutatott fényképek főszereplői. Mivel az életkor a fő szervező elem, ez nagyszerű lehetőséget teremt a különböző korok – és persze különböző társadalmi rétegek – gyerekeinek, fiataljainak, felnőttjeinek és időseinek összehasonlítására. Milyen volt húsz évesnek lenni a boldog békeidőkben vagy a háború után, esetleg a hetvenes években? Arcok, sorsok mutatkoznak meg a fekete-fehér fotókon keresztül. Valamennyire alakíthatjuk az életünket, de az a tény, hogy mely korba születtünk sokban előre meghatározza sorsunkat. A Szilágyi Dezső téri templom Budapest I. kerületében. Teleki Pál érkezik Horthy István esküvőjére 1940-ben (Forrás: Fortepan) Ötvenhatosok tere (Sztálin tér) Budapest XIV. kerületében, a Sztálin-szobor maradványa 1956-ban (Forrás: Fortepan) Maskarába öltözött gyerekek az 1930-as években és az 1960-as években (Forrás: Fortepan) Budapesti látképek a kiállítás tablóján (Fotó:) A Kacsa utca a Horvát utcából nézve Budapest II.