- Hogy jobban bekaphassalak! Alighogy kimondta, egy ugrással kint termett a farkas az ágyból, és bekapta szegény kis Piroskát. Aztán, mint aki dolgát jól végezte, visszafeküdt és elaludt. Álmában olyan horkolást csapott, hogy csak úgy rezegtek tőle a kis ház ablakai. A vadásznak éppen arra vitt az útja. Ahogy meghallotta a nagy fűrészelést, csodálkozva állt meg. "Ejnye, hogy horkol ez az öregasszony - gondolta. - Csak nincs valami baja? " Bement a szobába, odalépett az ágyhoz; hát látja, hogy a farkas fekszik benne! - Megvagy, vén gonosztevő! - kiáltotta. - Mennyit kerestelek! Kapta a puskáját, le akarta puffantani. Már-már elhúzta a ravaszt, de akkor eszébe jutott: hátha a farkas megette a nagymamát! Nem lőtt rá, hanem előkereste a fiókból az ollót, fölvágta a vén ragadozó hasát, és kiszabadította Piroskát is meg a nagymamát is. Szegény öreg alig pihegett már; Piroska meg, ahogy kikerült a napvilágra, felsóhajtott: - Jaj, de féltem! Olyan sötét volt a farkas gyomrában! Köveket hoztak, megtömték velük a farkas hasát, aztán a vadász összevarrta a bőrét.
A Piroska és a farkas (eredeti: Le Petit Chaperon rouge) egy európai népmese, amelyet először Charles Perrault tett közzé, tőle vették át a Grimm fivérek is. A mesének sokféle változata ismert, melyek közös gyökerének Aiszóposz egy fabuláját tartják. A mese a bevezető rész nyitóidézetének forrása. 1 Történet 1. 1 A Piroskáról, a piros sapkás (vagy köpenyes) kislányról szól, aki elment a nagymamájához, ám útközben találkozott a farkassal, aki letérítette az útról – vagy rövidebb utat javasolt, vagy elküldte virágokat szedni. A farkas elment a nagymamához, azt hazudta, hogy ő Piroska, bekéredzkedett, és felfalta a nagymamát. Amikor Piroska megérkezett a nagymamához, a farkas elváltoztatott hangon hívta be, és felfalta. Bár az eredeti mesében nem szerepel, a Grimm fivérek által írt változatban a vadász felvágja a farkas hasát, így Piroska és a nagymama megmenekülnek. 2 Szerepe a sorozatban 2. 1 Pilot 3 Lásd még Történet [] A Piroskáról, a piros sapkás (vagy köpenyes) kislányról szól, aki elment a nagymamájához, ám útközben találkozott a farkassal, aki letérítette az útról – vagy rövidebb utat javasolt, vagy elküldte virágokat szedni.
[5] Videójáték formájában is feldolgozták a történetet. American McGee Grimm című sorozatának egyik epizódjában kellett a közismert történetet elferdíteni. A belga Tale of Tales cég 2009 -ben adta ki The path című játékát, melyben hat lánytestvért kellett elvezetni a nagymama házához, viszont le is térhettünk az ösvényről és az erdőben csatangolva mindegyik lány egyéni "farkasával" találkozhattunk. 2015 -ben jelent meg a Woolfe: The Red Hood Diaries című akciójáték, melyben egy harcos Piroskát vezethettünk. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Little Red Riding Hood című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés] Piroska és a – linkgyűjtemény Piroska és a Farkas - rövid rajzfilm változat
Azt hiszem, nem is hallod, milyen szépen dalolnak a madarak! Úgy mész itt mellettem, mintha az iskolába mennél, pedig hát milyen vidám az élet idekint az erdőben! " Piroska felpillantott, és amikor meglátta, hogyan táncolnak a napsugarak a fák között, és mennyi virág tarkállik a fák tövében, azt gondolta magában: "Ha viszek a nagymamának egy csokor virágot, még örömet is okozok neki; még úgyis korán van, tehát időben oda fogok érni". Így azután letért az ösvényről, bement a fák közé, és virágot szedett. És amikor letépett egyet, úgy gondolta, hogy még beljebb az erdőben még sokkal szebbeket lát. Leszakította hát azokat is, de közben egyre messzebb tért le az úttól az erdő mélyébe. Hanem a farkas közben egyenesen a nagymama háza felé igyekezett, és kopogtatott az ajtón. "Ki az", kérdezte a nagymama az ágyból. – "Én vagyok az, Piroska", válaszolta a farkas, "kalácsot hoztam, meg egy üveg bort, nyisd ki az ajtót! " – "Csak nyomd meg a kilincset", kiáltotta a nagymama, "túl gyenge vagyok ahhoz, hogy felkeljek. "
Odafent a háztetőn a farkas orrát csakhamar megcsapta a hurkaszag. Ettől egyszerre nagyon nyugtalan lett, nyújtogatta a nyakát, szimatolt, topogott, csiklandozta az ínyét a finom illat. Addig izgett-mozgott, míg egyszer csak megcsúszott; elvesztette az egyensúlyát, legurult a tetőről, belepottyant a teknőbe, és megfulladt a hurkalében. Meg is érdemelte!
– Nagymama! Én vagyok itt, Piroska! Egy kicsit furcsállotta ugyan, hogy a ház ajtaja tárva-nyitva; de aztán azt gondolta: "Szegény nagyanyó biztosan nagyon várt már; nyitva hagyta az ajtót, hogy meghallja, ha jövök. " Belépett a szobába, de valahogy odabent is olyan furcsa volt, hideg-e, meleg-e, maga s tudta, csak egészen beleborzongott. És hogy a félelmét elűzze, nagyot kiáltott: – Jó reggelt kívánok, nagyanyókám! Nem felelt senki. Hanem az ágy felől mintha elhaló nyögdécselést halott volna. – Nagymama, mi bajod? – kiáltotta ijedten Piroska, és elrántotta a függönyt. Szegény öreg nagyanyó ott feküdt az ágyban nyakig betakarva, és olyan, de olyan furcsa volt! – Ej, nagymama, de nagy a füled! – csapta össze Piroska a kezét. – Hogy jobban halljalak! – hangzott a felelet, de az is olyan különösen, olyan reszelősen, hogy a kislány rá sem ismert. – Ej, nagymama, de nagy a szemed! – Hogy jobban lássalak! – Ej, nagymama, de nagy lett a kezed! – Hogy jobban megfoghassalak! – Ej, nagymama, de szörnyű nagy a szád!
Már csak megnézem! Bement a szobába, és amikor az ágyhoz lépett, hát látja, hogy ott fekszik a farkas nagymama ruhában! – Megvagy te, vén gonosztevő! Mennyit kerestelek, de most aztán nem menekülsz! Vette a puskáját, és már éppen meghúzta volna a ravaszt, de akkor eszébe jutott, hátha a gonosz farkas megette a nagymamát, és talán még meg lehetne menteni. Nem lőtt hát, hanem elővette az ollót a fiókból, és fürgén fölvágta az alvó farkas hasát. Alig vágott bele, máris megpillantotta a piros sapkát, és sorra kiszabadította Piroskát meg a nagymamát is. – Jaj, de féltem! Olyan sötét volt a farkas gyomrában! Piroska gyorsan köveket hordott, a vadász megtömte velük a farkas hasát, aztán szépen összevarrta a bőrét, és mind elbújtak a szobában. Nem sok idő telt bele, és a gonosz ordas fölébredt. – Jaj, micsoda hasfájás ez! Hát persze, jól belaktam de nem ittam eleget! A közeli patakhoz indult, hogy szomját oltsa. De ahogy a patak fölé hajolt, hogy igyon, a kövek súlyától megbillent és egy szempillantás alatt elmerült a vízben.
(A kollekcióban több mint kétszáz rajz – életképek, portrék és karikatúrák reprezentálják e készségét. ) Kevésbé közismert, hogy a színművész lelkes fotós volt: nemcsak családi eseményeket, kirándulásokat örökített meg – a művészi fényképezés is foglalkoztatta. Aláírt művészi fotóiból is bekerült egy kisebb válogatás a múzeumba. A Páger Antalnak írt levelek gyűjteményében rendkívül izgalmas dokumentumokat találni, melyek hiteles információkat közölnek a dél-amerikai magyar diaszpóra életéről, a magyar nyelvű színjátszást körülményeiről. Páger Antal 1956. augusztusi repatriálásának hírére sokféle reakció érkezett ismerősöktől és ismeretlenektől, a művész ezeket az üzeneteket is gondosan megőrizte. De eltette a Tamási utcai villájával kapcsolatos iratokat, számlákat, a színházi és a filmes szerződéseket, az 1956-ban Buenos Aires-ben megváltott, Budapestre szóló repülőjegyét is. Páger Antal hagyatékában második és harmadik feleségének, Komár Júliának és Szilágyi Beának – mindketten színésznők voltak – fényképei és dokumentumai is megtalálhatók.
Páger Antal (1899-1986) Kossuth-díjas színművész festménye: Lovak az erdőben. | 4. aukció (kézirat, aprónyomtatvány, fotó, numizmatika, bélyeg, műtárgyak) | Portobello | 2012. 11. 20. kedd 17:00 | Páger Antal hagyatéka a Színháztörténeti Intézetbe kerül - 444 Páger útlevele Fotó: OSZMI Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetbe (OSZMI) került Páger Antal hagyatéka. "Életét és művészi pályáját furcsa kitérők, csúcsok és hullámvölgyek tarkították, de színészi tehetségét soha senki nem vonta kétségbe" - olvasható a gyűjtemény honlapján a kissé homályos megfogalmazás, amely arra utalhat, hogy Páger a 40-es évek elején antiszemita kurzusművekben is játszott, majd évtizedes dél-amerikai emigráció után kiegyezett a rendszerrel, és 1956-ban hazatért. A zseniális színész életútjának dokumentumait unokái, Gyarmathy Krisztina, Gyarmathy Beatrix és Gyarmathy Antal ajándékozták a PIM tagintézményeként működő OSZMI-nak. A rendkívül gazdag anyag tartalmaz leveleket, iratokat, Páger Antal rajzaival díszített filmforgatókönyveket, szövegkönyveket, fényképeket, rajzokat és személyes tárgyakat.
Marton Éva: Ez "egy a sok közül" színészi hagyaték, vagy kiemelkedik akár az életút, akár az abban található dokumentumok miatt? GT: Páger Antal pályafutása nem csak a kutatókat, a nagyközönséget is mindig érdekelte. A hagyatékot, melyet az unokák különösebb előzetes válogatás nélkül ajándékoztak oda, az is értékessé teszi, hogy sokféle dokumentum-típus található benne, melyek Páger kiválósága mellett botlásait, gyarlóságát is megmutatják. Vendég: Nagy Szebasztian történész Petőfi Irodalmi Múzeum Események 2019 november Páger Antal – a festőművész " Argentínában csodaszép folyó a Parána. Ott töltöttem sok-sok napot. Buja növényzet a folyó két oldalán, ha képzeletben elhagytam a pálmákat, akár azt is hihettem, hogy a holt Tisza-ágban hajózok… és hittem is. A víz, az égen úszó felhők, a levegő fénytörései azonosak, bárhol nézi is az ember. Ki nézi – ez a lényeg. " (Páger Antal) Miért került a színészkirály Argentínába? Hogyan kezdett el festeni? Melyik telekszomszédja lett Buenos Airesben ismét szomszédja?
– felirattal. A másik, részvétele meghívott nézőként 1944. november 18-án, a Nemzetvezető Kultúrirodájának rendezésében tartott értekezleten. Ezek véleményünk szerint inkább utólagos indokok, és valójában filmjeinek a szellemisége volt az oka, hogy – Szeleczky Zitával együtt – Páger Antal is felkerült a háborús bűnösök második listájára. Ezt az is alátámasztja, hogy a Magyar Filmalkalmazottak Szabad Szakszervezete által összeállított, 1945. június 17-én nyilvánosságra hozott listában, amelyben 116 betiltott film címe található, a Páger-filmek többsége is szerepel. Budai, Orbán-hegyi villáját Balázs Béla kommunista "filmesztétának" utalták ki. 1947 márciusában a belügyminisztérium még megpróbálta kikérni a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól, sikertelenül. Páger Antal két év ausztriai és hét hónapi franciaországi tartózkodás után Argentínában települt le. 1948-ban Buenos Aires-i lakásán többek között Szeleczky Zitával megalakította a Magyar Színjátszó Társaságot, amely 1954-ig működött. Az átlagosan havonta egyszer színre kerülő darabok azonban nem jelenthettek biztos megélhetést, így Páger elkezdett festeni.
A visszaemlékezések szerint Páger azzal tanította fiatalabb kollégáit, ahogy viselkedett, ahogy játszott. Amikor próbált, figyelték, hogyan dolgozik, milyen nehézségekkel küzd meg addig, amíg megtalálja a szerepéhez vezető utat. Hegyi Barbara, aki a Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című művéből készült, Mihályfi Imre rendezte tévéfilmben játszhatott együtt Páger Antallal, felidézte: a színész a forgatás közben halt meg váratlanul. Hegyi Barbara Jászai Mari-díjas színésznő beszél, mellette Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező Páger Antal Kossuth-díjas színművész, érdemes művész hagyatékának ünnepélyesen átadásán Forrás: MTI/Soós Lajos A művet úgy fejezték be, hogy a kamera állása vált Páger szemszögévé, és partnerével, Cserhalmi Györggyel együtt a kamerának beszéltek. Az Elveszett paradicsom ugyan töredék lett, de így meg lehetett őrizni Páger Antal utolsó munkáját.
"Hazajöttem, itthon a helyem"– mondta a két világháború közötti korszak egyik legnagyobb filmsztárja, amikor tizenkét év, főleg Dél-Amerikában töltött emigráció után 1956-ban visszatért Magyarországra. Ahogy arról korábban már írtunk, Páger a háború alatt radikális lapok antibolsevista matinéin és propagandaszerepekben is feltűnt: az antiszemita tanmese Őrségváltásban egy zsidó tulajdonú gyárban dolgozó keresztény mérnököt alakított, akinek munkáltatói kijátszották a zsidótörvényeket, és a volt zsidó igazgató londoni bankszámlájára utalták ki a gyár nyereségét. (A film csak töredékben maradt fenn, de fő mondanivalója nem kétséges. ) Páger családjával együtt 1945 tavaszán Ausztriába utazott, később Argentínában telepedett le, de aztán kiegyezett a rendszerrel, és már 1956 augusztusában - vagyis a forradalom előtt - hazatért. Karrierje is újraindult, visszaköltözése után még több mint száz filmben játszott és a színpadra is visszatért. Színészi képességeit szinte senki nem vitatta, de negyvenes évekbeli tetteinek megítélése 1986-os halála után is megosztja a közönséget.
MÉ: Sok magánlevél, fotó, személyes tárgy őrzi az argentínai időszak eseményeit, az ottani magyar emigránsok életét. Mit tudunk meg a dokumentumokból erről a kilenc évről? Személyes okmány GT: Azt, hogy nem éltek nagyon fényesen, s hogy a Páger által létrehozott színházi társulat előadásaiból próbáltak pénzhez jutni, eddig is tudtuk. A hatalmas anyag őrzi harmadik felesége, Szilágyi Bea színész életútját is. Bár ugyanabban az időszakban kezdték a szakmát, egymástól nagyon eltérő pályaképük volt. Amikor Páger első nagy sikereit aratja, filmjeire özönlik a közönség, Szilágyi Bea az OMIKE színpadán, néhány száz fős közönség előtt játszik, s a zsidótörvények miatt kitanulja a kalapos-mesterséget. A vészkorszakot egyedül éli túl a családból, de erről keveset tudunk, Szilágyi Bea nem nagyon beszélt róla. 1945 után Páger az argentínai emigrációban szervezi saját színházát, ezidőben Szilágyi Bea a Magyar Színházművészeti Szövetség oszlopos tagja, a kulturális forradalom meghatározó alakja. Páger hazatérte után, a Kádár-korszak elején összeházasodnak.