10. 21 | Résztvevők száma: 1 | Leírás: A Párisi Udvar Hotel Budapest image videója Keressen rendezvényéhez szolgáltatót is! Iratkozzon fel oldalunkra, ha érdeklik az aktuális, kedvezményes ajánlatok, kreatív rendezvényhelyszínek és élményprogramok!
Sokáig üresen állt, senki sem foglalkozott vele, egészen 2014-ig, amikor az önkormányzat több mint 2 milliárd forintért értékesítette, az arab illetőségű Mellow Mood Group pedig mintegy 12 milliárdos beruházás után 2019-re készült el a Párisi Udvarral, a nagyszabású, teljeskörű, minden várakozást felülmúló felújítással. Forrásaink voltak: Wikipédia,
Az első alkalommal bontották el a bevásárlóudvart bevilágító, üvegkupolán kívülre rejtett lámpákat és helyette utat nyitottak felfelé a természetes fénynek. A második "felújítás" során bontották el egyebek mellett a lépcsőházi csillárok üvegezését, meszelték le a lépcsőházak díszítményeit és festették feketére a réz kapaszkodókat. A különböző munkálatok ellenére a ház állaga folyamatosan pusztult, a rosszul bevilágított, sötét Párizsi udvar pedig ezzel párhuzamosan ürült ki. A Cartographia térképboltja húzta viszonylag sokáig. A rendszerváltás környékére a bevásárlóudvar már gyakorlatilag üresen állt, ami azóta sem változott. 2010-ben a tulajdonos V. kerületi önkormányzat pályázaton próbálta értékesíteni a déli Klotild palotával, valamint a Szent István tér 15. Párisi udvar budapest. szám alatti épülettel egy csomagban, amit az SCD Group nyert meg. A cég végül az elhúzódó gazdasági válságra hivatkozva kitáncolt az üzletből. Két jordániai üzletember (az Ő tulajdonukban van a Klotild és Matild palota is) 2014-ben megvette az ingatlant, remélhetően fel is újítják.
A színes mozaiklappal burkolt padlón, amelyen máig olvasható a gyártó "Villeroy és Boch" neve, helyenként üvegtégla betétek engednek fényt az alsóbb szintre. A belső térben is megjelenik a homlokzaton keleties, gótizáló jellege. Sajnos a régi liftek már nincsenek meg, csak a rácsozat tanúskodik az egykori állapotról. A mór és gót stílust keverő eklektikus irodaház a második világháború során nem sérült meg komolyabban, viszont a kiépülő szocialista rendszer államosította és saját elképzelései szerint "felújította" belső tereit, átalakította lakásait. Az egykori pénztárterem eredeti pompáját szinte teljesen felszámolták, mielőtt 1960 tavaszán az IBUSZ birtokba nem vette. Ez után hosszú ideig IBUSZ-palota néven is emlegették az épületet. A földszintre beköltöző üzletek közül az 1952-ben megnyitott és máig is működő Jégbüfé tett szert komolyabb népszerűségre. Álom luxuskivitelben — szervezett sétákon járhatjuk be a gyönyörű Párisi Udvart – FÖLDJÁRÓ. Az 1960-as években az új Erzsébet híd építéséhez kapcsolódóan tatarozták először, majd az 1980-as években másodszor. Mindkét alkalommal érthetetlen módon tovább rombolták a díszítéseket az időközben, 1976-ban műemlékké nyilvánított épületben.
Bécsi korszakában női és fiú aktokat készített, a torzó is kedvelt műfaja volt, s egész pályáján a meztelen emberi alak ábrázolásának titkait kutatta. Nagyszerű grafikáin főként feleségét ábrázolta, s kerámiával is foglalkozott. 1954-ben készítette el Babits Mihály síremlékét, a bronz dombormű a Kerepesi temetőben látható. Köztéri műve a Petőfi-emlékmű Gyulán, a Játszó fiúk Székesfehérvárott, kútfigurája a pesti Váci és Kígyó utca sarkán áll, Ülő nő című szobra a Horvát-kertben. Több könyvet is illusztrált, utolsó, balkezes művei a művész diadalát jelentik a betegség fölött. Kisléptékű alkotásaival is nagy szobrászatot hozott létre, s bár nagy feladatokkal egyetlen rendszer sem bízta meg, életműve monumentális hatású. Ferenczy Béni csodálatos, virágokat ábrázoló festményeihez magyar költők versei kapcsolódnak: Ady Endre, Juhász Gyula, Babits Mihály, Szép Ernő, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Kassák Lajos, Áprily Lajos, Nadányi Zoltán, Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, József Attila, Jankovich Ferenc, Radnóti Miklós, Vas István, Kálnoky László, Jékely Zoltán, Weöres Sándor, Rákos Sándor, Kormos István, Nagy László, Garai Gábor és Juhász Ferenc.
Szobraiból árad a dinamizmus, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek. Fiatal férfi című 1919-es lírai faszobra kontraposztos beállítású, portréin (Wilde János, Noémi) a személyiség jellegzetességeit hangsúlyozta. 1923-as Térdelő férfi című plasztikáján a törzsi művészet és az expresszionista irányzatok hatása érződik. 1928-ban Egon Schiele síremlékét formázta meg Bécsben. Moszkvában akvarelleket és plaketteket készített, köztük a konstruktivista Pjatiletkát (Ötéves terv). A nagybeteg Ady című érme után számos művészről mintázott plakettet. Ady halálos ágyánál Ferenczy Béni is jelen volt, három közreműködővel készített maszkot a halott költőről. A végleges szobrot azonban nem öntötte, hanem maga formázta. Éremművészeti munkássága előtti tisztelgésül róla nevezték el az Országos Érembiennále nagydíját. Írás és kép címmel 1961-ben jelentek meg összegyűjtött írásai. 1967. június 2-án Budapesten halt meg, a Kerepesi temetőben nyugszik. "Ime egy másik álomlátó! Szintén a javából, sőt a legislegjavából való.
Bach művei Elsőszülött bátyjuk, Ferenczy Valér is a festői pályát választotta, őt azonban inkább grafikai munkái és sokszorosított grafikái miatt tartjuk számon a mai napig. Ferenczy Károly botrányoktól mentes, nyugodt életvitelével nem illett bele korának festői karakterébe. A festészetet hivatásának tekintette, így az alkotás számára életvitel volt. Hiteles stílus kidolgozására törekedett. Habár nem tartotta magát vezéregyéniségnek, mégis a nagybányai szabadiskola vezető mestere lett. A későbbi kétszeres Kossuth-díjas Béni tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, majd Firenzében, Münchenben és Párizsban tanult tovább. Később, 1919-ben, tanulmányai végeztével hazatért és részt vett a Tanácsköztársaság művészeti életében. A bukás után azonban Ferenczy Béninek is emigrálnia kellett, így Nagybányán, Pozsonyban, Bécsben és Berlinben is élt a következő évtizedekben. 1938-ban sikerült hazaköltöznie második feleségével, akivel a II. világháború alatt zsidókat mentettek. 1945 után a Képzőművészeti Főiskola tanárává lépett elő, 3 évvel később meg is kapta az első Kossuth-díját, majd egy év múlva a rendszer nyugdíjazta őt.
Anna Mark (Márkus Anna) 1928-ban született Budapesten, 1950–1956 között a Fővárosi Bábszínházban dolgozott, itt ismerte meg Bródy Verát és Ország Lilit. 1956–1959 között Németországban, 1959-től Párizsban él. Az 1960-as években a Group Carré de Paris művészcsoport tagjaként dolgozott. 1964 óta számos kortárs művészeti központban és múzeumban állították ki Anna Mark munkáit. Olyan vizuális nyelvet fejlesztett ki, melyet a legkülönbözőbb források ihlettek, így az anyagok, gesztusok és szimbólumok összetett fúziójává áll össze minden egyes alkotása. A szürrealista képi világgal való foglalkozása pályafutása korai szakaszában alapjául szolgált a fizikai tárgyak természetének és anyagiságának folyamatos vizsgálatához. Munkásságára egészen a mai napig az építészeti kompozíciók gyakorolnak nagy hatást, ám művei a geometria szigorú rendjében a világ rendjének valóságát és ihlető erejét közvetítik. Az Árnyékok és jelek című kiállítás július 21-én, csütörtökön 18:00 órakor nyílik meg, és október 23-ig látható Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban (Kossuth L. u.