A kölcsönös és egyenlő mértékű feladatvállalásban hisz – ne akarjunk hát rátolni minden házimunkát, feladatot… Időnként túlságosan is intellektuálisan közelíti meg a problémákat – órákat képes beszélni arról, mi lehet a gond a kapcsolattal, és hogyan lehetne javítani rajta. Viszont ha tettekre kerül a sor, akkor már nehezebben szánja el magát. A Mérleg érzelmi életében van valami gyermeki és naiv, idealista. Nehezen vállalja fel az ambivalens érzéseket, amelyek velejárói egy kapcsolatnak. Sok mindennek kell ahhoz történnie, hogy igazán spontán érzelmi reakciókat kapjunk tőle. Sok időt és energiát fektet a kapcsolatba, és jól tud alkalmazkodni, kompromisszumokat kötni – ezzel nagyon megkönnyíti az életet! A Mérleg férfi Szembetűnő, hogy milyen jó ízlése van. A Mérleg és a szerelem - Astronet.hu Bolygók és házak. Ad magára és a környezetére is, az otthona általában rendezett, sőt, gyakran valódi luxussal veszi körbe magát. Szépérzéke egyébként is nagyon fejlett, fogékony a művészetek minden ágára. Ám épp ez az esztétikum iránti túlzott igénye jelentheti a problémát – olyannyira a tökéletes külsejűt keresi a nők között is, hogy általában fájdalmas leckéken keresztül tanulja csak meg, hogy "nem minden arany, ami fénylik"… Vannak Mérleg férfiak, akik túlságosan idealisták, és partnerüket csak teljes "harci díszben", kisminkelve, csinos ruhában tudják elfogadni – az együttéléssel járó dolgok rájuk kiábrándítóan hathatnak.
A Mérleg rendkívül józan gondolkodású, logikája kifogástalan. A vezető szerep nem épp a Mérlegnek való, mivel ez eleve magányosságot jelent, a Mérlegnek pedig társra, közösségre van szüksége, ám egyiknek csak kell vállalnia, ám ha vezető szerephez jut, sosem hoz olyan döntéseket, melyekkel megrövidíthetnének másokat. Ennek ellenére, épp bizonytalankodó természete miatt, néha pont ez történik. Szerencsére, a Mérleg jó diplomata, hamar megoldja a válságos helyzeteket. Alkalmazkodó készsége révén a Mérleg helyt áll szociális tevékenységben, sikeres lehet a művészetek terén. Általában jó eredményeket ér el a divat világában, a szépségápolásban, de épp úgy lehet díszlettervező vagy kirakatrendező, mint diplomata vagy bíró. A lényeg, hogy emberek közt legyen, ahol csillogtathatja tehetségét.
Általában azonban a teljes harmóniára vágynak a magánéletben, korán házasodnak, és fontos számukra, hogy állandó partnerük legyen. A Mérleg nő Hasonlóan a férfihez, szereti a szépet, az elegánsat, a stílusosat, ám intellektus terén általában legalább ennyire igényes. Éles eszű, kultúrált, olvasott. Érzelmeit nehezen mutatja ki, őt aztán igazán nehéz kicsalogatni a csiga házából… A kulcsszó ismét a romantika – az udvarlással, a kedvességgel elérhetjük nála, hogy biztonságban érezze magát, és meg merje nyitni a lelkét. A szerelem számára is mindennél fontosabb. Ám vannak Mérleg nők, akik valamilyen lelki sérülés eredményeképp, ambivalens módon inkább elzárkóznak a szerelemtől, a párkapcsolatoktól… A megértés és a gyengédség velük is csodákat tesz! Ekkor már csak egy probléma lehet: sok férfira ijesztően hat, hogy a Mérleg nő nem csak kifinomult és stílusos, hanem rendkívül okos is! Akivel tökéletes párost alkottok: Kos, Nyilas, Oroszlán Akivel egymás idegeire mentek hosszú távon: Bak, Halak Lapozgató Liz Green, a világszerte elismert pszichoterapeuta és asztrológus a Szerelmesek asztrológiája című könyvében az élettel és a szerelemmel kapcsolatban nyújt olvasmányos és gyakorlatias útmutatást.
Az 1844-ben bemutatott Hunyadi László Erkel ifjúkorának fő műve, az első maradandó értékű magyar opera. Az opera rendezője a debreceni születésű Szabó Máté, aki tavaly Offenbach Kékszakáll című művének előadásával debütált a Csokonai Színházban. Még a próbák elkezdése előtt vállalkozott arra, hogy beavassa töprengéseibe a reménybeli nézőt: "A kellékraktárban a szamovár irigykedve pislog a koronára, a harsonákra és a szablyákra, akik már tudják, együtt a jelmeztári brokátokkal, a hímzett pártákkal és mentékkel, hogy most ismét rajtuk a sor. Az aranyra festett korona több tucat királyságot és bukást megélt már, hordták óriás színészek, és volt, mikor eszébe ötlött, hogy ő tulajdonképpen csak egy vacak kis alumíniumdarab, egy középszerű ripacs kobakján. 553 évvel ezelőtt vagyunk, egy 164 évvel ezelőtt írt zenés színpadi műben. Most, itt a jelenben, képtelenségnek tűnik bármely politikai-történelmi eseményt a maga teljességében megnyugtató hitelességgel elmesélni. Egy krónikának persze ez a dolga: a történet szereplőit mitikus magasságokba emelheti, és az örök pokolba taszíthatja.
Úgy tűnik azonban, hogy az idő távlatában mégis, mintha minden visszanyerné eredeti alakját és erkölcsi megítélését. Kérdés, mi kiált messzebbre: a legyőzöttek jajszava, vagy a leigázók öröme. Hunyadi László és V. László. Huszonnégy és tizenhét éves fiúk. Mátyás tizennégy éves. Szilágyi Erzsébet, mint egy görög tragédia hősnője néz vissza ránk: a Valóságból. Fél évvel a győzelem után, a várban kialakult pestisjárvány után, ami legyőzte a győzteseket, a férjét, gyermekei apját. Vert seregével (fél évszázadra) elvonult a szultán. És most a király közeledik, az uralkodó, oldalán a nagybátyjával, a főkormányzóval. A vár joga őket illeti meg. A Hunyadiak tisztelik a törvényt. Jobban, mint saját magukat. Alázatos főhajtásuk halálukat, rabságukat jelenti majd. Két fiatalember, és általuk egyúttal két érdekcsoport állnak egymással szemben. Pedig a király akár beállhatna középső testvérnek az árvák közé. Nagybátyja és a Hunyadiak hívei, a pártok, a politika azonban árkokat ás, és falakat húz. A király elveszti a nevelőapját.
"Két okból döntöttünk úgy, hogy nem a néhány hete lemezre rögzített Hunyadi-ősváltozatot, hanem a jóval ismertebb, Radnai-Oláh-Nádasdy féle átdolgozást állítjuk színpadra" - mondta Héja Domonkos - egyrészt a rendező dramaturgiai elképzeléseihez ez állt közelebb, másrészt tisztelegni akartunk Radnai Miklós előtt, aki épp százhúsz éve született. " Szűcs Gábor rendező alkotói koncepcióját vázolva a "hazaszeretet, a felelősség és az áldozatvállalás operájának" nevezte a Hunyadi László t, hiszen a Hunyadi család saját elsőszülött fiát áldozta fel a hazájáért. "Ezt a szeretetet és felelősséget ma is mindannyiunknak éreznünk kell, ezért volt fontos, hogy a darabot ma is érthető, modernebb, de hagyománytisztelő módon vigyük közönség elé" - tette hozzá a rendező. Pataki Potyók Dániel (V. László) Az alkotógárda többi tagja - Libor Katalin díszlettervező, Kárpáti Enikő jelmeztervező és Kováts Gergely Csanád koreográfus - szintén "korhű, népi gyökerekből táplálkozó, mégis modern felfogásban újraértelmezett" produkcióról beszélt, amelyben a maguk szakterületén mindannyian megpróbálták megtalálni a tradíció és az újítás közötti egyensúlyt.
A kortárs nézők lelkesen fogadták a művet, mivel nem is annyira titkolt áthallásokat tartalmazott saját koruk politikai viszonyaira; természetesen az olasz és francia mintákat, valamint a verbunkos hagyományokat követő zene is megtette hatását. Az első olyan magyar nyelvű operát, mely bemutatója óta megszakítás nélkül a hazai repertoár megbecsült darabja, 2012-ben új rendezésben mutatta be a Magyar Állami Operaház. Fotó: Csillag Pál Erkel Ferenc: Hunyadi László A Hunyadi László Erkel Ferenc operája, melyhez Egressy Béni írt szöveget. 1844. január 27-én mutatták be. A cselekmény helyszíne Temesvár, Nándorfehérvár és Buda 1456-ban. Az opera három felvonásból áll, játékideje 2 és 3/4 óra. Erkel Ferenc Opera TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA Nemzeti operasztori, sok cselszövéssel. Bár már az első részben meghal a cselszövő, tovább dúl arút viszály, mivel V. László – G. nádor felbujtására – továbbra is H. László életére tör. Címszereplőt lakodalmáról ragadják el, hogy börtönbe hurcolják, majd anyja szeme láttára a Szent György-téren lenyakazzák, negyedik csapásra.
Az Andrássy úti Ybl-palota öt évadon át tartó felújítás után Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával nyitotta meg újra kapuit 2022. március 13-án, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának rendezésében. A bemutató alapjául szolgáló partitúra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás keretében készült. Tallián Tibor, a Zenetudományi Intézet professor emeritusa és volt igazgatója 1998-ban indította el az Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás-sorozatot, amelynek részeként a 2006-ban megjelent háromkötetes partitúrát Szacsvai Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője adta közre. A Hunyadi László t annak 1844-es pesti Nemzeti Színházbeli bemutatóját követően Erkel Ferenc egy nyitánnyal és további számokkal bővítette az általa vezetett előadások során. Számos előadási utasítás, apróbb kiegészítés, húzás, transzponálás, áthangszerelés is módosította időlegesen vagy akár véglegesen a premieren elhangzott műalakot.
A méreg behatol a "véráramba" és az ünnepélyes eskütételek mögött lassan nyilvánvalóvá válik: ahhoz, hogy V. László király lehessen, el kell pusztulnia az arra nyilvánvalóan méltóbb másik félnek, a Hunyadiaknak. Hunyadi V. Lászlóban a királyi címet tiszteli, a király Hunyadiban az embert. De ez az ember egyben nagybátyja gyilkosa is. Ez az ember, aki a bátyja lehetne. Ahogyan ez a történelem folyamán oly sokszor előfordul, a történet abszurdumba fordul. A király soha nem látott hévvel hajtja végre iszonyatos tettét: bosszút áll, de nem az ellenségen, hiszen az ellenség - elvileg - már nincs jelen. A dicsőséges győzelemből fogant szörnyszülött, Nándorfehérvár után kilenc hónappal, világra jött. A vér, amelynek tulajdonképpen uralkodását köszönheti, a Szent György szobra mellett felállított vérpadra ömlik. Hunyadi László lojalitása saját hóhérjához olyasmi, amit ma nagyon nehezen érthetünk meg. Pedig az efféle önfeláldozás az egyetlen lehetséges út a merénylő szívéhez. Elfogadom a királyt, csak azért, mert ő a király.
A Hunyadiak korában játszódó mű hőse azonban nem a híres törökverő, Hunyadi János, vagy a későbbi Mátyás király, hanem a vérpadra lépő fiatal lovag, László. A kortárs nézők lelkesen fogadták a művet, mivel nem is annyira titkolt áthallásokat tartalmazott saját koruk politikai viszonyaira; természetesen az olasz és francia mintákat, valamint a verbunkos hagyományokat követő zene is megtette hatását. Az első olyan magyar nyelvű operát, mely bemutatója óta megszakítás nélkül a hazai repertoár megbecsült darabja, 2012-ben új rendezésben mutatta be a Magyar Állami Operaház. Fotó: Csillag Pál 24 hu tulajdonosa live Angol nyelv a felhasználók ezeket keresték még