Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét harmincnál is több nyelvre fordították le, több helyen is kötelező olvasmánnyá vált. Eddig öt alkalommal filmesítették meg, először 1917-ben, majd 1924-ben, készült belőle hollywoodi (Frank Borzage: No Greater Glory, 1934) és olasz verzió is, de mindmáig Fábri Zoltán 1969-es adaptációja számít etalonnak. A megfilmesítési jogokkal Bohém Endre amerikai koproducer rendelkezett, az ő kérésére játszották a gyerekszereplőket angol fiatalok, akiket egy londoni színészképző iskolából válogattak ki. Bohém szerette volna megváltoztatni a történet befejezését, nála Nemecsek nem halt volna meg, de Fábri regényhű adaptációban gondolkodott, és végül az ő akarata érvényesült. A Pál utcai fiúk akár kakukktojásnak is tűnhetne a rendező életművében, de valójában könnyedén beilleszthető legjelentősebb művei közé, amelyek a Hannibál tanár úr -tól Az ötödik pecsét -ig egyaránt a kisemberek, a gyengék kálváriájáról szólnak, és arról, hogy a hatalmasokkal szembeni konfliktusokból ki lehet ép gerinccel, erkölcsileg győztesen kerülni.
színes magyar-amerikai játékfilm, 1968, rendező: Fábri Zoltán író: Molnár Ferenc, forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Bohém Endre, operatőr: Illés György, főszereplők: Anthony Kemp, William Burleigh, Törőcsik Mari, Paál László, Pécsi Sándor, John Moulder Brown, 120 perc, felújítás: 4K restaurált A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? A századelőn járunk, a budapesti VIII. kerületben két kisdiák csapat vetélkedik egymással. A Pál utcai grundon játszó gyerekek tudomást szereznek róla, hogy a fűvészkertben bandázó vörösingesek, élükön Áts Ferivel (Julian Holdway), támadásra készülnek ellenük. Bokát (William Burleigh) választják vezérnek, mindenki tiszti rangot kap, egyedül a vézna Nemecsek Ernő (Anthony Kemp) marad közlegény, akit ráadásul később igaztalanul árulással vádolnak. Hűségét bizonyítandó, a kisfiú egy később végzetesnek bizonyuló partizánakcióra indul, majd elérkezik a nagy csata napja is. Mitől különleges?
Itt például a Tajvani-szoros minapi konfliktusára utalt, a stratégiai fontosságú átjáróra nemrég gyakorlatilag jogot formált Kína, amit Tajvan visszautasított és egy az egyben közölte, az nemzetközi vízi útvonal, és amerikai hadihajók nyugodtan áthaladhatnak rajta. Kína gazdasági segítsége azonban még nem menti meg az oroszokat. – Lehet, hogy támogatólag több olajat vesz majd Kína az oroszoktól a közöttük futó vezetékeken. De az a 10-15 millió köbméter nem fajsúlyos mennyiség – jegyezte meg Tarjányi Péter. Tény, hogy az orosz-kínai kapcsolatok egyre szorosabbak lettek – sőt, épp a napokban adtak át egy hidat is a két ország határán –, kereskedelmüket megduplázták, Kína orosz importja még a háború közben is 56 százalékkal nőtt. Még elterjedt az is, hogy Kína katonai felszerelésekkel segít az oroszoknak, de a kommunista állam ezt amerikai dezinformációnak minősítette. Érdekesség, hogy Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping épp az ukrán invázió előtt három héttel tartott csúcstalálkozót, de állítólag a kínai fél nem tudott arról, hogy mit is tervez valójában az orosz elnök.
Kérdezni a vásárlás előtt a legjobb. TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Címkék: De valóban megért Párizs egy misét? Művelődés Nem árt tudni Paris vaut bien une messe. Párizs megér egy misét. szállóige Szuhay-Havas Ervin
Lefújja ott, itt meg nem, ez már az első félidőben is szembeötlő volt. De a legérdekesebb, ami a mai napig a előttem van: a büntető szituációnál (ami tökéletesen egyértelmű volt, pont előttem történt, és kizárólag azt figyeltem már a beindulásnál, hogy Sirigu bele tud-e érni a labdába) kivárt, mintha azon vacillálna, hogy ezt el merje-e engedni. Legalább 2-3 másodperc volt, és konkrétan látszott a fején, hogy bajban van… Nem állítok semmit, de az teljesen biztos, hogy nem szívesen fújta meg. Ibra gólja még a másik sarokból is gyanús volt, de a legvérlázítóbb, amikor a két védőnk összefejelt, és nem engedte vissza őket egy PSG szögletnél (ami előtt Alvest lerúgták, és alig bicegett vissza), így hét és fél emberrel kellett kivédekeznünk azt a szögletet (ebből lett a gól is). Ez ráadásul ellentétes a szabálykönyvvel, a klub hivatalos panaszt is tett a mai nap, ha jól láttam. [szerk. megj. : megerősítem a hírt] A büntető után a boldog Barca tábor az Au revoir Paris Saint-Germain-nel búcsúzott a hazaikatól, én már akkor is kicsit korainak éreztem, de igazából nem volt benne az egyenlítés.
Ez meg is látszik a rendezőn, aki látszólag kényelmesen mozog és irányítja szereplőit a belső terekben, de az impozáns csatáknál már csak önmagát ismétli. A 60. Berlinalén debütált IV. Henrik nem annyira történelmi alapokon, hanem sokkal inkább egy lektűrön nyugszik. Ezt a film nyíltan fel is vállalja már az elején, amikor maga Nostradamus jósolja meg a kis Henrik nagyléptékű jövőjét. Minden van itt, ami a régivágású francia kosztümös filmekre jellemző, éppenséggel egy-két videoklipes trip, a véresebb gyilok és a szabadabb, szado-mazo szexus az, amiben eltér a film a 60-as évek esztétikájától. Van ármánykodó ősanya Medici Katalin (Hannelore Hoger) képében és egy emberöltőnyi időn át a főhős mellett kitartó jóbarátok, Agrippa D'Aubiginé (Joachim Król) és Guillaume du Bartas (Andreas Schmidt) személyében. Aztán akad még a királyi karizmájában fogyatékos (itt még avíttasan a homoszexualitás annak számít) III. Henrik (Devid Striesow) és rengeteg szép nő, akiket hol a szépségükért, hol csak a vágyért csalogat ágyába a főszereplő.