Megjelenés időpontja 2022. 02. 19 - 13:50 Ez a cikk több, mint 4 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek. Kossuth Zsuzsa születésnapja emlékére a magyar ápolókat február 19-én ünnepeljük. Az országgyűlés megerősítette és hivatalosan is a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította ezt a napot, 2014. évi határozatával. Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedőbb alakja Kossuth Zsuzsanna (1817-1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli, többek között Egerben is. Ő volt hazánk első országos főápolónője, aki tevékenységét Florence Nightingale-nél (brit ápoló, 1907-ben becsületrendet kapott munkásságáért) előbb kezdte meg, már az 1848-as harcokban megszervezte a hadisebesültek ellátását. Magyar ápolók napja. Az ápolói hivatás hitvallását a következőkben fogalmazta meg: "Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt". A Magyarországi Betegápolók Országos Egyesülete 1906-ban alakult meg. Ezen a napon ünnepélyes keretek között, kitüntetésekkel méltányolják a kiemelkedő teljesítményt nyújtó ápoló dolgozókat.
A Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére február 19-e 2014 óta hivatalosan is a Magyar Ápolók Napja!
A koronavírus-járvány harmadik hullámának idején álljunk meg egy pillanatra, és mondjunk köszönetet az ápolóknak, akik a gyógyítómunka alappillérei. Nap mint nap megtapasztalhatjuk a fáradhatatlan, áldozatkész, emberfeletti munkájukat, amint szakértelmükkel, felelősségtudattal, szeretetteljes odaadással gondozzák a betegeket és a vírussal megfertőzötteket, kockára téve saját egészségüket is. Ápolók napja: ígéretekben nincs hiány | Új Szó Nálunk | Regionális magyar hírportál. Ferenc pápa "simogató kéz"-ként említi őket egy helyütt, akik "az élet védelmezői és szolgálói, akik a szükséges terápiák végrehajtása közben bátorítást, reményt és bizakodást nyújtanak". Nélkülözhetetlen munkájukat, helytállásukat ez úton is köszönjük, kitartást és jó egészséget kívánunk valamennyi ápolónak! Bíró Bernadett
De szerepe nem csak ebben volt lényeges: mivel országszerte csodálat övezte, példáját követve fiatal nők tömegei választották hivatásukként az ápolást. Ezek után már a gazdagabb családokban sem volt elítélendő, hogy valaki ennek a szakmának szentelje az életét. Kossuth Zsuzsanna – az első magyar főápolónő Az 1848–49-es szabadságharc elején a harcokban megsebesült és kórházba került katonákat a harcra nem alkalmas férfiak ápolták. Az 1849-ben még csak segélyezés céljából alapított Nőegyletben Kossuth Lajos felesége mellett húga, Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna is fontos szerepet játszott. Az ápolók ott vannak életünk kezdetén és az elmúlás pillanatában. A forradalmi hadsereg szervezésekor a kontinensen egyedülálló módon létrehoztak egy ápolási-gyógyítási szervezetet – az így kialakult tábori kórházak a frontvonalakat követték. Új elem volt az ellátásban, hogy önkénteseket toboroztak az ápolásra, és már nők jelentkezését is várták. Kossuth Lajos 1849 áprilisában nevezte ki legfiatalabb húgát a tábori kórházak főápolónőjének ezekkel a szavakkal: "Erősen meg vagyok győződve, hogy általánosan elismert szelíd keblednek ösztönét követve sérült vitézeinknek a kórodákbani ápolása körül akként intézkedel, mint egy anyától, testvértől s honunk hű leányától méltán megvárhatni. "
Köszönet az áldozatos munkájukért!
Ezúton köszöntjük a Szent Pantaleon Kórház ápolóit, egészségügyi dolgozóit, megköszönve a mindennapokban nyújtott áldozatos munkájukat, különösen e nehéz helyzetben, a járvány idején tanúsított lelkiismeretes helytállásukat - áll a Szent Pantaleon Kórház közleményében.
A 13. havi cafeteria és illetményrendszer bevezetése a szakdolgozók körében. Továbbá az egészségügyi ágazati gyógyszer program elindítása: akik egy életen át gyógyítottak, ápoltak, beteget láttak el, nyugdíj után ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják kifizetni a gyógyszereiket. A közfinanszírozott és a magánegészségügy szabályozott együttműködését kell megvalósítani. Magyar Ápolók Napja | B.-A.-Z. Megyei Központi Kórház. Egy, közös egészségügyre van szükségünk, a közellátás megfelelő szinten tartásával, a köz- és magán jól szabályozott, egymást segítő együttműködésével. A fentiek érdekében azonnali szakmai párbeszédre, tárgyalások megkezdésére és intézkedésekre van szükség, mind a járványkezelés hatékonyságának javítása, mind pedig a közellátás működőképességének megtartása érdekében. Az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara ezzel a videóval köszönti az ápolókat: Támogassa az -ot Az nem valamivel, valakikkel szemben, hanem egyetlen eszmével azonosulva határozza meg önmagát, ez a tisztességes újságírás, amit olvasói naponta számon is kérhetnek tőle.
November 19-én tartóztatták le a szabadságharcos Molnár Józseffel együtt (aki Gyöngyösi Miklóssal, vagy becenevén Pirivel együtt bevitte a kórházba Kollár Istvánt). A vádirat szerint a gyilkosság összefüggött Angyalék lebukásával és elhurcolásával. Látogatási tilalmat rendeltek el a járványhelyzet miatt az egyik budapesti kórház két osztályán - Propeller. A csoport több más tagját, köztük Obersovszkyt és Gálit december 5-én és 6-án vitték el. A Fiumei úti épület utoljára 1984-ben kapott teljes felújítást. Ami a belső terek átépítésével, többek között új nyílászárók beépítésével, valamint a műemléki részletek teljes eltávolításával járt. 2007-ben a Péterfy Sándor utcai kórházzal összevonásra került a Szövetség utcai Toxikológiai és Pszichiátrai telephellyel (Erzsébet Kórház) együtt az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) is. Szervezeti felépítése Szerkesztés A Péterfy utcai kórház teljes ágyszáma 1991-ben 1235 volt.
Itt készült az Élünk című folyóirat és innen szervezték a nagy tömegeket megmozgató 1956. december 4-i nőtüntetést (bár a Péterfy kórháziak egy része addigra egy razzia következtében már lebukott). November 16-án a kommunista karhatalom a kórház alagsorából gyűjtötte be egy razziában a forradalmár fiatalok egy csoportját. A beteg Angyal, akit ekkor a kórház második emeletén kezeltek, lerohant, hogy társai szabadon bocsátását követelje, és innen vitték el őt is. (Alig két évvel később kivégezték. A hatalom elfogása után napokig nem tudta, hogy a Tűzoltó utcai ellenálló csoport vezetője került a kezükbe a kórházból. ) Az alagsorban készült a szovjet bevonulás után a híres röplap, amelyben ez állt: "Az árulók között utolsó a sorban: K Á D Á R J Á N O S! Bűnei ezerszer nagyobbak, mint minden elődjének: nemzetirtás, hazaárulás, gyávaság! A halottak nevében, a magyar és orosz nép halottai nevében egyaránt vádoljuk és vonjuk felelősségre Őt és gazdáit, a szovjet kormány felelős vezetőit! " A kórházban történt 1956. november 18-án az az állítólagos gyilkosság – Kollár István megölése –, amely miatt kivégezték Tóth Ilona orvostanhallgatót, aki november 4-e és november 18-a közt a kórház ideiglenes vezetője volt.
A lépcsőházak üvegbeton falakon át kapták a megvilágítást. A második világháborút követően további osztályokat szerveztek a kórházban, s 1951-ben itt valósították meg először a korban modernnek számító kórház–rendelőintézeti egységet. A 20. század második felében az Észak-Pest egészségügyi ellátását biztosító vezető kórház lett, amelynek 1969-ben szervezeti részlege lett a szintén nagy múltú Szövetség Utcai Kórház. Ugyanakkor a Péterfy utcai intézet ellátandó területének egy részét az Uzsoki Utcai Kórháznak adta át. Az 1956-os forradalom napjaiban a kórház a szabadságharcosok egyik fontos élelmiszer- és gyógyszerellátó központja volt, amelynek nyomdájában röplapokat és az Élünk című folyóirat számait nyomtatták. Innen szállított élelmiszert és kötszert többek között Angyal István a forradalom idején a felkelőknek és a rászoruló gyermekes családoknak. November 8-ától Angyal a kórházban másokkal együtt röpiratokat szövegezett, sokszorosított. A lázadó budapesti értelmiség számos ismert alakja gyűlt össze a kórházban: Szirmai Ottó, Obersovszky Gyula, Gáli József, Eörsi István.