2020. március 12. 2019. április 28. 2018. június 18. április 02. február 04. 2017. december 06. július 19. június 17. Szilágyiék bronzérmesek lettek Bronzérmet nyert a Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Decsi Tamás összeállítású magyar kardcsapat szombaton a grúziai vívó Európa-bajnokságon, … 2017. június 15. Vívó Eb - Szilágyi Áron ezüstérmes A kardozó Szilágyi Áron ezüstérmet nyert csütörtökön a grúziai vívó Európa-bajnokságon, Tbilisziben. A kétszeres olimpiai bajnokot nem tudták megszorítani a… 2017. június 04. december 29. Szilágyi Áron a legjobb A naptári év végéhez közeledvén megannyi médiumhoz csatlakozva, a korábbi hagyományoknak megfelelően a Népszava sportrovata is elkészítette az év legjobbjait… 2016. december 02. szeptember 13. augusztus 27. Kivívták az elismerést Sikersportágunkban, vívásban olimpikonjaink Rióban is kiválóan teljesítettek. Szász Emese és Szilágyi Áron aranyérme mellett Imre Géza egyéniben ezüst-, majd a… 2016. augusztus 14.
A szám magyar címvédője a negyeddöntőben a 2013-ban Európa-bajnok és vb-bronzérmes román Tiberiu Dolniceanuval csapott össze, és 15-10-re győzött. KIEMELTEN AJÁNLJUK! INGYEN lottó? Igen, próbáld ki és nyerj valódi pénzt! Az elődöntőben 23. 30-kor lép pástra a dél-koreai Kim […] Megnézem Hirdetés A szám magyar címvédője a negyeddöntőben a 2013-ban Európa-bajnok és vb-bronzérmes román Tiberiu Dolniceanuval csapott össze, és 15-10-re győzött. Az asszó első felében sokkal dinamikusabban, aktívabban vívott, mint előző mérkőzésén, a fehérorosz Aliakszandr Bujkeviccsel szemben. Volt, hogy pengeütésről vágott határozottan, akadt olyan is, hogy a pást végébe szorulva tudott védeni és visszavágni, máskor pedig […] Megnézem Hirdetés Szilágyi Áron bejutott a negyeddöntőbe a riói olimpia szerdai férfi kardversenyében.
Rio de Janeiro, 2016. augusztus 11. Szilágyi Áron, miután legyőzte az amerikai Daryl Homert a riói nyári olimpia férfi kard egyéni versenyének döntőjében a Rio de Janeiró-i 3-as Karióka Arénában 2016. augusztus 10-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Rio 2016 - Szilágyi: ez egy nagyon nehezen megnyert olimpiai arany volt Gyuricza Róbert, az MTI különtudósítója jelenti: Rio de Janeiro, 2016. augusztus 11., csütörtök (MTI) - Annak ellenére, hogy fokozatosan javuló teljesítményt nyújtott, és az elődöntőben, illetve a döntőben már rendkívül imponálóan vívott, Szilágyi Áron úgy érezte, nagyon nehezen nyerte meg a kardvívás aranyérmét a riói olimpián. "Ez egy nagyon nehezen megnyert olimpiai arany volt. Mind fizikálisan, mind mentálisan rettenetesen elfáradtam, kiadtam magamból a maximumot. Nehéz pillanatokat kellett megoldanom, nehéz helyzeteket már a második mérkőzéstől kezdve - nyilatkozott a vegyes zónában az eredményhirdetése után. - Talán most nem voltam, olyan állapotban, mint Londonban, de a küzdeni tudással, a tudatos koncentráció erősítésével és jó taktikaválasztással sikerült megoldanom az asszókat. "
2016. aug 15. 3:00 Szilágyi Áron már kétszeres olimpiai bajnok /Fotó: AFP Rio de Janeiro – Az immár kétszeres olmipiai bajnok kardvívó még Rióban adott exkluzív interjút a Blikknek, melyben közelgő esküvőjéről is beszélt. - Melyik volt a nehezebb feladat: megszerezni vagy megtartani? A londoni vagy a riói aranyérméért kellett nagyobbat küzdeni? Szilágyi Áron: Négy éve olyan napot fogtam ki, ami csak egyszer lehet egy vívó pályafutása alatt. Amikor szinte mindegy volt, ki az ellenfél, minden sikerült. A mostani bajnoki címben ezzel szemben rengeteg munka volt, sokkal tudatosabban kellett vívnom. Ha össze kell hasonlítanom, egyértelműen a riói aranyért kellett többet tennem. Ezért az olimpiai bajnoki címért szó szerint megdolgoztam. - Öt asszót kellett nyernie a sikerért. Melyik volt a riói párharcok közül a legnehezebb? Szilágyi: A dél-koreai elleni elődöntő. Kim kellően rutinos, technikailag is képzett, emellett rendkívül gyors. - Miben változott a vívása az elmúlt négy éveben? Szilágyi: Korábban inkább reagáló vívó voltam, az elmúlt években azon változtattunk, hogy én legyek a kezdeményező, támadó.
A Takarékpont edukációs nagykövete, 2020-ban a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram instruktora. Díjai: Az év magyar junior vívója (2006, 2009) Junior Prima díj (2010) Az év magyar vívója (2011, 2012, 2016, 2018, 2020) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012) Budapest díszpolgára (2012) A Magyar Érdemrend középkeresztje (2016) Az év magyar sportolója (2016)[ A XIII. kerület díszpolgára (2017) A Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) fair play díja (2019) A II. kerület díszpolgára (2021) A Tokiói Nyári Olimpiai Játékokra való felkészüléséről film készült "Egy mindenkiért" címmel, mely az első olyan sport-dokumentum film, mely egy olimpiai versenyző teljes felkészülési ciklusát végigköveti. A filmet hatalmas érdeklődés mellett vetítettek le 2021-ben az olimpiai versenyek előtt, azóta bemutatták televízióban és újra látható a mozik műsorán. Az IMDb-n, a világ legnagyobb filmes adatbázisában 8, 3-mas értékeltést kapott a produkciót. Sport sikerei és díjai mellett Áront tudatosságáért, elkötelezettségért, lojalitásáért és hitelességéért nem csak Magyarországon, hanem szerte a világon tisztelik, számos fiatal sportoló, tehetség példaképe.
"Rengeteg kétségem volt a nap előtt, az éjszaka közepén két órát fenn voltam, a reggelinél pedig elfelejtettem meginni a szokásos kávémat. Elég furcsa állapotban érkeztem a csarnokba, de aztán előbb-utóbb minden a helyére került. A kávémat is megittam, az első ellenfelemen is túljutottam, és utána egyre jobban ment a vívás" - nyilatkozott a magyar újságírók gyűrűjében a régi-új olimpiai bajnok. "Azt még fel kell fognom, hogy mit csináltam ma, hogy háromszoros olimpiai bajnok lettem egyéniben. Nem gondolom, hogy én vagyok a sportág legnagyobb legendája, de természetesen nagyon büszke vagyok arra, amit ma, illetve az elmúlt kilenc évben elértem" - fogalmazott. Szilágyi hozzátette: vannak még címek, amiket még meg lehet szerezni, de ezzel egyelőre most nem foglalkozik, hanem megünnepli a legfrissebbet. A 31 éves, immár háromszoros olimpiai bajnok versenyző a magyar vívósport 38. ötkarikás aranyérmét, egyben a tokiói magyar küldöttség első dobogós helyét szerezte meg.
Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 25 főt, de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet, a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. 2017. január 1-jétől az alapbér kötelező legkisebb összege havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, így a kötelezettség egy főre vetítve 2017-ben 1 147 500 forint. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát.
Rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség éves bevallási és elszámolási határideje: 2018. február 26. Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 25 főt, de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet, a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. 2017. január 1-jétől az alapbér kötelező legkisebb összege havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, így a kötelezettség egy főre vetítve 2017-ben 1 147 500 forint. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát.
Érdekli a téma? Figyelmébe ajánljuk Greskóné Koller Krisztina cikkét: 2018. évi rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség előlegének és elszámolásának gyakorlati tudnivalói. A cikket elolvashatja, ha megvásárolja a Bérszámfejtés kottája 2018 c. kiadványunkat! 2018-02-20
Közeledik október 20-a, a harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás bevallási és befizetési határideje, mely – felkészülés hiányában – a munkaerő kölcsönzésben érintett vállalkozásokat érzékenyen érintheti. Noha a változással foglalkoztak egyes HR portálok és a témában az Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége is kiadott egy tájékoztatót, azonban az új előírás az adózási és számviteli szakemberek és főleg a munkaerőt kölcsönzők számára rejtve maradt, ugyanis a rendelkezéseket egy újabb salátatörvényben rejtették el. Nyitva maradt kérdések Pontos jogszabályi előírás, illetve hivatalos jogértelmezés hiányában csak sejteni lehet, hogy – a korábbi gyakorlat fenntartása érdekében – egy, a felek azonosítására alkalmas kötetlen formátumú nyilatkozat is elegendő. Nyitott kérdés továbbá, hogy a kölcsönbe adónak mely időpontig (meglévő jogviszony esetén az előírás hatálybalépése, új jogviszony esetén annak kezdő napjáig, esetleg a bevallási határidőig) kell nyilatkozatot adnia a kölcsönbe vevőnek ahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerőt továbbra is a saját statisztikai állományi létszámába tartozóként vehesse figyelembe.
Az sem egyértelmű, hogy nyilatkozat munkavállalónként külön-külön tehető, vagy csak kölcsönvevőnként egy nyilatkozat adható. Tisztázandó továbbá, hogy a kölcsönbe vevőt, vagy a kölcsönbe adót terheli-e bármiféle bizonyítási kötelezettség e nyilatkozat megtételével, meglétével vagy annak hiányával kapcsolatosan? Amennyiben igen, azt milyen módon kell teljesíteniük? Mindezen tisztázandó kérdések ellenére logikusnak tűnik – legalábbis az új előírás hatálybalépésének évében –, hogy a kölcsönbeadók megtegyék a fenti nyilatkozatot, hiszen a kölcsönzési díjukba már beépítették a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket. További indok, hogy átmeneti rendelkezés hiányában – jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módszerrel kell a 2015. harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás, illetve az éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket kezelniük a kölcsönbeadóknak és a kölcsönbevevőknek, amennyiben az új rendelkezéseket kívánják követni. Csak sejteni lehet, hogy rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egy új "fiktív átlagos állományi létszámot" kell számolniuk úgy, hogy 2015. július 18-ig az érintett munkavállalókat a kölcsönbe adóknál, míg 2015. július 19-től a kölcsönbe vevőnél kell a naponkénti állományi létszám meghatározásakor figyelembe venni, mely alapul szolgál a kötelező foglalkoztatási szint kiszámításánál.
Érdekli a téma? Figyelmébe ajánljuk Greskóné Koller Krisztina cikkét: 2018. évi rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség előlegének és elszámolásának gyakorlati tudnivalói. A cikket elolvashatja, ha megvásárolja a Bérszámfejtés kottája 2018 c. kiadványunkat!
Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek