Ebben többek között a szóhasználat alapján fejtette ki kételyeit a miniszterelnök öngyilkosságával kapcsolatban. A tavalyi évben pedig Réti László regénye játszott el azzal a gondolattal, hogy kiknek és miért állt volna érdekében megölni a miniszterelnököt. TELEKI PÁL SZOBRA BALATONBOGLÁRON. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS Ablonczy Balázs, Teleki biográfusa, a nyolcvanadik évforduló alkalmából Facebook-oldalán szedte pontokba azt, ami alapján ma mégis inkább az öngyilkosság tűnik valószínűnek. A történész ezek közé sorolta a korábbi öngyilkossági kísérleteket, felesége és édesanyja rossz egészségi állapotát, valamint saját betegségét. Arra pedig, hogy bárki más húzta volna meg a ravaszt, se szemtanú nincsen, se pedig írásos parancs, amely mondjuk a német titkosszolgálatnál fennmaradt volna. Ennek ellenére akad egy-két apró, nyugtalanító részlet a körülmények kapcsán (amilyen például a mai napig hiányzó boncolási jegyzőkönyv), ám a rendelkezésre álló adatok alapján az öngyilkosság ténye tűnik valószínűnek.
A BFL-nek most átadott iratok közül csaknem valamennyi Incze Péterhez kapcsolódik, döntően az 1920 és 1945 közötti időszakból. Az ellentmondásos Teleki Pál Gróf Teleki Pál 1920 és 1921 között, majd pedig 1939. február 16. és 1941. április 3. között volt Magyarország miniszterelnöke. Antiszemitának vallotta magát, második miniszterelnöksége alatt fogadták el az 1938 végén beterjesztett második zsidótörvényt, a magyarországi nemzetiségek jogainak elismerésében ugyanakkor haladó álláspontot képviselt. A hivatali ideje alatt történt az 1939. márciusi kárpátaljai bevonulás, és a második bécsi döntésnek köszönhetőn Észak-Erdély visszacsatolása. A fokozódó német nyomás ellenére Teleki az ország fegyveres semlegessége mellett állt ki, és jó viszonyra törekedett az angolszász államokkal. Amikor a hitleri Németország lerohanta Lengyelországot, Teleki nem engedte meg a magyar vasútvonalak használatát a Wehrmachtnak, a lengyel menekültek előtt viszont megnyitotta a határt. A német világháborús sikerek után és a területi revízió reményében Magyarország 1940. november 20-án megkötötte a háromhatalmi egyezményt, amelyben vállalta, hogy segíti Olaszországot és Németországot, ha egy új belépő fél támadná meg őket.
"A gazemberek oldalára álltunk... " Napra pontosan 80 esztendeje, 1941. április 3-án, hajnalban ölte meg magát a pisztolyával gróf Teleki Pál, Magyarország miniszterelnöke. Teleki Pál halálhíre aznap, már kora délelőtt terjedt a fővárosban. A korabeli lapok szerint 9 óra 15 perckor a Magyar Távirati Iroda a következő, szűkszavú közleményt adta ki: "Széki Teleki Pál gróf, magyar királyi titkos tanácsos, magyar királyi miniszterelnök, ma éjjel tragikus hirtelenséggel elhunyt". A hírt percekkel később bemondta a Magyar Rádió is, majd ettől kezdve gyászzenét közvetített. Az újságok természetesen megpróbáltak mindent megtudni a halál körülményeiről, és a miniszterelnök utolsó napját is feltérképezték. Ezek szerint Teleki Pál még szerda reggel elvégezte a szokásos napi sétáját, később a minisztertársaival tárgyalt, majd a képviselőházba ment. Innen kiautózott a János-szanatóriumba, ahol minden nap meglátogatta a nagybeteg feleségét. A délutáni órákban fontos tárgyalások foglalták le, majd a Bazilikába autózott, ahol lelkigyakorlaton vett részt.
Egy eddig ismeretlen búcsúlevél került Budapest Főváros Levéltárának (BFL) birtokába, amelyet Teleki Pál miniszterelnök írt 1941-es öngyilkossága előtt a személyi titkárának, Incze Péternek. Információink szerint a levelet más iratokkal együtt az Incze család egyik tagja adta át kedden a levéltárnak. A szenzációs iratokat Budapest Főváros Levéltára szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón mutatja be gróf Teleki Pál halálának 78. évfordulóján. Teleki Pál az egyetlen magyar miniszterelnök, aki önkezével vetett véget életnek. 1941. április 3-án lőtte főbe magát a Sándor-palotában, miután felőrölte a hitleri Harmadik Birodalom és az angolszász hatalmak közötti egyensúlyozás. 1941 tavaszán Magyarország arra kényszerült, hogy átengedje területén a Jugoszláviát lerohanó német csapatokat, Teleki azonban ezt árulásnak tartotta, mivel a délszláv állammal néhány hónappal azelőtt kötött örök barátsági szerződést, és félt a várható súlyos következményektől. A Horthy Miklós kormányzónak írt drámai hangú búcsúlevele ismert.
ZAKAR: Teleki Pál halála SZERZŐ Zakar András CÍM Teleki Pál halála KIADÁS ÉVE 1983 Az 1941. április 3-án elhunyt magyar miniszterelnök, gróf Teleki Pál halálának körülményeit kezdettől fogva találgatások övezték. Ennek a Bécsben megjelent könyvnek a szerzője, Zakar András azt állítja, hogy nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt. Véleményének alátámasztására számos bizonyítékot vonultat fel, ám más történészek meggyőződése szerint a nyomósabb érvek mégis az öngyilkosság verzióját erősítik.
A tudós vélhetően legitimista volt, és mivel IV. Károly első visszatérési kísérlete során gyanúba került (Szombathelyen találkozott a királlyal), 1921 áprilisában lemondott posztjáról. Teleki Pál első miniszterelnökségéhez fűződött a numerus clausus törvény, mely a magyarországi nemzetiségek arányában osztotta el a felsőoktatási helyeket. Ez a törvény elsősorban a zsidóság ellen irányult, mely arányánál jóval nagyobb számban képviseltette magát az egyetemeken (a jogszabály 1926-ig volt érvényben). Teleki 1921 után visszavonult a politikától, Horthy magyarországi főcserkésszé nevezte ki, 1933-ban ő szervezte meg Gödöllőn a szervezet világtalálkozóját. A húszas években a budapesti egyetem közgazdaság-tudományi karának dékánja, majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (a Műegyetem elődjének) rektora lett, 1930-ban a kormányzó Corvin-lánccal jutalmazta. Valószínűleg szerepe volt az 1925-ben botrányt okozó frankhamisítási ügyben, a hamis bankókat ugyanis, melyekkel a francia gazdaság romba döntését tervezték, a Teleki vezette Térképészeti Intézet alagsorában nyomtatták.
gróf Teleki Pál. " Csak utóbb derült ki, hogy a miniszterelnök április 3-án is több búcsúlevelet írt, ám ezek akkoriban nem kerültek nyilvánosságra. A Horthy Miklósnak írt búcsúlevele is csak az ötvenes években. Ebben Teleki egyértelműen fogalmazott az öngyilkosság indokával kapcsolatban: "Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál" Teleki a jugoszlávokkal hónapokkal korábban kötött örökbarátsági szerződés megszegésére utalt a búcsúlevelében, s arra, hogy Magyarország átengedte a Jugoszláviát lerohanó német csapatokat. 2019-ben nagy szenzációt keltett, hogy Teleki Incze Péternek címzett búcsúlevele is előkerült az egykori személyi titkár hagyatékából. Ebben az embergyűlöletét jelölte meg az öngyilkosság okaként.
Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdészeti, Faipari és Földméréstörténeti Gyűjtemény (Erdészeti Múzeum) Címünk: 9400 Sopron Templom utca 4. Telefon: +36 (99) 338870 Fax: +36 (99) 523419 E-mail: Honlap: vagy:
A borítékon fel kell tüntetni: "Pályázat a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar dékáni megbízatására". A pályázat benyújtási határideje: 2021. szeptember 10. A pályázat elbírálásának határideje: 2021. szeptember 30. A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítást a Rektori Hivatal titkárságvezetője (tel: +36 99 518 142) ad. Sopron, 2021. augusztus 10. Prof. Dr. Fábián Attila s. k. rektor Forrás: SOE Fotók: SOE Hírszerkesztő: Nagy László
Az új honlap itt érhető el: Az Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet (EMKI) a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán, illetve jogelődjeinél az 1872. ótaműködő Erdőhasználati Tanszék, az 1956. óta működő Erdészeti Géptani Tanszék és a 2000-ben alapított Energetikai Tanszék tevékenységét egyesíti. Az EMKI gyakorlati háttereként működik a Dr. Káldy József Erdőgépfejlesztő Központ, mely alapvetően a gépészeti tanműhelyi igényeket elégíti ki. Az EMKI oktatja az Erdőmérnöki Kar szakjain a gépészeti, a környezettechnikai, a munkavédelmi, a zaj és rezgésvédelmi, az ergonómiai, az erdőhasználati, az erdei mellékhasználati, a logisztikai, a munkaszervezési, az energetikai, a hulladékgazdálkodási és a szennyvízkezelési diszciplinákat, és folytat e területeken alap-, alkalmazott- és fejlesztő kutatásokat. Mindenkori kutatásaival a gyakorlat igényeihez és elvárásaihoz igazodik. Kérem ismerje meg tevékenységünket honlapunk tanulmányozásán keresztül, és forduljon hozzánk bizalommal a szakterületünket érintő kérdéseivel.
(Soproni Egyetem) Hozzászólások hozzászólás
Jelenlegi munkahely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet-és Földtudományi Intézet, Környezetvédelmi Intézeti Tanszék 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Beosztás tanszékvezető, egyetemi docens szakfelelős (környezetmérnök BSc és MSc szakok) Végzettségek, tudományos minősítések Habilitáció: Habilitált doktor (2019, Soproni Egyetem) Doktori tanulmányok: Környezettudományi PhD (2012, minősítése: summa cum laude) Doktori (PhD) disszertáció (2012): Környezeti hatásértékelés a környezetközpontú irányítási rendszerekben.
hallgatók részképzése), Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás (SKK, FM MSc, MM MSc), Környezet- és minőségmenedzsment rendszerek (EMK, KM MSc), Környezeti fenntarthatósági elemzések (EMK, km BSc), Komplex projektgyakorlat (EMK, KM MSc), Külszíni bányák hatásvizsgálata (EMK, KM MSc), Komplex esettanulmányok (EMK, km BSc), Minőségbiztosítás a növényvédelemben (EMK, Növ. véd. szakmérnök), Minőségbiztosítás (EMK, FFM BSc), Új trendek a környezetvédelem-vízgazdálkodásban (BPK, M. tanár), Környezeti életciklus modellezés vállalati alkalmazása (EMK, Köformatikai szakmérnök). Korábban oktatott tárgyak: Környezet auditálás és tanúsítás, Ágazati környezetmenedzsment rendszerek, Hatásvizsgálati módszerek (gyakorlat), Környezetvédelem, Környezetmenedzsment rendszerek, Környezetvédelmi programok tervezése Diploma-, szakdolgozat és TDK vezető konzulensi és bírálói tevékenység
(5) Választható egy szakmai előkészítő vizsgatárgy: elektronikai alapismeretek; élelmiszer-ipari alapismeretek; építészeti és építési alapismeretek; faipari alapismeretek; gépészeti alapismeretek; informatikai alapismeretek; kereskedelmi és marketing alapismeretek; környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek; közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan); közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan); közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel); közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika); mezőgazdasági alapismeretek; vegyipari alapismeretek. (6) Választható egy idegen nyelv: angol; francia; német; olasz; orosz; román; spanyol; szerb; szlovák. (7) Választható egy idegen nyelv: angol; német.